Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 68. szám

Pest, 1864. péntek szeptember 2. 68/ szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Büntetőjogi értekezés. — Váltójogi eset a bírói tilalomról. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Büntetőjogi értekezés. A bizonyítékok elégtelenségéböli felmentés tana. IV. Még ^egy kivételt kell kiemelnünk, mely az oly nagy fontosságú non bisinidem elvtől, a felmentő ítéletek esetében is, eltérést képvisel; de a melynek mellőzését épen a bűnvádi igazságszolgáltatás érdekei szinte meg nem engedhetik. Es ezen kivétel, mely az elitélt hátrányára vezet, a bizonyitékok lételére, illetőleg használatára vonatkozik ; de előre is megjegyezve, távolról sem azon értelemben, mintha az, az újólagos vizsgálat felmentés utáni megindithatását átalában az ujabb bizonyitékok feltalálása folytán akarná megalapítani. A tudomány s némileg a törvényhozások is e részben a kivételt csak arra szorítják: ha a felmentés bűnös módon s utakon eszközöltetett, nevezetesen hamis tanuk, hamisított okiratok, megvesztegetés vagy más hason eszközökkel, és pedig akár maga a vádlott, akár egy harmadik személy által. ') Habár vannak is,2) kik ily okokból a megújítást mengengedhetőnek nem tartják, főleg a bűnvádi elévülés, és a vádlott részére szolgáló bizonyoknak hosszasb idő utáni elgyengülése, részben elveszte miatt; mind a mellett ajogosságigényei nyomósán sürgetik azon esetekben a felmentés tényének mellőzését. A jogosság ugyanis — s ezzel az átalános jogérzület, tetemes sérülést szenvedne, ha a legjogtalanabb módon előidézett felmentésnek jogérvény biztositatnék. Ez biztosíték , mintegy kiváltság lenne a roszlelkü, s leggonoszb emberek ármányaira, a jogtalanság legravaszabb kifolyásaira, melyek által felmentés eszközöltethetik. Az igazságszolgáltatás, melynek rendeltetése a jog valósítása, akkor épen önmagával jönne ellentétbe, szentesítve a jogtalanságot, melynek a felmentés egyenes kifolyása volt. Nem lenne-e ez mintegy ösztön, mint jutalom, a hamis adatok csábító sikerű használatára, s ezzel a bíróságoknak s igazságszolgáltatásnak legszemtelenebb kijátzására ? így a würtembergi 1863-i codex terv (a r t. 456), ide sorolva a birák, esküdtek, tolmácsok, állarnügyészek, s védők megvesztegetését, szakértők hamis leletét is ; hasonlóan a h e s se ni 1860-i perrend terv (art. 455), továbbá a szászországi 1855-i (art. 386.), ezzel öszhangzólag az 1854-i szász alténburgi (art. 292),badeni 1845-i bün. perrend (302 §)• Az 1859-i hanovérai (229—230 SS) és az 1857-i oldenburgi (463) hason irányt követnek, de nagy hiányokkal a részletezésben s az érintett esetek meghatározásában igy az 1849-i braunschweigi is (S 173), weimari, meiningeni stb. 1850-i perr. (art. 336.) 2) P. o. a jeles jogtudós Arnold: Gejichtssaal 1851.S. 48. Az ily felmentő íteletet mint jogosat védeni s ujabb vizsgálat ellen biztosítani ugy sem lehet, mert alapjai teljesen jogtalanok levén, azt jogérvényünek tekinteni nem lehet. Azon bizonyitéki műtétei ugyanis, mely a felmentő ítéletet vonta maga után, a vallomások, okiratok stb. hamissága folytán jogszerű s törvényes nem volt, tehát arra jogszerű ítéletet sem lehetett alapítani. Ugyanezt kell mondanunk az Ítéletről, ha az megvesztegetés folytán alakult a vádlottra nézve felmentővé. Ezek folytán, habár az újólagos vizsgálat hátrányai elismertetnek, miután ezen hátrányok a jogosság magasb igényei felett győzelmet nem vívhatnak ki; miután a jog s igazság igényeinek valósítása a jogélet legfőbb érdekét képezi; s miutáii pusztán emberiségi, egyesek iránti kegyeleti tekintetekből & bűnösségnek, a bűntettnek büntelenséget s felmentési asylt nyújtani nem lehet, a kijelölt esetekbeni újólagos vizsgálat, daczára a történt felmentésnek, teljesen jogosultnak tekintendő. 3) Ide soroltatik, és ugy látszik alaposan azon eset is, midőn a vádlott felmentetése után, biróságilag vagy azon kivül kimerítő s hiteles vallomást tesz bűnösségéről. Midőn az elősorolt kivételekkel anonbisinidem szabályától a jogosság igényeinek elégtétetett; másrészt a polgári szabadság és jogbiztosság érdekei minden más esetekben azon elvnek szigorú érvényesítését, az újólagos vizsgálat kizárásával, szükségessé teszik. *) Ennek igazolására elégségesnek látszik már maga azon tekintet is, mikép az újólagos vizsgálat bármikori megengedésével a polgári szabadság a legsulyosb veszé3) Dr. Schwarze. Wíederaufnahrae Archiv d. crim. Rechts 1851 § 580 stb. — Némelyek az újólagos vizsgálatot ily esetekben csak az e 1 é vü 1 és i id ő lefolyta előtt engedik meg, p. o. wurtembergi 1863-i bünt. perrend (art. 457.), s z á s z o r s z á g i 1855-i (391 art.) hannovérai 1859-i bünv. perrend (230 §). *) Mellette az 1860-i hessen darmstadti codex terv indokaiban következők hozatnak fel: „Ist in der Voruntersuchung u. Hauptverhandlung alles geschehen was geschehen konnte, um der Gerechtigkeit zu genügen , so wird es zu den Seltenheiten gehören, das genügender Beweis h'átte erbracht werden können, u. der Beschuldigte dennoch wegen mangelnden Beweises freigesprochen wird; die Unwiderrufhohkeit der Freisprechung wird alsó nur selten der allgemeinen Wirksamkeit des Strafrechts Eintrag thun." M o t i v e z u dem Entwurf d. Strafprocesordnung. Darrastadt. 1860. S. 112. Ez elvet követi az 1857-i oldenburgi (463 art), 1859-i hanovérai stb. A bajor 1849. t ö r v. követve a fr. rendszert, mig az elmarasztaltnak az ujitást megadja, ellenben a felmentett ellen azt „in Ansehung derselben Thaf, welehe d. Gegenstand der Anklage bildete" (art. 263.) soha sem engedi meg. 68