Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 88. szám

359 nem vont, s az ősis. ny. par. 6. §-a értelmében érvényesnek tekintendő végrendeletében, István fiának halála esetére a szenesei szőlőt felperesnőnek, a jelen per tárgyát tevő többi vagyonait pedig oldalági rokonainak hagyván, és igy Dömök Istvánnak 1855 jun. 20-án teljes korusága előtt mag nélkül történt elhalálozása folytán a kereseti javakranézve alp. Dömök Péternek, mint Dömük András testvérének az ./• a. végrendeleten alapuló öröklési joga megnyilván,s ugyanazok vételára a 2 ./• a. okirat szerint 1856. nov. 25-én a hagyatéki biróság által át is adatván; ez okoknál fogva felperesnő, kinek a 2./* a. okirat szerint a szenesei szőlő vételára hasonlóan átadatni rendeltetett, mindkét elsőbb biróság Ítéleteinek megváltoztatása mellett, keresetétől elmozdittatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek stb. (18G4 october l-jén 5442 P. sz. a. Elő.: Szalay.) A kir. itélő táblán. 537. Balsjanka György és nejének Balsjanka Pál és társai ellen a szuesáni 31 sz. tjk. birtokállományának kiigazítása iránti perében Ítéltetett: Az F a. leltár és kivett tanúvallomások nyomán az, hogy a kérdéses ingatlanok Balsjanka Mihály hagyatékának tárgyátképezték, s mint olyanok B. szerint biróilag átadva lettek, kétséget nem szenvedvén, miután a B. a. átadási okirat mindad dig, mig külön per utján hozandó birói itélet által érvénytelennek ki nem mondatik, teljes hitelességű közokmánynak volna tekintendő, s ellenében a különben is aggályos tanuk vallomásai a biróilag átadott ingatlanok tulajdonosságának megítélésénél figyelembe vehetők nem volnának, tartalmából pedig az derülvén ki, hogy a kérdéses ingatlanok felp. Balsjanka György és 4 testvériéinek 5 egyenlő részben, azonban a 3 ad r. alp. mint az örökhagyó özvegyét holtaiglan illető '/e haszonélvezet kiszolgáltatásának terhével lőn átadva; miután továbbá alperesek, ugy tanukép kihallgatott Balsjanka János és Zsusanna is beismerték, hogy felperesek ezen most nevezett két testvérnek részét is megvették, ezek szerint tehát felpereseket a kérdéses ingatlanok 'V5 része, a két e. r. alperest külön külön 3/3 része s 3-ad r. alperest csak J/6 rész haszonélvezete illetvén, ezzel ellenkezőleg a telekkönyvezés nyilván hiányosan történt, s kiigazítását az sem gátolhatná, hogy l-ő r. felp. hozzájárulásával eszközöltetett; ezeknél fogva a kért telekkönyvi kiigazításnak hely adatik. Az eljáró törvszék ítélete ilyképen felebbezett részében megváltoztatván, a perköltségekre nézve azonban, miután e perre a felperes hozzájárulásával eszközlött hibás eljárás szolgáltatott alkalmat, helyben, nem felebbezett részére pedig érintetlenül hagyatván, a periratok stb. (18G4 szeptember 22-én 325G. P. sz a. Elő.: Haris.) 538. Józsa László és társának Weisz Farkas és neje elleni 333 frt s jár. ir. perében ítéltetett: Felperesek azért, mert alpereseket illetéktelen biróság elé idéztették, az ezen per által okozott költségek megtérítésével tartozván, köteleztetnek alperesek részére 20 frt perköltséget végrehajtás terhe mellett 15 nap alatt megfizetni. Ellenben alperesek azon kérelmének, hogy az e. b.-gok a felebbezési költségekben magasztaltassanak, miután a bíró az 1840: XV. t. cz. II. r. 140 és az ideigl. törv szabály 110 § értelmében a költségek megtérítésére csak akkor köteleztethetik, ha semmisítésre okot adott, az pedig jelen esetben fön nem forog, hely nem adatik s a per stb. (18G4. october 3-án Elő.: Szabó.) 539. Markovics János molnárnak Vollner Fülöp és Q.uitt Mór haszonbérlők ellen 5iy2 p. mérő kukoricza s járulékai iránti perében ítéltetett: Annak előrebocsájtása mellett, hogy a tanúvallomások felett meg nem tartott észrevételezési tárgyalás iránt panasz nem emeltetik , és egyéb semmiségi ok fel nem hozatik, felperestől a részéről a válaszban, tehát a per során és az ellenbeszéd czáfolására megajánlott tanubizonylat el nem zárattathatván; Vollner Albert és Adolf alperesi tanuk pedig, első alperesseli vérrokonságuk miatt, ez irányában, de a 2-od r. alp. irányában is, ki mint e. r. alperesnek üzlettársa, e perben áll, ezen viszonyból folyó aggályosságuk miatt tekintetbe nem jöhetvén ; — miután felp. azon alp. tagadás ellenében, hogy a kereseti ./• a. jegyzékben foglalt gabona alperesek részére malmában őröltetett , és hogy ők a követelt bérrel tartoznának, keresetbeli állítását, a fennebbi jegyzék által teljesen nem igazolván, miután ez tanúi részéről, kik közül Csernyánszky János csak annyit bizonyít, hogy a malombér meg nem vétetett, Hutay Ferencz pedig csak azt mondja: hogy betegsége miatt a kezelést az első tanura bízta, teljes próbára nem emeltetnék, mindezeknél fogva felperesi kereset csak félig igazoltnak tekintethetvén, és ez okból, tekintve Vollner Adolf alp. tanú abbeli kimondását, hogy a 28 mérő kukoriczávalaz 18G0. évben őrlöttgabnaután járuló vám illeték kielégíttetett, alperesek által ellenkező irányban leteendő főeskünek helye nem találtatván ; alperesek a kereseti 51 y2 mérő malomvám illetőség kiadására és 18frtraleszállitottperköltségnek 15 nap alatti végrehajtás terhe melletti lefizetésére feltételesen és csakúgy marasztaltatnak, ha felp. arra. hogy alperesek, malmában 18Gljan.és febr. havakban 734 mérő gabnát őröltettek,és a száztól hét mérőben szerződésileg kötelezett, s igy öl1^ p. mérő kukoriczából álló őrleti vámot sem magok ki nem szolgáltatták, sem ő maga vissza nem tartotta, a pótesküt leteendi. Köteles tehát felp. ezen Ítéletek jogerejüvé válta után 3 nap alatt ezen eskü letételre jelentkezni, és azt le is tenni, mert különben arrabocsájtatni nem fog, minek folytán annak ellenkezője valónak tartatván, felp. keresetétől elmozditatnék, és alperesek részére a fennebbi költség összegnek megtérítésére a kitűzött határidő és törvényes szigor alatt köteleztetnék. Az e. b. itélet ekkép megváltoztatván, a periratok stb. (1864 oct. 26-án 7537. P. sz. a.) 540. A győri evangelicus gyülekezetnek Karvassy Kálmán és Vörös Sándor elleni perében Ítéltetett: Örökhagyó Tóth Sándornö Vörös Ludovica, 1858 jul. 18-án kelt végrendeletében általános örököséül férjét Tóth Sándort akként rendelvén, hogy az, a neki tulajdonilag hagyott egy negyedrészen felül maradó vagyonait haláláig élvezhesse, halála után pedig ezek a végrendelet 2-ik sz. a. megnevezett győri evangélikus gyülekezeté', illetőleg az annak kezelése alá helyzeti alapítványéi legyenek, — az 18G1 máj. 15-én kell; pótvégrendeleiében pedig a fentebbi végrendeletet, annak Stifl Herminára vonatkozó 8-ik pontjának kivételével, minden többi pontjaira nézve azon hozzáadással, hogy miután férje Tóth Sándor időközben elhalálozott, helyette az 1858 jul. 18-án keltvégrendeletében foglalt minden intézkedéseinek szoros megtartása mellett általános örökösül rokonát Vörös Sándort nevezte ki, helybenhagyván; ezen az előbbi végrendeletet, a 8-ik pontnak Stifl Herminára vonatkozó kivételével minden pontjaiban helybenhagyó s megerősítő pótintézkedés tehát, annak világos értelmezése szerint,az időközben elhalt Tóth Sándor helyére kinevezett Vörös Sándornak sem tulajdonítván több és erösb jogot, mint a mi