Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1864 / 92. szám
374 fővárosban,) a hol csak alkalmas egyének azok betöltésére találhatók. — A ker. tkönyv bevezetési parancsa ki is mondá (art. 73) hogy az állam minden részeiben külön ker. bíróságok szervezése egy külön törvény által fog létesitetni; de mind a mellett a kormány azt mindez ideig, különbféle ürügyok alatt teljesiteni elmulasztotta. 4) Ezekből kettőt kétségtelenül következtethetünk; először azt, hogy a keresk. bíróságok szükségességének elismerésével azok létesítése mindinkább terjedez : másodszor azt, mikép jelenben a keresk. törvénykönyv elfogadásának szükségképi kifolyásául tekintetik átalában a keresk. tszékek meghonosítása. És ezen tények ellenében a jelenben törvényes országgyűlésünkön kivül hazánkba behozatniczélzott bírósági szervezetnek különösen jellemző vonásául nyilvánul az, mikép abban a fővárosin kivül a többi összes váltó törvényszékek megszüntetése foglaltatik. J) Különösen jellemzőnek találjuk ; mert a Lajtán túlról épen leghathatósban sürgettetik a német keresk. törvénykönyvnek hazánkba! beho zatala; és a tervezett birósági szervezet még is mellőzné a keresk. törvényszékeket, melyek pedig atalában mindenütt a keresk. törvénykönyv kifolyásaiul, mintegy kiegészítő elemeiül nyilvánulnak; és ^ mert a Lajtán túliaknái uralkodóvá vált azon kiindulási pont, mikép hazai jogrendszerünk hátramaradottsága, tökéletlensége, a tudomány színvonalán alatti állása az, mi törvénykezésünk sürgős átalakítását indokolja. És mégis olv rendszer terveztetik jogéletünk ssuusoára, mely a keresk. bíróságok kizárásában, nem a halaalre, hanem a visszaesésnek, nem a szabadelvű kifejlődés,ij|anem a hátramaradottságnak tényéül tekintetik mindenütt. Azonban mi távolról sem akarjuk ezen az alapvonalaiban ismeretes szervezetet kritika alá venni. De miután hisszük, mikép a bármikor összeülendő or. gyűlésünk, az európai jogrendszer kitűnő intézménye, a keresk. bíróságok reformját ügyeimére érdemesitendi; nem tartjuk feleslegesnek annak tüzetesb szakvitatását : váljon s mily okokból igazolható az önálló keresk. törvényszékek szükségessége? és váljon a napjainkban kifejlődött forgalmi igények — tekintettel különösen az 1840-i törvényhozásunk ebbeli rendszerére — mily reformokat szükségeinek? 4) A kormánynak ezen eljárása, mely azonban nincs ellentétben egyéb intézkedéseivel, melyek mind retrográd szelleműek és mind a szabadelvüség s baladás békóit képezik — Poroszországban minden részről átalános rosszalás tárgyát képezi. Es pedig annál is inkább jogosultan, mert maga a kormánynak keresk. codex tervezete, melyet a codiíicáló nürnbergi conferentia elébe terjesztett, már határozottan (VI. köny v) k^r. tszékek szükségessége s felállítása mellett szóllott. Zeitschrift f. das gesamte Handelsrecht. 1862 3—4 Heft. XI. °) Az igaz, hogy ugyanez foglaltatik az austriai tkezési rendszerben is, mely az osztrák örökös tartományokban alig ismer többet 3—4 keresk. tszéknél. De való az is, mikép ez magok az osztrák szakértők által is nagy hiánynak tüntetik fel; miért legújabban ott is azon törekednek, hogy a keresk. tszékek szaporitassanak, s mindenütt hol szükségeltetik, alakiíassanak. Jogeset szállítási szerződés folytáni kártérítési ügy. Tassy Ede, Frank Izidor mint a Clayton Schuttlevorth és társa angol gépgyári czég megbízottja e. Pest város törvszékénél 1862 évi jul. 24-én beadott keresetében elődja, hogy az A a. szállítási szerződés szerint kötelezte magát alperes egy 680 frtban kialkudott s 200 frt. előleggel biztosított lóerőre készítendő cséplőgépet 1862 jul. 15-ig Pestről Abonyba szállítani, mit nem teljesítvén, az által felperesnek a B. a. felszámolás szerint naponta 43 frtot, s így a lefolyt G nap alatt 258 frtnyi kárt és 16 frtnyi utazási költséget okozott; kérvén felperest szerződés betöltésére, a B. a. kár és költségek megtérítésére itéletileg köteleztetni. Az ellenbeszédben alp. tagadja, hogy a gépet jul. 15-ig kellettvolna Abonyba szállitania, mert az A a. szerződés szerint alp. a gépet jul. 15-ig csak a vasútra feladni kötelezte magát, felp. kárkövetelésnek tehát, mely jul. 19-től számíttatik, alapja nincs, mert azt nem lehet tudni, hány napig tartott volna a szállítás a vasúton. Alp. a 2. sz. a. vasúti vevény szerint jul. 25. a gépet a vasúton feladta, ezt előbb nem tehette , mert a gép a bécsi raktárból érkezvén, a bécs-pesti vasúton késett. A B. a. felszámított egyes kártételeket tekintve, alp. tagadja, hogy felp. már jul. 15-én négy lovat tartott, s hogy azok tartása naponta 2 frtba került, s hogy azok más czélra nem használtathattak ; tagadja, hogy munkamulasztás miatt felperesnek naponta 25 írt. kára volna. Felp. mindezt nem bizonyítja, nem mondja, mibe történt a munka mulasztás s így az Üegifolabb lu•crum cessans lehet, melyért alp. gonosz szándék hiányában felelős nem lehet. Felp. válaszában arra, miszerint jul. 15-én a cséplésre már 10 egyén volt felfogadva, s négy ló megvéve, a megnevezett tanukat kéri kihallgattatni s a kárrá nézve becslő esküjét ajánlja. Alp. viszonválaszában felperesnek a kár iránt felhozott bizonyítványai mint elkésettek ellen óvást tett, s a kár egyes tételeit továbbra is tagadja. Ezek után az eljáró városi törvszék által a tanuk kihallgatása elrendeltetett, kiknek vallomásaival a felp. követelt kár mennyiség támogattatott: mely vallomásokra alp. csak azon észrevételt tette, hogy a tanuk bevallották, hogy eddig a munkásoknak kárpótlást nem adott. Ezelcután Pest város törvszéke 1863 aug. 26-án 31236 sz. a. Ítéletével felperest keresetétől elmozdította, s a perköltségekben elmarasztalta. Felp. ez ellen fellebbezett, mert a kár mind mennyiségére,, mind minőségére be van bizonyitva, ugyanis minőség tekintetében az által, hogy a gép kégsését alp. beismerte, a mennyiséget pedig a tanuk igazolták, mert kiindulási pontul a jul. 15-től 26-iki idő veendő, mert ez alatt történt a késedelem, A tanuk pedig bizonyítják, hogy jul. hóban fogadtattak, s több napig vártak a cséplőgépre, s hogy eddig felp. által az idővesztésért nem kárpótoltattak, azt a napszámosok bizalmas várakozásának köszönhetni. A k ir. it. tábl án Ítéltetett: „A keresethez A. B. E. F. a. csatolt okiratokból, de alperesnek önbeismeréséből is bizonyos lévén, miként alp. felperessel kötött szerződését megszegve, azon cséplő gépet, melyet 1862 évi jul. 15-ig elküldeni magát kötelezte, csak a jelen keresetnek megindítása után azon hó 25-én, illetőleg 26-án küldötte el, s ez által felperesnek, ki a kérdéses géppeli munkálódáshoz jul. 15-rejogszerüleg előkészületeket tett, kárt okozott, ennélfogva az elj. törvszék Ítéletének meg-