Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 95. szám

38G retei oly tág kort értek el, mikép minden előkelőbb ke­reskedő a kereskedelem minden szakmájának viszonyai­rólalapos ismeretekkel bir. Egy fűszerárus minden perczben a legavatottabban képes akármely vászon, keleti áruk, posztó stb. kereskedését megnyitni. Ha netán minden forgalmi ág legapróbb részleteit kimerítően nem ismeri is, de bir oly átalános routinnel, és szakképzetséggel, mely teljesen képesiti bár mely forgalmi ág viszonyai felett alaposan Ítélhetni, a minél több nem is szükségel­tetik. Egy gyapjú vagy buzakereskedő a börze s bank ügyletek körül most alaposabb szakismeretekkel bir. miut századunk elején a legelső keresk. házak főnökei. — Ehhez járul, mikép mindenütt a keresk. törvényszékek hez azok választatnak meg, kik legkitűnőbb, legtapasz­taltabb kereskedők. — Sőt a forgalmi ágak külön fé­leségeire való tekintet sem mellőztetik; mert mint Francziaország s más államok példája mutatja, átalános gyakorlattá vált, mikép a választások akkép intéztetnek, hogy minden szakma, minden kereskedelmi ág képviselve legyen a fórumon. Még figyelembe veendő az is, mikép minden állítólagos jogszokás bizonyiték tárgyát képezi, mi épen annál fogva az illető keresk. bírák járatlanságá­nak kifogását teljesen kizárja s feleslegessé teszi. — A mi pedig a földbirtokos s földmivelő osztályt illeti; talán nem szükség megemlíteni, mikép az idetartozó szokások már bevégzett jogot képeznek. Az összes magánjogi co­dificatio ez alapon fekszik, s az ide tartozó jogviszonyok s szabályaik összegét képezi. Tehát itt még függőben levő befejezetlen szokásokról, melyek külön szakbiróságot is igényelhetnének, szó sem lehet többé. — A gyár és ipar üzlet viszonyaira nézve pedig ott vannak a Conseils des Prud'homnes, gyárbiróságok stb. intézményei, melyek Német s Francziaországban a keresk. törvény­székekhez hasoulitó szak bíróságokat képeznek s átalános helyeslésben s pártolásban részesülnek. „Ha pedig — igy folytatja Meyer ellenvetéseit — csak a kereskedők bíráskodása találtatik kielégítőnek az alsó fórumon; hogyan egyeztethető meg azzal, hogy a felebbvitt keresk. ügyek felett, már nem kereskedők , hanem jm'isták ítélnek ; °) ha pedig a feltörvényszéken törvénytudók bh'áskodhatnak felettük, miért nem történ­hetnék az kielégitőleg az l-ő fórumon is?" Az itt alapo­san kijelölt hiány s viszásság valódiságát mi is elismerjük, a szakbiráskodás elveivel s előnyeivel a forumok kü­lönbféleségeit kiegyeztetni nem tudván. E kérdés meg­oldása azonban a reformok ügyéhez tartozik, hol azt tüzetesen fogjuk tárgyalni. Meyer ellenvetései között azonban legnyomatéko­sabbnak az tartatik, mely a kereskedők szak bírásko­dásának részrehaj lóság ár a vonatkozik. „Nem az egyéni részrehajlást értem — mond ő hires munkájá­ban '') azt, mely a versenytárs iránti féltékenységben, az ügy s érdek társak iránti részvétben, mások üzleti tit­kai kipuhatolásából vehető előnyökben stb. a ker. fóru­mon is lelheti nyilvánulását, mert ezek oly tények, melyek az emberi természetnél fogva a rendes bíróságok­nál is előfordulhatnak. Hanem értem azelvbeli rész­rehajlást, azt t. i. mely azon átalános szokásból ered, mikép minden kereskedő mindig csak saját üzletét tartva szem előtt, folytonosan csak azon hasznokra gondol, me­lyekkel azt elhalmozhatja s azon veszélyekre, melyek 6) Nagy súlyt fektet erre a kere-k. bíróság ellenében a hires Bel íme is: Philosophie du droit cz. müvében. ') Esprit, stb. d e s i ns t i t. j u d. VI. pag. 491. azt érhetik, s igy minden kérdést, mi őt érdekelheti, mindig ily oldalról vizsgálja; a mely szokásnál fogva tehát minden kereskedő minden tárgyat saját viszonyai­nak, s hozzá kötött érdekeltségének szempontjából tekinti. Ebből ered azután, mikép a biztositatók oly elveket, szabá­lyokat iparkodnak a fórumon érvényesíteni, melyek a kármentesítés lehetőleg legkedvezőbb biztositására szol­gálhatnak a biztosító társulatok ellenében: a szállító, bi­zomány üzletek tulajdonosai a bizományok és szállítás érdekeinek szellemében határoznak stb. És igy, midőn a forgalom különböző ágai küzti viszonyok tárgyában , a szokás és jog kiválóbb elvei felett kell a kereskedőknek határozni, ennél a részrehajlatlanságot, önzéstelenséget alig lehetséges feltalálni." Alig lehet, ki ezen állitások igazságát tagadhassa; de azt hisszük, vannak elégséges ellenszerek, melyek a következtetett részrehajlás veszélyeit elháríthatják. Maga a törvényszók betöltése hathatós ellenszer lehet, midőn tagjai a kereskedelemnek nem egy, hanem minden sza kából kiszemeltetnek, midőn tehát abban a forgalom minden nemei képviseltetnek, melyek egymást ellensú­lyozhatják, s az egyoldalú intézkedéseket elháríthatják. — A nyilvánosság is erős óvszerül szolgál, mert mindenki óvakodni fog oly szabály mellett fellépni, melyet a napi sajtó az egész nemzet előtt részrehajlással vádolhatand. — És mivel bármely átalános elv megalapítása is csak bizonyos concrét esetre vonatkozólag lehető, ebben pedig ellenfeleknek is kell lenni, kik érdekeik felett óvatosan őrködnek; természetes, mikép ezek kifogást teendnek oly birák ellen, kiknek részéről elfogultságtól, részrehaj­lástól tarthatnak —- minek gyakorlata a keresk. fórumon is átalános elismerésben részesül. Azonban mind ezen, a tudós Meyer által felhozott érvek s ellenvetéseknek erőtlenségeit már maga az eléggé bizonyítja, mikép a keresk. bíróságok az utolsó évtizedek alatt roppant elterjedést nyertek s ma is folyvást sza­porodnak. Midőn Meyer nagy hirű munkáját irta (1819-b.) a keresk. biróságok elleni harczának egyik legfőbb erőssé­gét arra fektette: hogy azok Franciaországon kivúl se­hol máshol nem léteznek, 8) És napjainkban már alig van európai állam, melyben nem léteznének, ki nem véve még Törökországot sem, hol a régi kereskedelmi tanács (tid­jaret) átalakításával 1847-b. szinte elrendeltettek. Ez nem törtennék, ha hasznaik, szükségességük túlnyomók nem lennének. Meyer még Angliára s ahanzsa városokra is hivatkozik. Az angol államnak — mond — roppant ereje, hatalma kiválóan kereskedelmén alapszik; a h a n z s a városok pedig valódilag kereskedők tőzsdéjét képezik ; és keresk. bíróságaik még sincsenek. — Az igaz Angliának nincsenek — de szükségességüket már ottan is érezik, mi eléggé nyilvánul abban, mikép bevitelük már inditvanyoztatott, és a legkitűnőbb városok által sürgettetett. ") Pedig A n gl i áb a n a polgárügyi jury, a keresk. bíróságnak nagy pótlékául szolgálhat, főkép miután kereskedelmi ügyekben az esküdtszék egészen vagy nagy részben (special jury) kereskedőkből kell, hogy alakítva legyen. 10) — Hamburgban és Bré­8) R s p r i t. s t b. d e 3 I n s t i t. j u d. III pag. 277. 9) Nevezetesen 1853-b. Az angol jogi szaklapok is szüksé­gességük mellett nyilatkoznak: igy aLaw RewieW 1854-b. '") És ily kereskedőkből alakult jury — 3 nem uz ahhoz tar­tozó törvénytudó bíróság — határoz tanúk kihallgatása után a

Next

/
Thumbnails
Contents