Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 98. szám

398 eldöntő súlyát kétségbe senki sem vonhatja, és a melyet mindenesetre elébe kell tennünk a magán érdekekből keletkezett véleményeknek. Kívánatos is lenne, ha a hatalom élén állók ezen szavazatot kellő figyelembe vénnek, nem a kamarák egyes tagjai által sürgetett oktroy kérdésében, hanem a szakmájakkoz szorosan tartozó ügyekben, melyhez valóban a törvényhozás közjogi alapjainak s kellékeinek megítélését legkevésbé sem sorolhatjuk. A keresk. kamarák azon véleménye mindenben alaposnak is mutatkozik. Mert olyan forgalom, milyen Magyarországé, mely forgalom az országot minden része felé keresztül hasitó, több száz mérföldnyire terjedő vasút hálózatot tett szükségessé, melynek észak, dél s kelet felé további kiépittetése sürgettetik; oly forgalom, mely a Dunán a gőzhajók számát két tized alatt százzal szaporította; 2) oly forgalom melynek szükségleteiben valami 10 hitelintézet találja nyerészkedésének dús forrását stb. stb. ily forgalom legkevésbé sem tekinthető oly csekélynek, melynek igényei, és szükségei között az önálló keresk. biróságok intézményének okvetlenül helyet nem kellene foglalni. A kül államok példája épen kézzel fogható tanúságot tesz mellettünk. Ha nevezetesen Vürtembergnek az ő nem egészen 2 millió lakosával 12 önálló keresk. törvényszékre van szüksége; ha Bajorország 4 és fél millió lakos mellett 18 keresk. törvényszéket szükségei, ha Porosz ország kis terjemü rajnai tartományaiban 7 önálló tszék kívántatott; ha Szászországban 2 millió — haBadenben 1 millió s egy pár száz ezer — Nassauban fél millió lakos mellett számosabb önálló törvényszékek felállítása találtatott hasznosnak s czélszerünek: akkor jiiciucu ci tLicoencu íeunc, uug_y oiy ibriueieu, muiu Hazánké, 10 millió lakosnál csak egy keresk. bíróság szükségeltessék; miután hazánk forgalma az érintett államokét messze is túlhaladja. A forgalmat azon tényezők állitván elő, melyek részint a benső hazai élet, részint a külföld szükségeinek fedezésére, a bel terményző erők kifolyásai; vizsgáljuk tehát hazánkban ezek terjemét s mennyiségét. Itt van különösen a gyapjú — több mint 300 ezer mázsa évi terméssel — képviselve vagy 40 millió frt. értéket — miből két harmad kivitelre, 1/3 bel fogyasztásra szolgál, utóbbi számos gyári s más üzleti vállalatokra nyújtván alkalmat. — A gabonafélék a kivitelben mintegy 19 mii lió mérővel 74 millió frtot képviselnek — de még több üzletre nyújtanak forrást a bel forgalomban, minek egyik jeléül szolgál az is, mikép mintegy 700 ezer mázsa lisztet nyújtanak, miből ismét 5—600,000 m. külföldre vitetik; az egész évi termés átalában véve több mint 134 millió „A kereskedelmi törvényei — mond — szoros összeköttetésben áll a kereskedelmi törvszékek behozatala. Minden kereskedő legfontosb ügyként tekinti, hogy a kereskedelmi ügyletekből keletkező perek minden formaság s hosszadalmasságtól menten s z a k é r t ő 1 e g döntessenek el — — következőleg a törvényszékek tagjainak csak kereskedőkből kellene állani. Ezen külön törvényszékek a kereskedelmi ügyletekből felmerült pereket sommás uton döntenék el. 9tb. stb. Évi jelentés 1860—1862 évről Pest 1863 331 lap. 2) A Duna gőzhajó társaságnak 1840-b. még csak 17-és 1846-b. 32 gőzöse volt; naig 1863 évben már 133 gőzöst számlált 12,268 ló erővel. Gescháftsbericht der Betriebs Direction der priv. Donau Damsch. Gesel. Wien. 1864. mérőt tevén, ') mi már magában is fontos tényező, midőn Poroszországon kivül egész Nemetország csak 207 milliót állit elő. — A bor évi termése 15—20 millió akó, miből az évi kivitel 2 milliót, mi kedvezőbb körülmények közt 7 mil.akóig foghat emelkedni— levonván, a többi abelforgalomnak marad fenn, hogy itt számtalan adásvevési bormérési, kocsmai stb. ügyletekre nyújtson alkalmat. — A dohány évenként 1 milliónál több mázsát ád — miből 6—700 ezer mázsa külkereskedésbe juthat— s a mivel a német államok termése nem is versenyezhet. 4) stb. stb. Természetes, mikép ily termelési tényezők okvetlenül nagy terjemü forgalomra nyitnak utakat, mely ezernyi ügyletei folytán, kell hogy számosb keresk. törvényszék létesítését kiváló szükségei közé számítsa. És hogy e forgalom valóban nagy fontosságú, az érintett német államok által meg sem közelíthető; mutatják magok azon forgalmi adatok is, melyeket vasutaink s gőzhajóink áruszállitásai nyújtanak. Ezek szerint nevezetesen az u. n. állam vaspályán Pestres innen tova, vagy kiszállított áruk 18P2 évben 6 millió s néhány száz ezer mázsát tettek: a déli vaspálya magyar vonalain 1862-b. 604 ezer utason kivül több mint 8 millió mázsa áru szállitatott és 3% millió frt jövedelmet adott j és a tiszai vasúton 400 ezer személyen kivül ugyanazon évben 5 millió 7 százezer mázsa áru, 155 e. sertés, 63 e. ökör, 26 e. juh. 8 e. ló stb. vitetett — összesen közel 3 millió frt bevétellel. 5) A gőzhajókon pedig (az első szab, dunai gőzhajó társaságnál) a fel és al-dunai vonalon — a tengeri közlekedés kizárásával —• tehát majdnem kizárólag a magyarországi határok között 1863 évben 1 millió 400 ezer utason kivül 24 millió és 800 szer mázsa szállitatott — mi a társulatnak 9 és fel millió frt (bruttó) jövedelmet adott. 6) És ezen gőzhajózási forgalom fontosságát nem csak nagy terjeme, hanem az is mutatja, mikép az folytonos, és pedig igen kedvező növekedésben van, úgy hogy az utolsó évtized alatt (1853 — 1863) a szállított áruk mennyisége 5% millió mázsáról 20 millión felül emelkedett, 7) mit azért emelünk ki, mert abban ujabb okot látunk arra, hogy a törvényhozás mindezen érdekeket szemelől ne tévessze, midőn a kereskedelemnek a jogi intézmények által megadandó biztosítékokról, s további kifejlődését eszközlő törvénykezési előnyökről van szó. És ezen forgalmunk tényezői ellenében mily adatokat állit elő azon német államok forgalma, melyek mint fentelősoroltuk egyenként számosb keresk. törvényszékkel bírnak? Baj orország gabona termése 80—85 millió kila (hazánké 134 m.) a bor 800s % ezer akó, dohány 84 e. mázsa; a gyapjú kivitel 20 e. (mienk felül 200ezerén) 3) Konec kS : Az austriai birod. jelesen a magyar korona országainak statistikai kézikönyve. Pest 1864 Kiadja Heckenast G. 4J Poroszországé 219 ezer mázsa; Bajoré 240 e. Badené 156 e. Würtembergé 3,900 Hessené 8 ezer m. Handbuch d. Geografie u. S t a t i s t i k v o n d r. S t e i n. Leipzig 1862 1863 Handbuch d. vergleich. Statistik v. dr. Kolb 1857. Zürich. 5) Pestbudai keresk. kamara évi jelentése 1863. lap 266 stb. °) Gescháftsbericht. Wien 1664. Megemlitendő az is, mikép a pénz küldemény 31 milliót tett; és a szállításban 67, 847 sertés, 2454 ló, kutya stb. fordulnak elő. 7) 1844-b. 500 ezer utason kivül az áruk még csak 1 millió 900 e mázsát tettek 2'/2 millió bevétellel; 1847-b. 3 millió m. áru volt itt forgásban.