Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 15. szám

53 lyes becsületességén és ügyességén alapul. Ez utóbbi mozzanat oly társaságnál, melynél senki sem felelős személyesen, a dolog természeténél fogva elesvén, ezen személyi garantiát más módon kell pótolni, nehogy a közhiteire oly vészteljes szédelgésnek tágkapú tárassék. Ezen garantiát pótolja névtelen (részvény) társulatoknál az állami jóváhagyás, mely csak az alapszerződvénynek kellő megbirálása s a vagyonbetétek valódiságának igazolása alapján adatik ki. Az állami jóváhagyás a át. n. k. törv. értelmében alakult részvénytársaságoknál annál szükségesebb, minthogy a társasági részvények a magyar kereskedelmi törvénytől (1840. XVIII. t cz. 56. §) eltérőleg birlalóra (au porteur) is szólhatnak, részvény részletekre (Aktién Antheile) is feloszthatók s egyszerű hátirat (giro) által másra átruházhatók (182, 183, 223. cz.) A részvények vagy részvényrészletek további felosztásának nincs helye, ezek a társasági szerződés megállapítása szerint feloszthatlanok. A társaság ugyanis megállapíthatja, váljon részvényei részletekre feloszthatók-e vagy sem, s igenlő esetben, mindegyik részvény hány részletre osztathassék föl. Ezen részvényrészleteknek a megállapított töredéken tuli felosztása, nehogy a társulati tőke parányi részekre feloszoljon, meg nem engedhető. A részvényes és rószvényrészlet birtokos között azon lényeges különbség létezik, hogy a részvényes szavazattal bir, mig a részvényrészlet birtokos, na csak részietjeinek száma egy egész részvényt nem képez, a haszon vagy veszteségben ugyan osztozik, de a társaságügyeinek kezelésére döntő befolyást nem gyakorolhat. Minden részvénytársaság alakításához társasági szerződ vény kötése szükséges. Ily társasági szerződveny irasna logiaianao , s Turoiiag, vagy vaiameiy közjegyző által hitelesítendő, s az állami jóváhagyás elnyerése után, az illető kereskedelmi törvényszéknél a kereskedelmi jegyzékbe iktatandó s a jóváhagyási (engedélyezési) okmánynyal együtt kivonatilag közzé teendő. (208. 210 cz.) Mindezen intézkedések czélja a társulati szerződvényből eredhető viszályoknak s perlekedésnek elejét venni s a társulat hitelét lehetőleg biztosítani. Ezen külső alakszerűségeken kivül minden részvény társasági szerződésnek, hogy jóváhagyathassék, a következő pontokról kell intézkedést tartalmaznia u. m. 1. Mi légyen a társaságé z égje (aláírási czime) és hol leend székhelye? Mi képezi a társasági vállalat tárgyát, s valljon a vállalat csak bizonyos meghatározott időre p. o. 30 évre, vagy bizonytalanra terveztetik. Ezenkívül a társasági szerződvényben kiteendő a részvények aláírása utján előállítandó társasági vagyon (alaptőke) összege, azon összeg . melyről az egyes részvény, vagy részvény részlet (p. o. % részvény) seólland ; továbbá, ezen részvények száma s azoknak a részvényrószletekhezi aránya s váljon a részvények mind birlalóra vagy névre, avagy részben névre, részben pedig birlalóra szólandnak. — Ezenfölül a társasági szerződvényben magában megállapitandók azon elvek, melyek szerint az évi mérleg készítendő és megbírálandó, azoi. módozatok, melyek szerint a társulati elöljáróság (igazgatóság választmány stb.) alakítandó, a részvényesek egy behivandók, a szavazás eszközlendő; végre kijelöleudők azon tárgyak, melyek iránt a közgyűlésen megjelent részvényesek , az egyszerűnél (átalános) nagyobb szótöbbséggel intézkedhetnek, s azon alakszerűség , melyei a társasági hirdetvények eszközlendők,s azon hirlapok , melyekben közzéteendők. Tudva levő dolog, hogy addig is, mig valamely részvénytársulat teljesen megalakul s működését megkezdi, az alakulási előmunkálatok időt és pénzt, s különféle előintézkedéseket igényelnek. Szükséges tehát törvény által megállapítani az időpontot, midőn a részvénytársaság mint ilyen kezdetét veszi. A n. k. t. 211 cz. értelmében a részvény társaság mint ilyen, mindaddig nem létezik, mig a szükséges jóváhagyás ki nem adatott, s a társaság a keresked. jegyzékbe be nem jegyeztetett. Ha ez időpont előtt valaki a társaság nevében intézkedett, ebbeli cselek vényéért személyesen s ha többen intézkedtek, egyetemlegesen (in solidum) felelősek. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 10. Koncsek Lörincz és társának Csepcsányi Koncsek Jozefa ellen a dvoreczi curiális birtokrész átadása iránti perében Ítéltetett: Tekintve azt, hogy a peres felek édes attyuk a C alatti okmány szerint még 1849. jun. 7-én a négy gyermekei közt osztályt tévén, alperesnőnek, mint akkor még hajadon leányának a dvoreczi birtokrésznek élvezését és használatát életfogytáig, illetőleg férjhez meneteléig biztosította, ugy azonban, hogy halál esetére csak 800 pfrtról rendelkezhet, mely összeget — ugy szinte azon esetre, ha férjhez menne, az emiitett 800 pfrton felül az ezen birtokrészt átveendő fitestvérei nékie örökségképen még 5000 váltó frtot kifizetni tartozzanak ; mely osztály rendezést a fennevezettek édes attyuk a D. alatti végrendeletben is megerősítette, azonfelül pedig az összes dvoreczi ingóságokat alperesnőnek, es másik leányának, férjezett Libertiny Susannának hagyván, — ezek az édes atyuk 1851, febr. 5-én bekövetkezett halála után ezen ingóságokot minden óvás és ellenmondás nélkül felosztották, és igy ezen osztály rendezést az által is megerősítették ; és ezek folytán, minthogy alperesnő a H. a. bizonyítvány szerint 1858. febr. 14-én Csepcsányi Gusztávhoz férjhez ment, a C. és D. a. okmányok alapján 5000 váltó- és 800 pgő, és igy összesen 7000 vfrtnak lefizetése mellett, mely összeg az elsőbirósági ítélet indokaiban is helyesen felszámittatott, a keresetbeli L. és M. a. jegyzőkönyvben foglalt eddig alperesnő által használt dvoreczi birtokrészt, melynek azonosságát a kihallgatott tanuk is bebizonyították, kibocsátani tartozik; s igy ez okoknál fogva a királyi táblának ítélete helybenhagyatik, s a per stb. (1864. évi január 29 én 14,410 P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly.) 11. Gróf Kemény szül. Battyányi Terézia s jogutódának mint felpereseknek gróf Festetics Alfréd és érdektársai elleni visszahelyezési perében Ítéltetett: Az alapperben felperest és érdektársait képviselő ügy védnek, az ügyvédi rendtartás 11. és 12-ik §-ai súlya alá eső mulasztása az által: hogy az A a. apai végrendelet foganatba menetele bebizonyításának kiegészítéséül a B. C. D a. beperelt okmányok mellé, az eskü s tanuk általi bizonyítás ajánlását mellőzte; úgy nem különben azon tény körülmény által is, mely szerint a horti jószág tekintetébeni felperesi követelést, saját maguknak a felpereseknek szándokán és akaratán túl terjesztette, kellőleg begyőzöttnek találtatván, — a kir. táblának ítélete annál fogva az előbbeni állapotbai visszahelyezést illetőleg ezen, az ügyérdemét tekintőleg pedig az abban felhívott indokokból helybenhagyatik stb. (1864. évi január 26-én 13498 P. sz. a. Előadó: Blaskovich.)