Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 91. szám

370 allegáták. alpereseknek G. alattiban gyökerező, 0 alattiban átruházott és a 18 sz. a. kir. jóváhagyás által erősbödött erősebb jogait meg nem gyengíthetik. A per végtére ítélet alá bocsátatván, a szilli udvartelekre nézve a kir. ítélőtábla 1806 évi szept. 17-én következőleg itélt: ,, D e 1 i b e r a t u m est: Relate vero ad Curiam Feketeianam Jure regio per defectum hujus enato, — per Donationem sub N, Parti A. iam praevie collato, per posteriorem vero collationem, quoad totule Szill Curiasque ibidem habitas, extensam, sub C. novius confirmato, adeoque totaliter exhausto. sequaciter née ratione Contradictions per Boronkayanos interpositae in Jure Feketeiano, velutsihi nec aplicabili, defixa subsistere queunte: obidque Prohibita eorumdem rejecta, interpositam eatenus contradictionem eassari, statutionem Partis A. purificari, Curiamqnae Feketeianam cum appertinentiis eidem Parti A. adjudicari et oxecutionem decerni. " Ezen ítélet ellen alperesek felébbe zéssel, felperesek az ítélet egyéb, itt nem közlött, s e pert nem érintő részei ellen betiltással élvén, ezen betiltás első bírósági félrevető itélete ellen felperes által közbetett felebbezés folytán 1808 évi martius 24-én a Hétszemélyes tábla által is helyben hagyatott. A most idézett ítéletek végrehajtását alperesek viszszaüzésileg meggátolván: ellenük felperesek által 1812. évben visszaüzési per tétetett folyamatba, melybe alperesek a k i r á 1 y i ü g y n ö k ö t a 1 9 sz. a. kir. adománylevél alapján szavatosul beidéztették. Felperesek a visszaüzési perben — eltérvén az anyaperbeni csatatervüktől, az ítéletek indokaiba kapaszkodtak. Alperesek az itéletet alapjaiban és indokaiban támadták meg. Az itélet az N és C alattira van alapítva. — Az N alatti sebzett adomány semmis, azt halottaiból feltámasztani nem lehet. A C alattiban, mely az LM alatti kifolyása, nem fo glaltatik a peres udvartelek. Az ítélet azon indokolása, hogy a királyi jog a peres telekben Fekete magszakadtával feléledt, s hogy alperesek Fekete jogával nem védekezhetnek, helytelen. Ezen állitások beigazolására alperesek és a szavatos kir. ügynök, több uj ténykörülményeket és okmányokat hoznak fel, melyek az anyaperben felhozottakkal egyetemben alperesek erősb jogát kétségen kívül helyezik. — Hogy a C. alattiban Szili határából Hunyadyak csak annyit nyertek, mint Harrach M. alatt; — mint ők magok L alatt, azaz csak azt, mit Sankó Boldizsár özvegye és Kisfaludy Gábor birlaltak, hová a peres udvartelek soha sem tartozott: az emlitett kegylevelek szövegéből világosan kiderül. — Hogy a C a. levél azon kitétele: „Szill cum singul is curiis n o b i 1 i t a r i b u s" a peres udvartelket nem adja Hunyadiaknak: kiderül az adománylevelek természete és irályának szemléletéből. A királyi Fölség ugyanis Szilit minden udvartelkével, és az azokban rejlő királyi joggal,, q u o d in i i s d e ni h a b e r e m u s" adja, — azaz adja m i n d azt, mi a koronára v i s s z a h á r a m 1 o tt; — de nem adja, nem adhatja, s ha tévedésből még is adná, foganat nélkül adná azt, mit már másnak adott, — mi többé adományozás tárgyát nem képezi. — De C a. a királyi Felség a peres telket adományozni nem is akarta, mert ezen esetben minden kételyt kizárólag adhatta volna azt kegylevelében „curiam per defectum Joannis Fekete ad regiam collationem devolutam" vagy más hasonló, minden ellenkező magyarázatot kizáró kitétel által. Hogy C a. a peres telek nem adományoztat ott, alperesek — felperesek ezen beismerését magában foglaló F. 2. 3. 4. 5. sz. alatti csatolmányokkal is bizony itják, melyek szerint felperesek 1785. 1793. és 1798-ik években a peres udvartelekben királyi jog rejlését jelentvén be, azt maguknak a d o m á n y o z t a t n i kérik. Alperesek azon állitásuk begyőzésére, hogy a marasztaló ítéletek indokolása helytelen, felhozzák, hogy Fekete János magszakadtával a királyi jog fel nem éledt; mert a G a. az ítéletek által is jogérvényesnek kimondott adománylevélben a peres udvartelek nem csak Fekete Jánosnak, hanem örökösei, hagyományosai és engedményeseinek is adományoztatott, és Fekete János halála után is maradtak adományosok, kiknek jogaik fentartására semmi ujabb kegylevélre szükségük nem volt, s kiknek adományos jogait a királyi Felség sem csorbíthatta. — Adományosok létében tehát a királyi jog fel nem éledhetett. — Hogy az ítéletek azon indokolása is, mikép Boronkayak Fekete jogával nem védekezhetnek, helytelen: kiderül a fentebb mondottakból, az egész per összetartása, ugy Boronkayak jogának folytonosságából. — Fekete Jánost a G. alatti záradéka szerint engedményese és özvegye Niczky Julia követte a birtokban, Niczky Juliát második férje és engedményese Boronkay Ferencz, és ezt utódai követték a G. 18. sz. és 0 alatti kegylevelek alapján, és az F. 14 sz. alatti curiai ítéletek védő szárnyai alatt. A visszaüzési perben a k i r. i t. t á b 1 a 1821 évi január 9-én következőleg itélt. .. Reversalibus sub A. A. duos duntaxat authentice expeditos Processus (MárfFy —Sankó és Ügynök — Fáncsy perek), his vero sub D pag 2 a ad 1-am receptis, adeoque obmota quoad Processum renovatorium Fisci Regii contra Boronkayanos suscitati difficultate, per receptionem scripturaram ad eundem Proces-um spectantium — diluta; — fundamenta autem latarum in fundamentali Causa Sententiarum nec neo productis sub. F. 1. 2. 3 4. és 5. Documentis, velut jam antecedaneae Collationi sub C. derogare mequeuntibus; neque vero coeteris, tamquam repetitoriis evertentibus, adeoque nec fisco Regio latentiam praetensi Juris Regii per Donationem sub Nro 18 conferibilis evincente, neque vere Partibus JJ. rationem repulsionis reddentibus: priorem Fiscum utpote Regium in or. ere evictionis posterioribus sensu Collationis sub praeprovocato Nr 18 praestandae, posieriores vero in poena repulsionis 72 florenos constituente convinci. 'Ezen ítéletet mind a királyi ügynök, mind Boronkavak betiltván, betiltásuk igazolására, az eddigi allegáták támogatására több uj okmányokat hoznak fel. Azon állításuk valódiságának támogatására, hogy az N. al atti sebzett, adomány a peres telekre nézve erejét teljesen elveszté: felhozzák, hogy azt mind a két magas itélő tábla az F 14 a. csatolt ité letekben m a g a mondta k i, ugyanazon felek között, u g y a n a z o n tárgyra vonatkozó azonos okmányok alap ján. Ezen ítéletek ugyanis az 0. alatti alapján Boronkayak részéről megkisérlett beigtatás ellen Hunyadyak által közbetett ellenmondás megtorlására lefolyt perben hozattak. Ezen perben a Szilli udvart elek alpereseké maradt; a jelen perben pedig az Ítéletek homlokegyenest ellenkező magyarázata által felpereseknek i t é lt e t e tt o d a. — Otta G. és 0. a. alapján, az N. a. e 1 v e t é s é v e 1 ny e r t e k; itt a G. és 0. a. elvetésével az N. és C. alapján p erv eszt e sek lőnek alperesek. S míg az F. 14. szerint alperesek családja több, az N a. foglalt javaknak birtokában maradt: Hunyadiak által, nagy birtokukba bele ékellő szilli udvarteleknek elragadására, a C a. keretébe erőszakolt beillesztés által a jelen perben ujabb kísérlet tétetett.