Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 91. szám

370 allegáták. alpereseknek G. alattiban gyökerező, 0 alatti­ban átruházott és a 18 sz. a. kir. jóváhagyás által erősbö­dött erősebb jogait meg nem gyengíthetik. A per végtére ítélet alá bocsátatván, a szilli udvar­telekre nézve a kir. ítélőtábla 1806 évi szept. 17-én következőleg itélt: ,, D e 1 i b e r a t u m est: Relate vero ad Curiam Feketeianam Jure regio per defectum hujus enato, — per Donationem sub N, Parti A. iam praevie collato, per posteriorem vero collationem, quoad totule Szill Curiasque ibidem habitas, extensam, sub C. no­vius confirmato, adeoque totaliter exhausto. sequaciter née ratione Contradictions per Boronkayanos interpositae in Jure Feketeiano, velutsihi nec aplicabili, defixa subsistere queunte: obid­que Prohibita eorumdem rejecta, interpositam eatenus contradic­tionem eassari, statutionem Partis A. purificari, Curiamqnae Feke­teianam cum appertinentiis eidem Parti A. adjudicari et oxecuti­onem decerni. " Ezen ítélet ellen alperesek felébbe zéssel, felperesek az ítélet egyéb, itt nem közlött, s e pert nem érintő részei ellen betiltással élvén, ezen betiltás első bí­rósági félrevető itélete ellen felperes által közbetett fe­lebbezés folytán 1808 évi martius 24-én a Hétszemélyes tábla által is helyben hagyatott. A most idézett ítéletek végrehajtását alperesek visz­szaüzésileg meggátolván: ellenük felperesek által 1812. évben visszaüzési per tétetett folyamatba, melybe alperesek a k i r á 1 y i ü g y n ö k ö t a 1 9 sz. a. kir. ado­mánylevél alapján szavatosul beidéztették. Felperesek a visszaüzési perben — eltérvén az anyaperbeni csatatervüktől, az ítéletek indokaiba ka­paszkodtak. Alperesek az itéletet alapjaiban és indokai­ban támadták meg. Az itélet az N és C alattira van alapítva. — Az N alatti sebzett adomány sem­mis, azt halottaiból feltámasztani nem lehet. A C alatti­ban, mely az LM alatti kifolyása, nem fo glaltatik a peres udvartelek. Az ítélet azon indokolása, hogy a királyi jog a peres telekben Fekete magszakadtá­val feléledt, s hogy alperesek Fekete jogával nem véde­kezhetnek, helytelen. Ezen állitások beigazolására al­peresek és a szavatos kir. ügynök, több uj ténykörül­ményeket és okmányokat hoznak fel, melyek az anya­perben felhozottakkal egyetemben alperesek erősb jogát kétségen kívül helyezik. — Hogy a C. alattiban Szili határából Hunyadyak csak annyit nyertek, mint Harrach M. alatt; — mint ők magok L alatt, azaz csak azt, mit Sankó Boldizsár özvegye és Kisfaludy Gábor birlaltak, hová a peres udvartelek soha sem tartozott: az emlitett kegylevelek szövegéből világosan kiderül. — Hogy a C a. levél azon kitétele: „Szill cum singul is curiis n o b i 1 i t a r i b u s" a peres udvartelket nem adja Hunya­diaknak: kiderül az adománylevelek természete és irályának szemléletéből. A királyi Fölség ugyanis Szilit minden udvartelkével, és az azokban rejlő királyi joggal,, q u o d in i i s d e ni h a b e r e m u s" adja, — azaz adja m i n d azt, mi a koronára v i s s z a h á r a m 1 o tt; — de nem adja, nem adhatja, s ha tévedésből még is adná, foganat nélkül adná azt, mit már másnak adott, — mi többé adományozás tárgyát nem képezi. — De C a. a királyi Felség a peres telket adományozni nem is akarta, mert ezen esetben minden kételyt kizárólag adhatta volna azt kegylevelében „curiam per defectum Joannis Fekete ad regiam collationem devolutam" vagy más hasonló, minden ellenkező magyarázatot kizáró ki­tétel által. Hogy C a. a peres telek nem adományoz­tat ott, alperesek — felperesek ezen beismerését magában foglaló F. 2. 3. 4. 5. sz. alatti csatolmá­nyokkal is bizony itják, melyek szerint felperesek 1785. 1793. és 1798-ik években a peres udvartelek­ben királyi jog rejlését jelentvén be, azt maguknak a d o m á n y o z t a t n i kérik. Alperesek azon állitásuk begyőzésére, hogy a marasztaló ítéletek indokolása hely­telen, felhozzák, hogy Fekete János magszakadtával a királyi jog fel nem éledt; mert a G a. az ítéletek ál­tal is jogérvényesnek kimondott adománylevélben a pe­res udvartelek nem csak Fekete Jánosnak, hanem örö­kösei, hagyományosai és engedményeseinek is adományoztatott, és Fekete János halála után is ma­radtak adományosok, kiknek jogaik fentartására semmi ujabb kegylevélre szükségük nem volt, s kiknek ado­mányos jogait a királyi Felség sem csorbíthatta. — Ado­mányosok létében tehát a királyi jog fel nem éledhetett. — Hogy az ítéletek azon indokolása is, mikép Boronkayak Fekete jogával nem védekez­hetnek, helytelen: kiderül a fentebb mondottakból, az egész per összetartása, ugy Boronkayak jogának foly­tonosságából. — Fekete Jánost a G. alatti záradéka sze­rint engedményese és özvegye Niczky Julia követte a birtokban, Niczky Juliát második férje és engedményese Boronkay Ferencz, és ezt utódai követték a G. 18. sz. és 0 alatti kegylevelek alapján, és az F. 14 sz. alatti curiai ítéletek védő szárnyai alatt. A visszaüzési perben a k i r. i t. t á b 1 a 1821 évi január 9-én következőleg itélt. .. Reversalibus sub A. A. duos duntaxat authentice expeditos Processus (MárfFy —Sankó és Ügynök — Fáncsy perek), his vero sub D pag 2 a ad 1-am receptis, adeoque obmota quoad Proces­sum renovatorium Fisci Regii contra Boronkayanos suscitati diffi­cultate, per receptionem scripturaram ad eundem Proces-um spe­ctantium — diluta; — fundamenta autem latarum in fundamentali Causa Sententiarum nec neo productis sub. F. 1. 2. 3 4. és 5. Do­cumentis, velut jam antecedaneae Collationi sub C. derogare meque­untibus; neque vero coeteris, tamquam repetitoriis evertentibus, adeoque nec fisco Regio latentiam praetensi Juris Regii per Dona­tionem sub Nro 18 conferibilis evincente, neque vere Partibus JJ. rationem repulsionis reddentibus: priorem Fiscum utpote Regium in or. ere evictionis posterioribus sensu Collationis sub praeprovocato Nr 18 praestandae, posieriores vero in poena repulsionis 72 flo­renos constituente convinci. '­Ezen ítéletet mind a királyi ügynök, mind Boron­kavak betiltván, betiltásuk igazolására, az eddigi al­legáták támogatására több uj okmányokat hoznak fel. Azon állításuk valódiságának támogatására, hogy az N. al atti sebzett, adomány a peres telekre néz­ve erejét teljesen elveszté: felhozzák, hogy azt mind a két magas itélő tábla az F 14 a. csatolt ité letekben m a g a mondta k i, ugyanazon felek között, u g y a n a z o n tárgyra vonatkozó azonos okmányok alap ján. Ezen ítéletek ugyanis az 0. alatti alapján Boron­kayak részéről megkisérlett beigtatás ellen Hunyadyak által közbetett ellenmondás megtorlására lefolyt perben hozattak. Ezen perben a Szilli udvart elek alpere­seké maradt; a jelen perben pedig az Ítéletek homlokegyenest ellenkező magyarázata által felpere­seknek i t é lt e t e tt o d a. — Otta G. és 0. a. alap­ján, az N. a. e 1 v e t é s é v e 1 ny e r t e k; itt a G. és 0. a. elvetésével az N. és C. alapján p erv eszt e sek lő­nek alperesek. S míg az F. 14. szerint alperesek csa­ládja több, az N a. foglalt javaknak birtokában maradt: Hunyadiak által, nagy birtokukba bele ékellő szilli ud­varteleknek elragadására, a C a. keretébe erőszakolt beillesztés által a jelen perben ujabb kísérlet tétetett.

Next

/
Thumbnails
Contents