Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 55. szám

227 jául felvett suly mennyiséget,mindezekhez képest a felp. által egyoldalulag tett próba mérésből következtetett 1994 mázsa mennyiség megállapítására való nézve, az urasági mérleggel való mázsáláskor kitudott, és a 2. sz. a felp. Írásbeli elismervény szerint, felp. által minden fenntartás nélkül nyugtatványozott 1700 mázsa széna mennyiségnek árán felül követelt 352 frt. megítélése végett, felperesnek a póteskü oda itélhetőnek nem találtatván, keresetétől feltétlenül elmozditatik, és alperes részére megtérítendő 15 frtra határozott perköltség fizetésébe elmarasztatik. — Ekép megváltoztatván az e. b. ítélete, a per további stb. (18G4. június 25-én 6192. P. sz. a. Elő.: V a 1 k o v i c s.) 344. Czigler István, Sándor, György és Francziskának Czinczár Áron és neje elleni 7000 ezüst forint s jár. iránti perében ítéltetett: Ezen az át. oszt. ptkönyvnek még hatályba léte alatt keletkezett, és így a szerint el is bírálandó jogügyletben, miután a kereset alapját tevő kötelezvényben a 7000 irtoknak megfizetése pengő forintokban, de az érez pénz nemének megnevezése nélkül köttetett ki, az ált. ptk. függelékének 65 sz. szerint pedig a meghatározott pénznembeni fizetések az adós választásához képest ezen pénz nembeni fizetése, csak oly fizetésekre értendő, melyek aranyban vagy külföldi ezüst pénzben járnak. Annál fogva alp. az e. b. Ítélet szerint évenkint 1000 forintos részletben fizetendő összegnek nem érez ezüst pénzben, hanem 1000 pengővagyis 1050 oszt. értékű forintokbaui fizetésére köteleztetik, eként a városi törvényszéknek ítélete megváltoztatván stb. (1864 június 22-én 3406. P. sz. a. Elő.: Végh.) 345. Spitzer Jakabnak ifj. Komáromy Györgyné gróf Csáky Rozália ellen a részére 11000 frt tőke és jár. erejéig jelzálogilag terhelt Ottományi 2. sz. tjkönyvbeli birtoknak kielégítési alapul leendő átengedése és költség iránti rendes szóbeli perében Ítéltetett: Alp. a zálogjoggal biztosított felp. keresetnek kielégítésére, a felmutatott telekkönyvi kivonatban foglalt birtoknak végrehajtási alapul szolgálandó átadására, az egyenes adós meghallgatása és elmarasztalása nélkül külön keresettel kötelezhető nem lévén, felp. ezen helytelen keresetével elutasitatik, és alaptalanul perbe fogott alperesnek, a perköltségek fel nem számitatván, 30 frtra határozott felebbezési költségeknek, az erre felhasznált bélyegdijjaknák beleértésével 15 napok alatt külömbeni végrehajtás súlya melletti megfizetésében elmarasztatik, és ekként megváltoztatván az e. b. itélet, a periratok stb. (1864. június 14-én 1948. P. sz. a. Elő.: Jamniczky.) 346. Wolfner Gyula és társának Korompay Adolf ellen haszonbéri jog bekebelezés iránti ügyében végeztetett: Az A a. pontozatokban felperesnek bekebelezési jog nem adatván, de az abban fentartott szerződés kicserélése is meg nem történvén, annál fogva a bekebelezési kérelemnek helye nem találtatik, miután azonban az A a. pontozatok a haszonbérszerződés főpontjait magában foglalják, s az a felek által szabályszerint kiállíttatott, a polg. t. k. 885 § szerint pedig, melynek hatálya alatt az keletkezett, azon jogokat és kötelezettségeket, melyek benne kifejezvék, megállapítaná, annál fogva ezen okirat az előjegyzésre elegendőnek találtatván, a kérelemhez képest 1860 évtől 1867. a poltári Korompay Adolf erdőrészébeni gubacs szedés joga fejében évenkint 400 frt erejéig a poltári 18 sz. a. telekjegyzőkönyvben Korompay Adolf birtokára, és a 115 sz. telekjegyzőkönyvben őtet illető részre a zálogjog a törvényes idő alatti igazolás terhe alatt előjegyeztetni rendeltetik, s ekkép megváltoztatván az e. b. végzés, az iratok stb. (1864. június 20-án 126. P. sz. a. Elő.: Perlaky.) 347. Izsák Mózesnek Képes Salamon, Képes Jakab és Klein Salamon elleni 2100 frt. o. é. tőke és jár. iránti rendes szóbeli perében ítéltetett: A kereset alapjáulDNB. a. eredetben is beperesitett okmány annál fogva, hogy abban sem a hitelező neve, sem a jogezim, sem pedig a fizetési hely nem foglaltatik, alpereseknek tagadásuk folytán 2-od r. alp. eljárásának, s az érték leolvasásának külön bizonyítása nélkül,a felp. kereset igazolására nem szolgálhatván, 2 od r. alp. aláírása s az érték leolvasás pedig, a habár hit alatt kihallgatott Pap Mihály és Simou Jakab tanuk által, nem tekintve az ellenükbe állított 2. és 3 sz. a. tanú bizonylatokat, annál fogva, hogy felp. szóváltólag beismerte, miszerint 2-od r. alp. nevét nem sajátkezüleg, s előtte jegyezte a DNB alatti okmányra, hanem 1-ső r. alp. már annak aláírásával is ellátva vitte hozzá, s állítólag ezen alperes irta légyen arra 2-od r. alp. nevét is, még is a tanuk ezzel ellenkezőleg azt vallották, mint ha az ő és felperesnek is jelenlétében előbb 1-ső, azután pedig 2-od r. alp. is sajátkezüleg irtákvolna neveiket azon okmányra, s igy tehátezen tanuk vallomása hitelt nem érdemelne, — nem bizonyitatván , alperesek ezenkereset terhe alól ezúttal felmentetnek.Ily kép megváltoztatván az eljáró törvényszék Ítélete, a perköltségek azonban az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetvén stb. (1864. június 22-én 2228. P. sz. a. Elő.: Haris.) 348. Vincze Istvánnak úgyis mint Vincze Zsuzsanna meghatalmazottjának Beke Balint, Rebenda Benjámin úgyis mint Rebenda Borbála árvájának gyámja, Zima János, Belik János, Csálti József és Benjámin és Lüküs Ferencz alp. elleni zálogvisszaváltási perében Ítéltetett: Tekintve, hogy a kérdésben levő birtok a felp. által beperelt D. a háramlási táblázat szerint 1825. évifebr. 15. eredetileg négy testvérnek akép zálogosittatott el, miszerint mindegyik birtokába csak 6/2l rész jutott, hogy jelenleg a zálogbavevők örököseik közül némelyik csak 2/4 részt, Beke Bálint pedig mint alzálogba vevő yít részt bir, hogy felp. állítólag 8/24 részt visszaváltott, és hogy a zálognak ilyetén eldarabolása mellett, habár felp. az alp. egyenkinti birtokát mennyiségileg elősorolja, de mégis sem az általa kiváltott részre, sem az alperesek birkára a helyiséget kellőképen nem alkalmazta, következőleg a kiváltandó zálogrészleteknek helyiségét és fekvését törvényszabta módon nem bizonyította, hogy továbbá a zálogösszegnek aránylagos felosztását sem tette ki határozottan : az e. b. itélet helybenhagyatik, s a per stb. (1864. június 24-én 674. P. sz. a. Elő.: Raisz.) 349. Francisci Alfonsnak mint b. Jeszenák Gábor és Zsófia kiskorúak gondnokának, nem különben ifj. b. Jeszenák Pál és Paulina nagykorú testvérek meghatalmazottjának özvegy b. Jeszenák Pálné szül. Kolovrát Anna elleni osztályt és özvegyi jog megszorítását tárgyazó perében Ítéltetett: Felperes, az özvegyi jog megszorítását, illetőleg az általa képviselt néhai báró Jeszenák Pál gyermekei közti osztály elrendelését oly birtokokra nézve kívánván kiterjesztetni, melyek a C a. emiitett szeniczi jószág kivételével, kizárólag az alp. bárónő nevére telekkönyvileg bekebelezve lévén, a törvény értelmében az ő tulajdonául tekintendők, és igy mindaddig, mig gr. Nyáry József mint a felp. által képviselt gyermekek gyámnoka által e birtokokra nézve annak idejében bejelentett tulajdoni jog a törvényszabta mód szerint igazoltatni nem fog, azokra nézve sem az özvegyi jog megszo-