Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 82. szám

334 vetkeztében szükségesíé vált kiigazításával, és különösen az e végett a helyszínére kirendelt bizottságoknak, vagy egyes telekkönyvi tisztviselőnek kiküldetésével járó kiadások a magyarországi igazságügyi alapból fedeztetnek, miért is a havi szükségleti kimutatásba felvétessenek; megjegyeztetvén azonban, mikép az illető állampénztárak az ekként tett fizetéseket is hasonlóan, mint a megye részére hitelezett előlegezéseket egyelőre kezelnis nyilvántartani fogják. A fennebbi elvek sikeresen alkalmaztattak Győrmei Rav a z d, Sopronmegyei S zépla k éslí eresz té ny helységek fölosztási munkálatai bevezetésénél, s különösei) Keresztény helységre nézve a fölosztási munkálat oly tökéletes volt, mikép a telekköuyvi kiigazítás annak alapján csak a telekkönyvi irodában, a mérnöki térképi számok megtartása mellett, oly sikeresen foganatosíttatott, hogy a község elöljáróságnak jelentése szerint mi hiány sem fordult elő. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 507. Zahoránszky Vilmosnak, Babothy Imre özvegye és Babothy Pál ellen, 450 frt 52 kr. ügyvédi dijjak s járulékai iránti perében Ítéltetett: Felp. azt, hogy a dijjakat az alp. előlegezte, nem tagadván, azt pedig, hogy a költségeket is fedezte, felp. meg nem czáfolván, tekintve, hogy noha felp. az évi 120 frtnyi fizetést kétségbe vonná, de hogy deputatumot csakugyan húzott az alperestől, beismerné; miután felp. a felmutatott mellékletekkel azt, hogy a perköltségek nem az ott nyertes felperesnek, hanem nekie mind ügyvédének, avagy mint amannak ellenében álló félnek Ítéltettek volna oda, be nem győzte , ennélfogva a megye türvszékének ítélete megváltoztatik, és alperes a költségek kölcsönös megszüntetése mellett a felp. keresete alól felmentetik, és a periratok stb. (18G4 szeptember 29-én 3115 P. sz. a. Elő. : Vitái.) 508. Drottner Zzsuzsannának Drottner József özvegye elleni osztályos ügyében végeztetett: Jóllehet ugyan a világos örökösödés esetében végrehajtandó osztályról szóló 1836: 14 t. cz. azon kitűzött czéljánál fogva, hogy az osztozók közti villongásoknak mielőbb eleje vétessék, ama rendes perekben szabályozott formaságok alkalmazásának és a felek közti terjedelmes, és az ügy elintézését messze kihúzó feltételeknek helye nem volna, azonban az osztály tárgyát képező ingó és ingatlan javaknak joguk minősége szerinti összeírása, azoknak az érdeklett felek kihallgatása utáni elkülönítése, az elfogadásuk iránti egyességnek megkísértése, s mindezekről, valamint az egész ügymenetet kitüntető jkönyvnek felvétele csakugyan az osztoztató bíróság feladata lévén, miután ezek ellenére az osztálynak alapját képező összeirás és az abban foglalt tárgyaknak osztályrészek szerinti elkülönítése a felek általi jogi minőségük kölcsönös megvitatásának mellőzésével nagyobbrészt, mint ez az összeirás bevezetésében is említetik, csak a felp. vejének Meliss Istvánnak egyoldalú bevallása szerint eszközöltetett, de azon javak is, melj'ek jog minőség tekintetéből kérdés alá nem vonhatók, azoktól, melyek iránt netán a felek azon t. cz. 7 § nyomán rendes perutra volnánakutasitandók, el nem különittettek; s végre az özvegyi jog minősége is szabatosan meg nem határoztatott, mindezeknél fogva a semmiségi panasznak hely adatván, a hiányosan eszközlött összeirás és az annak alapjára fektetett további eljárás a hozott határozattal együtt megsemmisíttetik, és az ügyiratok stb. (1864 szeptember 14-én 3730 P. sz. a. Elő.: Vitái.) 509. Páska József és nejének Balog Antalné és Ulman Ferenczné elleni perében ítéltetett: Alperesek a tanuk fölötti tárgyaláskor azoknak mikénti kihallgatásuk iránt észrevételt nem tevén, a felebbezésükben e részt emelt kifogás, mint elkésett annál is inkább elvettetik, mivel nem csak felperesek, de ők is külön kérdő és ellenkérdő pontokat, melyeknek nyomán azok kihallgatva lőnek, nyújtottak be; — minek folytán,tekintve, hogy a kihallgatott felperesi tanuk állítása szerint az alperesek a felpereseket a piaezon sértegető kifejezésekkel illették; de tekintve, hogy a két alperes, anya és leánya, együttlegesen s egy és azon időbén követvén el a távollevő felperes, és a jelen volt neje ellen a becsületsértő kitörést, annál fogva az egyszeres fenyíték alá esőnek levén veendő, az alperesekre kiszabott 160 frtnyi birság folyó oszt. értékű 40 írtra leszállittatik, s ily módositással és azon megjegyzéssel, hogy az ellenészrevételekben felemlített perköltségeknek a per természeténél fogva helye nincs, az e. b. ítélete helybenhagyatik, és a periratok stb. (1864 szeptember 13-án 2165 P. sz. a. Elő.: Vitái.) 510. Gzekovszky Dedók Annának Szojatkó János ellen számadás tétele iránti perében ítéltetett: Alperes azt, hogy felperesnek néhány db szántóföldjét, habár állítólag csak édes annyának engedelmével használta, beismervén, felperesnek azon állítását azonban, hogy a C a. ítélet folytán az egész vagyonát, a ház kivételével az alp. nekie már is tettleg kiadta, nem tagadván, és igy azon tényállás, hogy alp. az A és B a. nyomán felperesnek osztályrészét kezelte legyen, kitűnvén; miután a G a. felhívott Ítéletben az időközbeni haszonvételek alól az alp. egész határozottsággal fel nem mentetett, hanem azok iránti bírói intézkedés csak az úttal mellőztetvén, hallgatag más útra fentartatott, annál fogva a felebbezett ítélet megmásitása mellett, a kért számadás adásra alperes köteleztetik, mi végből a periratok stb. (1864 szept. 14-én Elő.: Vitái.) 511. Stefanovics V. főügyésznek, Bizek József ellen bérhátralék iránti perében Ítéltetett : A kereset alapjául szolgáló haszonbéri szerződés 19 pontjának világos szavai ellenében a bíráskodási illetékesség és egyszersmind az ügyut ellen is alp. részéről tett kifogások mint alaptalanok e helyütt is elvettetnek; magát az ügy érdemét illetőleg pedig, miután a beperesitett haszonbéri szerződés alp. nevében Massan Mátyás meghatalmazottja által köttetett, s ezt alp. sem venné ellenbeszédileg tagadásba, azon ellenvetése pedig, mintha ő soha sem lépett volna a haszonbérbe vett italmérési jognak gyakorlatába, hanem azt felperesnek tudta és beleegyezésével nevezett Massan Mátyásra és Szorger Sámuelre ruházta át, ezen állitások támogatásául felhozott alperesi okmányok mellett sem jöhetne bírói figyelembe, mert a szerződés 6-ik pontja szerint alp. csak a bérbeadó felperesnek határozott engedelmével engedhette át másnak a szerződés tárgyát képező italmérést; már pedig azt, hogy felperestől ilyetén engedélyt kinyert s hogy általa a szerződési kötelezettség alól egészben a vagy csak részben és határozottan feloldatott volna, a per során ki nem mutatta,s ez okból annak tekintetbe vétele mellett, hogy alperesnek, a szerződési feltételek meg nem tartásánál fogva támasztott nem világos kárpótlási ellenkövetelése ezen sommás szó-