Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 17. szám

G7 kelt udvari rendelvény értelmében kereskedelmi jegyzéket vezetend. 2. §. A kereskedelmi jegyzékek két osztály szerint rendezendők: az egyik az egyénczégeket (Einzelfirmen); a másik a társas czégeket tartalmazandja, és ezen osztályozáshoz képest az első jegyzékbe az egyes kereskedők, a másodikba pedig a közkereseti s részvénytársulatok czégei lesznek bevezetendők. 3. §. Az egyéni czégek jegyzéke az A alatti minta szerint szerkesztendő. Minden jegyzéklap, melyhez egy ivnek két egymás melletti oldala tartozik, függőlegesen nyolcz rovatra osztatik. Az 1-sö rovat vagy hasáb az egyes czégek folyó és az ezekre vonatkozó pótbejegyzések alszámait tartalmazza; a könnyebb áttekinthetés szempontjából tehát a főszámok nagyobb, az alszámok pedig kisebb számjegyekkel lesznek beirandók ; 2-ik a bejegyzés keltét; 3-ik a czég (aláírási czim) szószerinti szövegét: 4-ik a főtelep vagy az esetleg létező fióktelepek helyét ; 5-ik a czég birtokosának nevét; 6 ik a netalán vallott czimvezető nevét; 7-ik a czégbejelentésekre vonatkozó iratcsomó levéltári számát; 8-ik vágre a czéore vonatkozó mindazon bejegyzéseket, mélyek nem alkalmasak arra, hogy a többi rovatok valamelyikébe felvétethessenek. 4. §. Minden egyes czég számára a kereskedelmi jegyzékben egy egész lap fele akként lesz fenhagyandó, hogy az érintett lap egy az összes rovatokon keresztül húzott kettős vonal által két részre osztassék. 5. §. Az ugyanazon egy czégre vonatkozó do különböző időben elrendelt bejegyzések az egyes czégek részére szánt fennebbi fél lapon időrend szerint egymás alá vezetendők, és minden ily külön bejegyzés az első rovatban az ílletp fő- és a folyó alszámmal megjeleltetvén, tartalmához képest az arra rendelt rovatokba bejegyeztetik, a későbbi bejegyzésektől pedig egy valamennyi rovaton keresztül húzódó egyszerű vonal által elválasztatik, minden betöltetlenül maradt rovat üres tére a mintában látható módon keresztül húzandó lévén. Az ugyanazon jegyzéklapra vonatkozó korábbi bejegyzéseknek a későbbiektőli elválasztása kivétel nélkül akkor is eszközlendő, ha a későbbi bejegyzés a korábbinak csak kiegészítését, kiigazitását vagy megváltoztatását tárgyazza. 6. §. Ha az egyes czégek számára szánt féllapnyi tér a felmerülendő pótbejegyzésekre elégtelen, ugy a kellő folytathatás tekintetéből ugyanazon foczég szám alatt uj jegyzéklap nyitandó, és a két lap összefüggése a régi és uj lapra feljegyzett hivatkozás által láthatóvá teendő. 7. § A társas czégek jegyzéke a B. alatti minta szerint szerkesztendő. A két egymás melletti oldalból álló jegyzéklap szinte nyolcz függőleges hasábra osztandó. Az 1, 2, 3, 4 és 7 rovatok a 3 S-ban foglalt szabályok szerint kezelendők. Az 5-ik rovat a netalán vallott czimvezető és esetleg a kereskedés végrendbeszédésével (Stralzio) megbízott aláírási czimvezető nevét. A 6-ik rovat a társaságnak a fenálló szabályok szerint a kereskedelmi jegyzékekbe bevezetendő jogviszonyait; végre a 8-ik a társaságra vonatkozó minden egyéb oly bejegyzéseket tartalmazandja, melyek nem alkalmasak arra, hogy a többi rovatokba felvétessenek, jelesül: a nyilvános társtagok nejeinek házassági szerződvényeit és az 1864-ik évi boldogasszonyhó 21-én 10736 sz. a. kelt udvari rendelvény 14. §ban érintett tények feljegyzését. 8. S Minden társasági czég számára egy egész iv, vagy ha, mint p. o. részvénytársulatoknál előreláthatólag ez sem volna elegendő, több egymásután következő iv rendelendő. Az 5 és 6 § határozatai társasági czégekre is alkalmazandók. 9. §: Részvénytársaságoknál a társasági és az annak megváltoztatására czélzó szerződvények és határozatok, valamint a netaláni engedélyezési okmány a hatodik rovatban a mellékleti könyv (csomó) kötetérei, és az illető okmányok számárai hivatkozás mellett csak kivonatilag érintendő. Ezen kivonatnak magában kell foglalnia: 1. A társasági szerződ vény, az azt megváltoztató társasági határozatok, és esetleg a jóváhagyási okmányok keltét • 2. annak kitételét, hogy a társulat részvényekre alakult, valamint a vállalat tárgyát és időszerinti tartamát ; 3. a társulati elöljáróság (igazgatók, választmány) tagjainak neveit, azok polgári állását és lakhelyüket; 4) az alaptőke összegét, a részvények s netaláni részvény részletek számát s azon részösszegét, melyekről ezek szólnak; valamint annak megjegyzését, váljon a részvények „névre"' vagy , birlalóra" szólnak-e, végre 5. azon alakszerűségeket, melyek szerint a társulati hirdetvények köröztetése eszközlendő, s azon nyilvános lapok megnevezését, melyekben az ily hirdetvények közzéteendők. 10. § Az előbbi szakaszban érintett társasági szerződések, módositó szerződvények vagy határozatok s az esetleg szükséges hatósági engedélyről kelt okmányok, a mennyiben a társasági czégek lajstromának hatodik rovatába egész terjedelmük szerint be nem vezettetnek, teljes másolatban vagy teljes nyomtatott példányban csatlékkönyvvé (csomóvá) gyűjtendők. Az irott vagy nyomtatott másolatot a fél tartozik hitelesített alakban benyújtani. Ezen csatolványok beérkezésük időrendé szerint sorozandók, és folyó számokkal ellátandók, e/.enkivül a társasági czégek jegyzékének azon főszáma, melyre a csatlék vonatkozik, arra feljegyzendő ; ha pedig a csatolványok nagyobb tömeggé gyűltek , az iratcsomó kemény kötéssel ellátandó. Minden uj kötetnél a csatiékok folyó száma újból kezdendő meg. A csatlékkönyv tartalma a társasági czégjegyzék kiegészítő alkatrészét képezi. 11 S- A fióktelepek számára a kereskedelmi jeygzékben kü lön jegyzéklap csak következő esetekben nyitandó, u. m. a) ha a főtelep más váltótörvényszék kerületében létezik, b) ha a főtelep a fióktelep bejegyzésére nézve illetékes váltótörvényszék kerületében fekszik ugyan, de a fióktelep czége a főtelepével tökéletesen meg nem egyezik (1864-ik évi januárhó 21-én keltudv. rend. 6. §.) Mindkét esetben a fióktelep számára nyitott önálló jegyzéklap negyedik hasábjában, annak e minősége világosan kiteendő, az utolsó rovatban pedig azon főlapra lészen utalandó, melyen a főtelep az ezen , vagy más valamely váltótörvényszék által vezetett kereskedelmi jegyzékbe!, el6fard.uk 12 Midőn ugyanazon lapon valamely korábbi bejegyzés későbbi bejegyzés által megszüntetik, a korábbi bejegyzés minden többé fel nm álló részeiben veres téntával aláhúzandó. 13. §. Ha valamely egyéni czég egy magánkereskedő birtokából közkeresesitársaságrajvagy viszont valamely közkereseti társaság czége magánkereskedőre száll át, ha továbbá valamely czég székhelye más váltótörvényszék kerületébe tétetik át, vágyba czég maga megszűnik, ugyezen ténykörülmények az utolsó rovatba feljegyzendők, az egész lap veres téntával keresztben áthúzandó, és ha más laprai átvitel esete forog fenn, az átvitel a régi jegyzéklap aljára és az uj jegyzéklap fejére jegyzett hivatkozás által világlatban tartandó. 14. § A kereskedelmi lajstrorabai bejegyzések kellő rövidséggel és könnyen olvasható Írással eszközlendők, igazitások, vakarások, közbeszurások pedig gondosan kerülendők. Ha utólagosan jelentékeny tévedések fedeztethetnének föl, ugy ezek ugyanazon lapon csak a biróság által rendelendő ujabb az 5 és 11 §§ szabályai szerint eszközlendő bejegyzések utján igazittathatnak ki. 15. § A kereskedelmi jegyzék mérsékelt vastagságú tartós kötéssel ellátott ivrétes (folio) kötetekben vezetendő. Minden egyes kötet küllapján ,;Egyéni czégek jegyzőkönyve" vagy „társasági czégek jegyzőkönyve" czimmel és a kötet folyó számával — továbbá az egyes kötetbeli ivek folyó lapszámokkal ellátandók, a lapok száma a könyv első lapján feljegyzendő és a könyv maga selyemzsinórral keresztül vonandó, melynek két vége a törvényszék pecsétjével megerősítendő. 16. §. Valamennyi bejegyzett czég számára betüsoros tárgymutató készitendő, melybe minden czégre nézve azon kötet és lap-