Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 101. szám

410 zálogos birtok részek egynémelyikének az e. b. ítélet bevezetésébeni megnevezése elmellőzéséből mentett alp. semmiségi panasz, minthogy a tekintetben különben is a jelen felszámitási ügyet megelőzőleg lefolytatott zálogváltó per során keletkezett Ítélet határoz, mi birói figyelmet nem érdemelvén, és annálfogva az mint alaptalan elvettetvén — az ügy érdemét illetőleg tekintve: miként felp. azt, hogy a nála zálogban levő erdőnek zár alá lett helyezése által, ugyanannak jog s törvényszerű használatából is elesett volna, maga sem állítja, mint tettleges birtokos tehát viselni a felügjreleti költséget is csak ö tartozik ; egyébiránt pedig a zálogbani adás s vevéskori állapotról leltár nem létezvén, és e részben kielégítő felvilágosítást a kihallgatott tanuk vallomása és szakértői becsű sem nyújtván: a felp. keresetlevél 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 2Í. 22. 23. 24. 25. 28. 29. 32. 33-ik tételéiben erdő felügyeleti, továbbá erdő épületbeli és egyéb javítások czime alatt felszámított követelések megállapítására, a kellő törvényes alap hiányzik : ugyanazért érdeklett felp. ezen itt elősorolt tételek alatti felszámítás iránti keresetétől elmozdittatik. A bőrövei korcsma építésért a 27-ik tételben kitett 210 frt továbbá későbben a válasziratban kijelentett saját beismeréséhez képest 26 frt 25 krraszállíttatik, s végre a 36. tételben követelt trágyázás általi javítás megállapítása, minthogy azt azon sajátságos voltánál fogva: mely szerint értékéből minden évben vészit, előre meghatározni nem lehet, a tettleges visszaadás s vétel idejére halasztatik, és az e. b. ítélete eképen megváltoztatik; egyebekben pedig az ott felhozott indokokból helybenhagyatván, e szerint az alperesek által, felp. részére fizetendő összeg, az úrbéri kármentesítési kötelezvényeknek, az e. b. ítéletben meghatározett módoni betudása mellett, és a tettleges átadáskor megállapítandó trágyázás általijavitás értékén kívül 18542 frt 73 krban ezennel megállapíttatik, s felp. ezen összegnek alperesek általi kifizetése mellett, a kereseti birtoknak ez utóbbiak birtokábani bocsátására köteleztetvén, az iratok visszaküldetnek. (1864. octóber 11-én 8291 P. sí a. Elő.: B 1 a s k o v i c s.) 585. Odry Mártonnak Baratsky Milos ellen szerződés megsemmisítése és járulékai megvétele iránti perében ítéltetett: Alp. a jelen pernek már tanúkihallgatással lett befejezése után az abban kitűzött és megtartott kiegészítő tárgyalás ellen kifogást nem tévén, ennek előrebocsátásával: miután ugyan ő daczára annak, hogy az 1857 szept. 29-én kelt, tartalmára nézve a kihallgatott tanuk előadásaival is valódiságnak bebizonyult C a. adásvételi szerződés 2-ik pontja értelmében, magát a még hátralevő 1160 pfrt vételár részletnek még az nap, különben az érintett szerződés megsemmisítése, és foglalókép már kifizetett 1160 pfrt elvesztésének terhe alatt leendő megfizetésére kötelezte; mégis ebbeli kötelezettségének nemcsak a kitűzött nap, de a pernek tübb hónapok utáni meginditásaig nem tett eleget, azon kifogása pedig: mintha ugyan ő a vételár ezen hátralevő részletét csak akkor, és az esetre fizetni tartoznék, ha felp. az ingatlanokat terhelő tulajdoni igény bejelentések kitörlését kieszközlendi, az okból, mert ily feltétel sem az alperesileg l sz. a. felmutatott, különben is C a. adásvételi szerződésnél korábban kelt nyugtában, sem a most említett szerződésben nem foglaltatik, birói figyelembe és pedig annyival kevésbé vétethetik, minthogy a B a, tkönyvi kivonat tanúságaként érintett ingatlanságok alp. nevére tehermentesen Írattak át, s azokra a tulajdon igénybejelentések, a 2sz. a. tjkönyvből kivehetőleg, sokkal később, és pedig F. szerint alp. viiagos beleegyezésével jegyeztettek fel; — ugyanazért a többször idézett C. a. szerződés annak 2-ik pontja értelmében, s az ez ügy eldöntésénél szabályul szolgáló osztrák ált. polg. tkönyv 919 §-a alapján semmisnek kijelentetik, s ennek folytán alp. a foglalókép fizetett 1160 pfrt elvesztésébe, továbbá a sztamási 530 sz. tjkönyvbe, 1738 1790 1863 1891 4050 4061 5948 és 6250 részlet számok alatti földeknek, valamint 543 részlet és 374 összeirási számú háznak, mint alp. részéről ugyanazonosságaikra nézve kétségbe nem vett ingatlanságoknak, felp. részére 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett természetben leendő ingyeni visszabocsátásába marasztaltatik, a perköltségek azonban az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek. Ekép az eljáró megyei tszék Ítélete megváltoztatván, az iratok stb. (1864. november 23-án 4301 P. sz. a. Elő. : Babos) 586. Szekulits Gergelynek Ladics György elleni becsületsértés miatti perében Ítéltetett: Noha alp. nyíltan beismeri: hogy ő volt a „Szrbsky Dneznik" czimü hirlap 138/1862 számában saját neve alatt kinyomatott czikknek írója s noha az abban használt s voltaképen nem is felp. magán polgári életének , hanem az alp. ellenében sajtó utján követett bánásmódjának jellemezésére irányzott: „számtalan, becstelen" szavak kétségtelenül oly kifejezések sorába tartoznának ; melyek más személy ellenébeni használata a becsületsértés tiltott cselekményét képezi; mind azon által, miután felp. azt: hogy alp. irta volna a ,,Srbsky Dneznik" 119 számában felvett és a peres felek közti vitás kérdésre alkalmat nyújtott czikket — alp. tagadása ellenében — semmivel sem igazolta, s e szerint bebizonyitottnak volna tekintendő: miszerint felp. puszta gyanuskodásnál fogva, tehát alapos ok nélkül támadta meg alperest s ingerelte őt hasonképen hirlap utjáni gyöngédtelen feleselgetésekre; s miután különben is az alperesileg beügyelt „Szrsbern" czimü hírlap 121 számában felp. neve alatt előforduló czikkben ez utóbbi válogatottabb kifejezésekkel ugyan alperest az olvasó község előtt hazudónak, tudatlannak tünteti fel, s őt iménti czik kében gúny tárgyává tevén, annak jó hirnevén nyilvánosan csorbát ejtett, e szerint pedig öu maga is becsületsértést követvén el, s ennél fogva a viszonosan történt bántalmak kölcsönösen kiegyenlítetteknek lévén tekintendők, felp. a dolog ily helyzetében alperesnek megbüntetését többé jogszerűen nem követelheti; mindezeknél fogva az e. b. ítéletének megváltoztatása mellett felp. keresetétől elmozditatik, s a perköltségek, miután ezekbeni elmarasztalás ilynemű perekben helyt nem foghat, kölcsönösen megszüntetnek. (1864. november 22-én 6431 P. sz. a. Elő.: M o n a s z t e r 1 y.) 587. Nagy Istvánnének Györössy János és G. Nagy István elleni perében Ítéltetett: Az a. fVlzet és :/y/: a. telekkönyvi kivonat egybevetéséből kitűnvén, miszerint felperesnő a kérdéses ingatlan tulajdoni jogának bekebelezése iránt elébb folyamodott, mint sem elsőrendű alp. részére a zálogjog bekebleztetett, sőt kérelmeztetett is ; jóllehet felperesnőnek emiitett folyamodványa még el nem intéztetett, meg is miután felperesnőt annak nyomán, és benyújtása napjától fogva már a kérdéses ingatlan tulajdonosának kelletvén mindaddig tekinteni, mig azon folyamodványa jogérvényes birói határozat által el nem vettetnék, alp. pedig arra más adóssága miatt mindaddig jogérvényes zálogjoggal bírónak tekinthető nem volna, ennélfogva felp. igénykeresete megállapíttatik, s a kérdéses ingatlanok felperesnő tul