Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 17. szám

rest, 1864. péntek február 26. 17. szám, Hatodik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Turtaloui : Felhivasi eset. — Nem magyar nyelven irt szerziídések alapján stb. — Kúriai Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Felhívási eset. A „Sürgöny" m. 1863. évi 294 számának hivatalos hirdetései közt, valamint a „Pester Lloyd" 296. számának hirdetési rovatában olvassuk Szabolcs megye polgári törvényszékének hivatalos felhívását, melyben gróf Dessewffy Kálmán kérelme folytán, miután alapos gyanú forog fenn arra nézve, miszerint a fenntnevezett gróf nevére több hamisitott váltó és kötelezvények hozattak forgalomba, összes hitelezői felhívatnak, mikép a birtokukban lévó bárminemű adósleveleiket és váltókat 1864. évi jan. 1-től 1864. febr. l-ig számított egyhavi időköz alatt azon megyetörvényszéknél annyival inkább _eredetiben mutassák be, mert az ezen idő alatt fel nem mutatott kötlevelek és váltók hamisaknak fognak véleményeztetni. Minthogy ily felhívás szorosan véve nem a felek által felebbezhető és orvosolható határozatok közzé tartozik, és ily felhívás a nem jogtudó feleket hatályára nézve könnyen tévútra vezetheti, szükségesnek találjuk ezen felhívásnak, mely jövőben is előjöhet, törvényessége és joghatályára nézve némi megjegyzést tenni. Kétségtelen ugyanis, hogy azon esetre, ha alapos gyanúokok forognak fenn, miszerint valamely okirat hamisitatott, a fenyítő törvényszéknek nem csak jogában áll, de kötelessége is, nemcsak a hamisnak állított okirat birtokosát maga elébe idézni, hanem az okmányt is kellő megvizsgálás végett bekivánni. Polgári törvényszék azonban valamely eredeti okirat bemutatását csak a polg. perrendtartásban elősorolt esetekben (orsz. bir. ért. 89—91. §§. és V. T. K. II. R. 112. §) és csak rendesen, bizonyos személyek ellen indított kereset folytán követelheti. Altalános felhívásnak, melynél fogva az összes hitelezők bizonyos határidő alatt megjelenni és kötelezvényeiket felmutatni kénytelenek lennének, csak csőd esetében lehet helye, és akkor sem lehet a felhíváshoz oly záradékot kötni, miszerint a be nem mutatott okmány hamisnak fog véleményeztetni, hanem a meg nem jelenő hitelező csupán a csődvagyon felosztásából kizárható. A megsemmisítés végetti felhívás (Orsz. bir. ért, 159—162 §§. és V. T. K. I. R. 190. §.) csupán csak elvesztett okiratokra alkalmazható, és az illető hirdetvényben a megsemmisítendő okirat kellőleg körülírandó. A hatályon kivül tett osztrák polg. perrendt. 595— 611 §§-aiban tartalmaz ugyan egy felhívási eljárást, mely azonban, eltekintve attól, hogy az hatályon kivül tétetett, a fennemlitett esetre nem alkalmazható, mert ázott elősorolt esetek egyike sem forogván fenn, ezen eseteken kivül az emiitett perrendts 595 §-a értelmében senki sem kötelezhető, hogy jogát biróság előtt érvényesítse. De még kevésbbé lehet polgári törvényszék jogosítva váltók bemutatását követelni, és azok valódisága, vagy hamisítása felett ítélni, mert váltóügyek elintézésére csak a váltótörvényszékek lévén hivatva, ily ügyek a megye polgári törvényszékéhez nem tartoznak. Megelégszünk tehát annak kimutatásával, hogy a kérdéses felhívásnak és zárszavaiban kifejezett fenyegetésének törvényes hatálya nincsen, azon kérdést, hogy mi módon keletkezett ezen felhívás, és milyen az arra fektetett további eljárás? az arra hivatott felsőbb hatóságokra bizván. Sn. Gry. Nem magyar nyelven irt szerződések alapján telekk. bekeblezés rendelhető-e? Véber Ignáczmint a munkácsi urad. praefectusa Beregmegye tszékéhez beadott folyamodványában előadta, miszeriutaz A. a. szerz. szerint Friedman Leni és Ábrahám a szarvaskói malomkőbányát 6 évre 350 frt évi haszonbér mellett kivették s a kész malom kövek árát 1300 ftot ezen idő alatt lefizetni kötelezték, engedélyt adván ezen szerződésnek a Muzsáj helységében 90. sz. tjkönyvbe irt birtokra jelzálogilag leendő bekebleztetésre, mit is a munkácsi uradalom javára a fentkitett összeg erejéig eszközöltetni kér. Erre Bereg mtörvszéke által határoztatott: Ezen kérvény visszautasittatik, mert aszerződés német nyelven van szerkesztve, és pedig 1862 maj. 25. midőn a megye telekkönyvénél a magyar nyelv van szokásban a határozatok hozatalánál, már pedig oly okiratra mely nem a határozat hozatalánál divatba lévő nyelven adatik ki, hacsak annak hiteles fordítása nincs mellékelve, bekebelezés nem történhetik az 1855. decz. 15 rend. 70 §-ánál fogva. Az ez ellen beadott felfolyamodásban előadatik az urodalom részéről, mikép sem az 1840. XXI. és 1844. 2. t. cz. az országban lakó más nyelvű népek szerződéseit, illetőleg azok érvényét a magyar nyelv kizáró használatától nem feltételezte, sőt ellenkezőleg az 1840 XXIX. t. cz. a zsidókra nézve is csak azt rendelte, hogy okleveleiket a hazában s kapcsolt részekben divatozó élő nyelven kötelesek szerkeszteni. Az 1844 2 cz. 6-ik a magyar nyelvet csak az itélő székekre s nem a felekre szabta meg kötelezőleg sat. A kir. it. tábla erre hozott határozata ez: „A bekebeleztetni kért szerződés szövege nem oly nyelven lévén szerkesztetve, hogy az birói határozott alapjául ne szolgálhatna, s ennél fogva az elutasításra a telekkönyvi rendelet 70 ik § alkalmazható nem lévén, az első bírósági végzés leloldatik , és az eljáró telekkönyvi törvényszék, a bekebelezési kér-