Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 75. szám

307 könyvi pátens 54 §-ára, mely a teherlapra vezettetni pa­rancsol minden szolgalmat kivétel nélkül, a mi ez eset­ben nem történt stb. A kir. itélő táblán ítéltetett: A per tárgyát tevő szolgalmi jog elismerése iránt támasztott felp. kereset a tulajdon szerzésre vonatkozó s a telekk. rend. által is érvényben hagyott osztr. ptk. sza­bályai szerint levén megbírálandó, minthogy alp. azon házat, melyre jelenben felp. által szolgalmi jog bekeble­zése kéretett, az 1 sz. a. adásvevési szerződés szerint minden szolgalom megemlítése, s jogi értelemben miaden tehertől menten vette meg örök áron, felperes kereseté­től elmozdittatik, a perköltségek pedig az Ítéletek külön­bözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek. Ekként az elj. városi törvszék Ítélete megváltoztatván, a per illetőségéhez visszaküldetik. (18G4. mart. 4. 462 sz. a.) Ezen ítélet ellen felp. grófné felülvizsgálatért folya­modván, előadja, hogy ezen ügy eldöntésénél e két fő­szempont, t. i. 1-ör: mit kellessék a szerződésben kikötött teher mentesség alatt érteni? és 2-or : a 2-ik sz. ház tu­lajdonosa mi jogot gyakorlott a 30 sz. a. házon keresztül vonuló földalatti csatornákra nézve. Mi az elsőt illeti, e szó: ,,teher' alatt csak betáblázott adósságok, adók, s egyéb járandóságok értendők. A szerződés jogi fennállására a szerződő felek akaratának öszpontosulása okvetlenül szük­séges; már pedig felp. grófnőnek eszébe sem jutott, hogy az alperesekkel kötött adásvevési szerződés által a kérdé­ses csatornákat megszüntesse, miután ezek a szemle ta­nusitása szerint is a felp. birtokában maradt 2 sz. a. ház­ra szükségesek; tekintve a második kérdést, miután a kérdéses csatorna már az osztr. ptkv hatályba lépte előtt fennállott, kétséget nem szenved, hogy ezen kérdés a ma­gyar törvények szerint Ítélendő meg; e szerint pedig szolgalomnak telekkönyvi bejegyzése szokásban nem volt. Addig, mig a két ház ugyanazon tulajdonos birtokában volt, a 2-ik sz. ház csatornáinak a 30 sz. a. ház alatti át­vezetése tulajdoni jogának kifolyása volt, mely csak most alakult át szolgalmi jog s illetőleg teherré , midőn a 30 sz. ház eladatván, másnak tulajdona lett. A kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett: Az eljáró biróság ítélete az abb.m felhozott okok­nál fogva hagyatik helyben, s az iratok további intéz­kedés végett a magok illetőségéhez leküldetnek. (18G4. aug. hó 10. 7004 sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir Hétszemélyes lábián. &3. A pozsonyi cs. k. p. ü. ügyészetnek, mint a ko­losi alapítványi uradalom képviselőjének Steiner Samu e. 75 frt. haszonbéri hátralék ir. perében Ítéltetett: Al­peres azt, hogy az A a. bérleti szerződés folytán a bérlet targyat tevő házat lakta, és hogy ezen szerződésre rész­fizetést is tett, önmaga beismervén, s ezzel azon körűi­mén}', hogy az A a. bérleti szerződés teljesedésbe ment, igazolva levén, hogy pedig ugyanezen szerződés utóbb másként és más feltételek alatt köttetett volna, ugyan alperes részéről be nem bizonyittatván, ez okokból a kir. ítélő táblának alperest a kereseti haszonbéri hátralékban és késedelmi kamatokban elmarasztaló Ítélete helyben­hagyatik s a periratok stb- (1864. szeptember 15. 11649 P. sz. a. Elő.: Pápay.) A kir. itélő táblán. 454 Held Hermannak Löwenheim Aronné mint férje örökössé elleni 150 frt. o. é. tőke és járulékai iránti perében ítéltetett: Alperes az A és B a. váltókon alapuló felperesi kereset valódiságát tagadásba nem vévén, azon tény megbirálása pedig, hogy a követelés kielégítésére a már biztositásilag lefoglalt vagyon özvegyi örökség­nek vagy a férj tartozásai kielégítésére szolgálandó ha­i gyatéki tömegnek mennyire fog tekintetni, jelen per tárgyához nem tartozván, alp. mint férje javai birlalója és esetleges örökössé,az örökség erejéig,a felperesileg ke­resetbe vett 150 frt o. é. tőke tartozásnak, ezen tőkéből 100 frt után 1863 jun. 1-től, 50 frt után pedig 1863.évi július 1-től számítandó 6% kamatoknak és 10 frtra mér­sékelt perköltségeknek 15 nap alatt végrehajtás terhe melletti lefizetésére köteleztetik; az e. b. Ítélete ekként megváltoztatván, a per stb. (1864. szeptember 7-én 6928. P. sz. a. Elő.: Német h.) 455. Somogyi Pálnak Szabó Adámné szül. Szarvas Erzsébet elleni 458 frt 228/10 kr. iránti perében Ítéltetett: Az anyaperben hozott L a. ítélet, az arra vezetett kézbe­sítési bizonylat szerint felperesi ügyvéd Katona Jánosnak 1859 aug. 18. kézbesitetvén ; az 1864 évi 852 sz. a. fel­vett jkönyből pedig kiderülvén, miszerint felp. a kérdé­ses ítéletet annak jogerőre emelkedése előtt ügyvédjétől átvette, tekintve, hogy a felhívott ítélet a fenigazolt kézbesítés szerint 1859 szept. 1-én jogerejüvé vált, az ezen esetre alkalmazandó oszt. pptnak 361 §-aértelmében pedig felp- köteles volt keresetét 90 nap alatt beadni, ezen 1859. szept. 2-tól számitott határidő azonban 1859 nov. 30-án már lejárt, és igy felp. 1859 decz. 1 -én bea­dott keresetét elkésetten nyújtotta be, az e. b. Ítéletnek megváltoztatása és a perköltségeknek kölcsönös megszün­tetése mellett felp. előbbi állapotbai visszahelyezési ke­resetével elutasittatik, és a periratok stb. (1864. szept. 9. 4038 P. sz. a. Elő.: Gáger.) 4 56. Bartyik Mátyásné és Várady Józsefnének Bar­tyik István és érdektársai e. végrehajtásos ügyében vé­geztetett: Az e. b. ítéletének azon rész^, melyben néh. id. Bartyik Mátyás végrendelete az abban kinevezett ál­talános örökös ifj. Bartyik Mátyásnak a végrendelkező előtt történt elhalálozása miatt elhagyatottnak kimon­datván, a hagyatéki vagyon, az ahoz nem tartozó javak elkülönitése és az özvegynek rendelt hagyományok ki­szolgáltatása után, a törvényszerinti örökösöknek kiadatni rendeltetett, e helyütt is helybenhagyva, s igy két Ítélet e részben egybehangzó levén, az e helyütt hozott Ítélet­nek, az e. b. ítéletet megváltoztató azon részét pedig, melyben az e perben álló 2-od r. alp. ifj. Bartyik Mátyás özvegye is az e férjétől származott s időközben elhalt kiskorú leánya után a vagyonbani részesülésre hivatott törvényes örökösök közé sorozandónak kimondatván, felperesek által a mennyiben ez ellen fellebbezéssel nem ; éltek, magok részérekötelezőnek és jogerejünek elfogad­tatván, e szerint tehát felpereseknek azid. törv. szab. 102 §-a szerint az Ítéletnek ily értelembeui végrehajtását kérni joguk levén, az alaptalan semmiségi panasz elvetése i mellett az eljáró városi törvszék végzése helybenhagya­tik s az iratok stb. (1864 szept. 15.11482 P. sz. a. Elő. : . Makovic z.) 457. Csanády Zsófia és érdektársainak Menszáros Terézia és érdektársai e. perfeljegyzés kitörlése iránti i ügyében végeztetett: A C és D a. királyi és hétszemélyes táblai Ítéletek a kérvényben megnevezett örökösödési

Next

/
Thumbnails
Contents