Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 12. szám

47 1727 óta valóban mikép gyakoroltatott. Az hogy a b. törv. által a bányaellátás bányabirói felügyelet alá helyheztetett; az hogy az ellátást saját hasznukra űzni folyvást törekedő tisztek el! énében, annak tilalmazásával az italmérés a polgárok rovására iczésekre bízatott; azon kifejezések: bor — pinczebér — Bier profiantirung — boraccidentia, taksa, Veinsehanks adrninistration, iczéség bánya s bányaüzletnél; továbbá az, hogy az itczés a b, kincstárnak hittel leküteleztetett; a felügyelet a b. bíróságra, Hutmanokra bizatott, az iczések a kincstárnak számoltak, a kinlévő adóságokat a b. tisztek a munkások havi bérébe beszámiták; az italmérés házi kezelés mellett gyakoroltatott — mindezek — azon czélból, hogy a bányamunkások s tisztek kellő italokkal ellátathassanak,— mind csak b á n y a ellátást tanúsítanak. — A ,regalien' szó használtatott néha, de ez alatt azon korban a Jura reg. minora nem szoktak értetni, hanem csak ki r. jövedelmet jalentett; s az, hogy az italok bevitele Urvölgyre (254 422. 255 sz. szerint) 1696. 1699-b. bányakincstárilag tilalmaztatott a bányásznépek a bányabiró alatti állásából s abból magyarázandó, mertezen telep kizárólag alp. bánya üzletét képezi, hol zugmérések mellett bányaellátás nem is gyakoroltathatott,— Az ú r v ö 1gyinél ezen bányaellátás magokból az okiratokból kitűnik; az ő völgyinél alp. maga is elismeré — De különben is minden alp. adatok csak 1806-ig terjednek, tehát a felp. 1820-i birtoklás ellen nem bizonyíthatnak, az ősis. ny. par. 17 § szerint tekintetbe többénem vétethetvén. Hasonlóan a húsmérés is tisztán báayaellátásnak bizonyult be, mind az új mind az óhegyi telepen. Mert azok mindig bányamészárszéknek neveztetnek s a bányanép hússali ellátása végettieknek tartatnak, p. o. az 1587-i s 1661-i okmányokban az 1806-i b. grófi rendeletben stb. és a b. kincstár által bányászilag mutungáltattak, mi mindig ellátást bizonyít. Az 181 T-i haszonbéri szerződések uem adhatnak ellenpróbát, mert azokat maga alp. késziteté. Mig felp. mellett bizonyít az is. hogy azoktól az országos subsidiumok — arányban a városiakkal —• a városi kivetés szerint a városi pénztárba fizettettek. Hasonlóan a malom jog is nem földesúri jogból, hanem csak bányászi ellátásból folyt, mert az 1687-i s 1622-í b. grófi jkönyvek tanúsítják, mikép a bányászok kértére, azok liszteli ellátása végett állitattak, és ezektől is a subsidiumok a városhoz fizetettek. 7. Alp. a kérdéses területen a vadászati s halászati joggyakorlatra is mint földesúri gyakorlatra hivatkozik. A felmutatott okiratok s tényekből az tűnik ki, hogy alperesnek a podlaviczi, ulmankai kamarai helységekben, s garami halászat gyakorlata igazoltatott, de ez a telepekre s erdőkre nem vonatkozik; hogy az erdei vadászatjog általa gyakoroltatott, de ez, minthogy az semmi határbeli birtokostól, s nemesi joggal bírótól törvényeink szerint, tilalom esetén kivül meg nem tagadtathatott, birtok gyakorlatnak nem vehető, mert ezt csak a vadászati tilalom gyakorolhatása képezé; annál kevésbé, mert régente a köztisztviselők, mint a bányagróf, ily halászat-vadászati élvezetekben rendesen részesültek. 8. Mi az irtás s legelőre vonatkozó engedélyezéseket, szabályozásokat illeti, a b. kincstár ebbeli intézkedései valók , de azok, melyek csak u n. bányaüzleti rétekre, bányamunkásokra vonatkoznak — nem földesúri, hanem bányahatóság kifolyásai, mert a bánya s erdei törvények az erdei irtások gátlását, büntetését s legelők engedélyezését a b. kincstárra bizták; s mert a legelő engedélyezés, azon kopár vidékeken, hol a bányamunkások tejelő barmok nélkül meg sem élhetnek, a bányászat fentartására nélkülözhetlen. Hasonlóan a r é t b i r t o k is csak bányahasználatra mutat, a kamarai helys' geken kivül mind bányafuvarosok — tisztek — molnárok— s üzletek által használtatván; a mint az 1820-i kir. biztosi jkönyv és azt tanúsitja, hogy alperes Össze3 erdőközti telkei, rétjei bányahasználatuak. így az erdei károk megbüntetése is a bánya törv. által bányabiróságra bízatván, az csak az illetékes személyi hatóság kifolyása; minek nem földesúri természetét az is mutatja, mikép ily bíráskodásnál a földesúri úrbéri helységek lakói felett a megyei törv. bizonyság s t. ügyész jelenléte elkerülhetlen volt; mig ez a kérdéses telepek lakói felettinél egészen mellőztetett, a bányabirói s városi közreműködés elégnek tekintetvén. A makkoltatásra vonatkozó okiratok mellőzve a kelet idejére való ellentételüket, csak ő Felsége erdeiről szólnak, tehát a peralattiakra nem alkalmazhatók. Alperesnek az erdőterületen fürész malmai is vannak, de ezek is maga a 180 sz. bányagrófi jefentés szerint egészen bányahasználatuak ; és azoktól is mint városi polgári javadalmaktól az or. subsidiumok városi pénztárba fizettettek. 9. A házépitési engedélyek s bányamüvek helyiségei kijelölése sem bizonyít birtokjogi gyakorlatot; mert a bánya törv.ruházták fel azzal a bányahatóságot, s mivel azok szerint a b. kincstár mint bányamivelő munkásai lakásáról gondoskodni köteleztetett. 10. Alp. azt, hogy a peres erdőkből a fát mindennemű szükségleteire szabadon használta, szinte azon erdők birtoklásának bizonyítékául hozza fel, mit azonban mig bizonyítékokkal sem igazolta, eléggé megezáfol az, hogy alperesre nézve azon területtől fa s faanyagokkal való kereskedés egyátalában tilalmas volt. 11. Végre alp. a peres erdők birtoklásának igazolásául hivatkozik arra, mikép 1820 óta az erdőkezelés s fa utalványozás, magának a városnak részére is, mind bánya, mind magánszükségletekre, mind az ő kezei közt volt. És kétségtelen is, mikép az erdőrendszer azt a k erdészhivatalra, Miksa törv. pedig a bányabiróra bízta, s azok mind a b. kincstár alárendeltjei. Ennek ellenében a saját kezelést felp. nem igazolhatá, sem akörmöczi magyarázat 21 cz-vel, mert ez világosan csak Körmöczre s Újbányára vonatkozik ; sem a s e 1 m ec z í magyarázat 1 —11 czikjeivel, melyek megerősítik ugyan azt, hogy a bányabiró választása a bányávárosoknál legyen s az a város tanácsával edgyüttesen járjon el a bányászi ügyekben, tehát felp. város a bányaügyek s erdei kezeléséből a Miksa törv által ki nem záratott; de miután jelen per eldöntésénél alapul most már a gyakorlat szolgál, -— felp. pedig a kérdéses kezelés iránti gyakorlatban ujabb korban nem volt, sőt azt az előbbi időkre nézve sem mutathatta ki; mig alp. a bányabiróság gyakorlatát, s a bányabirónak ő Felsége általi kineveztetését 1542 év sept. 15 óta kimutatta, e gyakorlat ellenében régi jogviszonyokra vissza menni nem lehet Annak vannak nyomai, hogy felp. az erdők egy részének kezelésébe u. m. hermaneczen laszkoméron, szászován, nemezén s Garamon túl — befolyt, daczára az érintett felsőbb intézkedéseknek ; de e gyakorlatot kellően fel nem világositotta, be nem bizonyította. Különben alp. b. kincstárnak ezen fa utalványozási s kijelölési gyahorlata a beperesitett okmányok által (226. 168. 169. 227. 228, 233—235 stb.) ki van mutatva. Azt azonban alperes ki nem mutathatta, hogy azon gyakorlata a 9. a erdőrendszert is megelőzé, annál kevésbé, mert maga azon erdei rendszer több helyütt tanúsitja, mikép a bányásznép az előtt fát minden kijelölés nélkül ott hol nekik tetszett, vágtak, mely visszaélés szolgá It az erdei rend bekozatalának egyik főindokául. (Vége köv.) Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 67. Ifj. Fallenbüchel József és érdektársainak mint felpereseknek, ügyvéd Hinka József öreg. Fallenbüchel