Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 80. szám

327 kérvén. — Felp. válaszában továbbá is állítja, hogy a 2-od bir. egyházi itélét nem jogerejü, habár csak revisio kéretett is ellene, s mig a revisio vissza nem érkezik, ő birtokon belül van, és mint olyannak az 1827-ben kibocsátott Htótanácsi intézmény nyomán pro indole et charactere suo verbi Dei ministro appellata intra domínium denegari non posse, őt illetik tehát a letartóztatott papi jövedelmek, melyeket magának megitéltetni ismételve kéri. A viszonválaszban alp. részről megjegyeztetik, hogy felp. a két egyforma Ítéletnek jogerejét meg nem czáíblta, s hogy az idézett Htótanácsi intézményt helytelenül alkalmazta, miután az az első bírósági Ítéletről szól. Az ügynek ilykép lett befejezése után Zólyommegye 18G3 jul. 14-én 1032 sz. a. hozott Ítéletével felp. keresetének helyt adva, alp. egyházat azon okból marasztalta el, mert az 1845-iki egyetemes gyűlés rendszabályai szerint ev. papoknak elmozdítása esetében a felebbvitel a 3-ik fórumra is intra dominiumvan megengedve, s mert alp. a kért javadalmakat csak mennyiségileg tagadta, s e szerint a kereset a hihetőség törvényes vélelme alapján ítéltetett meg. Ezen ítélet e. alp. részről semmiségi panaszszal öszszekötött fülebbezés adatott be, melyben előadatik, hogy a világi biró tultevén magát az egyházi törvényszékek ítéletein, ez által az ev. egyháznak az 1791 : 26 t. cz. által biztosított autonómiáján roppant sérelem ejtetett, s hogy teljességgel nem áll jogában a világi bírónak vizsgálat alá venni az egyházi törvszék ítéletét; hogy a felp. által felhozott javaslat soha törvény erejére nem emelkedett, s az ítéletben hibásan neveztetik az rendszabálynak. A követelés valódiságára perbeszédeiben világosan kifejezte alp., hogy felperesnek a kért jövedelmekhez joga nincs, s hogy azokat be nem bizonyítván, azok neki meg nem ítélhetők. A kir. táblán ítéltetett: Az előmutatott iratok tanúsága, de saját beismeréséhez képest is felp. lelkészi állomásától két fokozatos egyházi bíróság által elmozdítva, s ezen időtől volt papi jövedék kiadásától alp. egyház eltiltva levén, s ezen egyházi bíróságok eljárásának megvizsgálása polgári bíróságok köréhez egyáltalán nem tartozván, ennélfogva alperes egyház jelen,polg. bíróság által illetéktelenül tárgyalt s törvényesen nem igazolt kereset alól — felp. elmozdításából eredőleg lehető követeléseivel az illetékes egyházi hatósághoz utasíttatván — felmentetik s ekként a mtörvszék ítélete, a perköltségeknek kölcsönös megszüntetése mellett, megsemmisíttetvén, jelen per további intézkedés végett illetőségéhez vissza küldetik. (1864. mart. 8, 824 P. sz. a.) Ezen ítélet ellen felp. következő okokbólfölebbezett; mert a kereset tárgya nem vallásos, hanem csak polgári természetű, és lelkészi meghivó levele nem vallási hitczikk és sacramentum, hanem csak polgári szerződés, mi felett tehát csak is a polgári biróság határozhat annyival is inkább, minthogy az evang. egyház törvényileg nincs is szabályozva, s így polg. személy; s mert azl859szept. 10-én kelt legkegyelmesebb pátens szerint az evang. papok polg. ügyekben különben is polg. biróság alá helyezvék; mert végre felperesnek még a generál convent határozata ellen is lehet s van is fólebbezési joga. A kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett: Az előmutatott iratok, de saját beismerése szerint is felp. lelkészi állomásától egyházi hatóságok által elmozdítva, s ezen időn tul volt papi jövedelmének kiadásától egyház ugyanazon hatóságok által eltiltva levén, s ezek eljárásának megvizsgálása polgári bíróságok köréhez nem tartozván, ennél fogva a kir. itélő táblának a birói illetőséget leszállító Ítélete, a perköltségeknek kölcsönös megszüntetése mellett, helybenhagyatik, s jelen per további törv. intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1864. szept. 16. 10453 P.sz.a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 496. Strossmann Ignácznak, Strossmann József ellen, 536 frt 64 kr. követelés s járulékai iránti perében Ítéltetett: A 2-ik sz. a. alperesi okirat, felp. által alá nem írattatván, ugy az sem lévén bebizonyítva, hogy a perbeli felek egy választott biróság ítéletének s nevezetesen ezen 2-ik sz. a. intézkedésnek magokat alá vetették volna, s ekként ezen 2-ik sz. a. okirat felp. ellenében épen semmi bizonyitó erővel sem birván, tekintve azonban, hogy az A. a. okirat a követelés menyiségére elégséges próbául nem szolgálna, a kihallgatott tanuk pedig csak arról tesznek bizonyságot, hogy a bérlet közösségének megszűnte után felperesnek még némely kiegyenlítendő követelései fennmaradtak, melyekre nézve ugyanakkor kereseti jogát fenn is tartotta, azonban azok mivolta és mennyisége alp. által kétségbe vonatott, alp. a kereseti 536 frt 64 kr. tőke , ennek 1863 aug. 31-től számítandó 6 % kamat, és 20 frtra mérsékelt perköltségben csak az esetben marasztaltatik el, ha felperes a póthitet leteszi arra,,,hogy ezen bérletből származó követelése, mennyiségére nézve 536 frt 64 krra rug, és erre nézve még ki nem elégíttetett," tartozik tehát felp. az ítélet jogerőre emelkedése után 3 nap alatt jelentkezni, s vagy a meg nevezett, vagy kissebb összegre a pótesküt letenni, ellenkezőleg az eskü letételre többé bocsájtatni nem fog, s ez esetben az eljáró biróságnak, felperest keresetétől elmozdító ítélete helybenhagyatik. Ekként az eljáró biróságnak ítélete megváltoztatván, a periratok stb.(1684 szept. 19-én 5633 P. sz. a. Elő.: Pápay.) 497. Duschanek Mónikának , Duschanek Vilmos elleni táplálási illeték, azon felül 1820 frt 20 kr. tőke s jár. iránti perében ítéltetett: Tekintve alperesnek a per során kimutatott vagyoni állását, a felperesnő részére elsőbiróságilag megítélt 30 frt havonkénti nőtartási dij 25 frtra leszállittatik; miután továbbá felperesnő az alp. ellen támasztott két rendbeli követelései közül, a periratokban csak 935 frt 20 kr. iránti követelését bizonyította be jogszerűen, alp. csak is ezen összegnek, és az attól 1861 évi szeptember 7-től járó 6°/0 kamatainak megfizetésében marasztaltatik el; a semmivel nem igazolt 885 ft. iránti keresetével pedig felperesnő elmozdittatik, az elj. városi törvszéknek ítélete ekképen megváltoztatván, a per stb. (1864. szeptember 22-én 12462 P. sz. a. Elő. : F er e n czy.) 498. Schambach Józsefnészül. Gergely Borbálának, férje Schambach József ellen tulajdoni kereset czimén indított rendes szóbeli perében Ítéltetett: Alp. azt, hogy a kereseti 2/4 telket felp. nejéveli házasság ideje alatt szerezte , tagadásba nem vévén, miután az A a. adásvevési szerződést felp. is aláirta, s hogy ezt nem tanuképen tette, már csak abból is, hogy az érintett szerződés aláírására két külön tanú használtatott, önként következnék; ellenben, hogy felp. a szerződést mint egyik szerződő fél irta alá, nem tekintve azt, hogy aláirásának oka különben meg sem fejthető; különösen az által is igazoltatnék,