Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 11. szám

Pest, 1864. péntek február 5. 11. szám, Hatodik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Keresk. ozég bejegyzésének szabályozása. Beszterozebánya kincstár között lefolyt peres ügy. (Folyt.) — Xuriai Ítéletek: — Rendeletek. Kereskedelmi czég bejegyzésének szabályozása. Lapunk mai számában közöljük azon udvari rendeletet, mely a k e r es k e d e 1 mi czég bejegyzésének szabályozósára vonatkozik. Sietünk azt, mint kereskedelmi s hitel viszonyaink kedvezőbb szilárdulására nagy hasznú befolyásos intézményt közönségünk figyelmébe ajánlani. Azon fontosságot fejtegetni, melyei a czég bir az üzletvilágban, a czég, mely alatt lép a kereskedő a forgalom terére, folytatja azon üzletét, s teljesiti aláírásait — ugy hisszük — felesleges. Sok igazságot találunk ugyan azon észrevételben, mikóp a kereskedelmi világ a czégből magából nem von következtetést az üzlettulajdonosára, s általa nem igen hagyja magát csalódásokba vezettetni, hanem közelebbi vizsgálódásokat tesz az illető személyiség — hitelt alapitható — viszonyai iránt. *) De azért még is tagadhatlan, mikép a mint egy részt a czég az üzletvilágban igen terjedelmes, hosszas időkre terjedő hitel kört képes kivívni, teremteni; úgy másrészt annak a jogviszonyokra, a jogbiztosság eszközlésére is nagy befolyása van. Már 1840-i váltó-kereskedelmi törvényünk szerint is a czég szoros kapcsolatban állt, mind a kereskedelmi könyvekkel s ezek bizonyíték erejével, mind a váltó képességgel s innen eredő kötelezettségekkel. Ezen fontosság teszi kiválóvá a czégbejegyzések, és azon biztosítékok szükségességét, melyek különösen az üzlet változásoknál sürgősek. És e biztosítékok lettek ujabb időkben, ezek ujabb viszonyai közt nálunk mellőzve, a hitelnek, jogbiztosságnak nem csekély veszélyére. Azon, általunk soh sem palástolt, soh sem mentegetett bajok közt, melyekben törvénykezésünk, kiválóan a magyar jog rendszer visszaállítása óta sínylődik; tehát azon panaszok közt is, melyek ellene külről ugy mint bent, folytonosan emeltetnek, a ker. czégek körüli visszaélések is helyt foglalnak. Kiemeltettek ezek a kereskedelmi osztály részéről, és pedig különösen azon or. birói értekezletben mely a lefolyt évben tartatott. És méltán, mert tény, mikép számos hamis czégek keletkeztek, a létezők egy éj alatt, eltűntek s ujakká alakultak s igy a jóhiszemű hitelezők érdekei gúnyosan kijádzattattak. Csakhogy mint egyébnél hibásan jelölték ki a bajok forrásait; úgy a czégkörüli visszaéléseknél is, melyeket főleg törvénykezési rendszerünknek tulajdonítottak, nem voltak szerencsésebbek. A baj főforrása itt az iparszabadság kinövéseiben rejlik. Az tette lehetővé azon roppant terjemü üzlet szaporodást, s igy czég változásokat is, melyek előbbi *) Dr. L. Goldschmidt: Gutachten über d. Entwurf eines deutschen Handelgesetzbuchs. Erlangen 1860. jogrendszerünk uralma alatt nem voltak lehetők, s melyek most a jogbiztosságra veszélyesekké váltak. Azért e lapokban már 1863 év mari. 6-án (i8 sz.J mondottuk: .,Az érintett bűnös átruházások gátlására igen czélszerünek mutatkoznék, ha a kormány, miután az ipar kereskedelmi szabadságol, a közjó sürgetős érdekeiben visszaállította, s fentartandónak találta, kellő biztosítékokról gondoskodnék, hogy azon szabadság kinövései elháritassanak, az által különösen, hogy minden firma átruházásnál annak a szükséges szabályok, cautélák, szigorú megtartásával, a hatóságoknáli bejegyeztetés elkerűlhetlenül megkivánlassék. Ezen szabályzattól, mely különben nem képezne a jogrendben újítást, üdvös eredmények várhatók." És ez rendeltetett el mostan az alább közlött udv. rendeletben. Szükségessége tehát , ha a hitelt szilárdítani, ha e téren a jogbiztosság veszélyeit elháritani akarjuk, kétségbevon hatlan, miután az iparszabadság nem létezővé többé nem tétethetik, de üdvös hasznai folytán az nem is czéloztathatik; és miután attól az üzlet világban el nem maradhatnak bizonyos visszaélések, melyek csak a kellő biztosítékok által eltávolíthatók. Miután tehát az ipar s forgalom szabadságnak főleg a mi nemzetgazdászati viszonyainkban való előnyeit, hasznait elismerjük, s élvezzük; kell hogy a kinövései ellen, melyek a czégek korlátlan önkényü változtatásaiban is nyilvánulnak, hatályos biztosítékokat is készséggel elfogadjuk. Azonban, szorosan véve, mi ezen uj szabályzásban alkotmányjog ellenességet sem találunk, mely t. i. az o k t r o y vádja alá lenne vonható. Mert nem új jogintézmény behozataláról, nem új törvény alkotásáról van szó, mely által a törvényhozás megelőztetve jogosultságában valódi sérelmet szenvedne. A. czégbe jegyzés intézménye benn foglal tátik 1840-i váltó- kereskedelmi törvényeinkben minden lényegesb alkatrészeivel. Az új szabályzatnak, melyet most közlünk, egy főbb elve sincs, melynek alapjait azen törvényeink fel nem mutathatnák. Ezen most újonnan szabályozott, de már 1840-b. országgyülésileg megalapított intézmény — csak egyes részleteiben való alkalmazása új viszonyainkra, melyek már a 48 után tetemesen emelkedett üzlet s forgalom terjeme, de különösen az iparszabadság hatálya által, a 48 előtti visszonyainktól egészen eltérő alakot nyertek, s melyeket az összes nemzetgazdászati érdekek veszélyezése nélkül tovább figyelmen kivül hagyni nem lehetett. Következőleg ezen szabályzat nem több mint csak egy már törvényesen létezett intézménynek tökéletesb kifejtése; nem új s nem törvényen kivüli, hanem szorosan a törvény korlátjai közti, annak keretében való intéz11