Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 48. szám

196 a törvényben nem ismert, nyilatkozat adásra összehívott, de megjelenésre, vagy nyilatkozat adásra nem iskényszerithetett hitelezők, kiknek az idézett t. cz. 25 és 26 ^képest kitűzött összejöveteli határnap előtti jogaik a 44 § felemiitett esetre szoritatnak, hanem az idézett t. cz. 57 §-hoz képest kizárólag csak a csődválaszttnány hatásköréhez tartozik. A 25 ós 26 §§-ban kitűzött határnap bekövetkezte, és a csődválasztmánynak megválasztása előtt a törvényben ismeretlen értekezletre biróságilag összehívott csődhitelezőknek, a csődtömeg mikénti kezelése vagy eladására nézve tett bárminemű intézkedései tehát törvényeseknek el uem ismertethetvén, a kereskedésnek folytatását elrendelő intézkedés minden következményeivel együtt megsemmisítendő, egyúttal pedig kimondandó volt, hogy az abból eredhetett kárra nézve, az azt elrendelő, vagy helyeslő hitelezők, minthogy hatáskörükön túlterjeszkedtek, továbbá az ideigl. csődtöcneggondnok, ki a hitelezők ebbeli törvénytelen beavatkozása ellen orvoslást nem keresett, és a csődbíróság mely a csődvagyonnak törvényben épen nem gyökerező,és egyes hitelezek irányában könnyen viszszaélésekre vezethető kezelése ellen nem intézkedett, felelősséggel tartoznak. Mely végzésről sz. k. Pest városa törvényszéke stb. Kelt Pesten stb." (1864. május 10. 1813. sz. a.) Sürgönynek — a ráczkevei eset tárgyában. A ,S ü rg ö n y'* jun. 18-i számában szándékos e 1ferditéssel vádoltatván a P. Lloyd azért, mivel utóbbi az ismeretes ráczkevei ügyben a Hétszemélyes tábla által kimondott megsemmisítés okaiul: helytelen elfogatásokat, védelem korlátozását, s az egész eljárás rögtönözését is — emiitette; s ennek folytán a Lloyd lapunkra, *) melyből készítette a kérdéses kivonatot, mint forrásra hivatkozván, illő, hogy mint szavatos fellépjünk, kinyilatkoztatván, mikép a felelőséget minden szavunkért magunkra válaljuk — még azon alakban is, a melyben azokat a Ll oy d közlötte. — Mert igaz, hogy a hétszem Ítélet indokaiban az elősorolt tények külön meg nem említetnek (mit a Lloyd sem állított), kétségtelen még is, mikép épen azon s hason visszaélési tények szolgáltak okaiul az egész eljárás megsemmisítésének. Ugy hogy ezen tények voltak azok, melyek közvetlenül előidézték, mintegy előkényszeritettek a megsemmisítést 2) — és azon ítéleti kitétel: ,,az ügy kellő kifejtése rendes per utján lévén eszközölhető" — csak átalános indokul szolgált, mi alatt az érintett tények szükségkpp értendők. Mert valamint a törvényhozó előtt akkor, midőn az ügyek minősége szerint a sommás és ünnepélyes eljárás közt különbséget tett, bizonyos eljárási actusoknak, minők a védelem, elfogatás, bizonyítás stb. s ezek, az igazságszolgáltatás s jog biztosság érdekeinek szempontjából miképi érvényesithetésüknek kellé szükségkép szeme előtt lebegni; ugy a felsőbb bíróságnak is akkor, midőn a sommás vagy ünnepélyes eljárás e. b. által történt alkalmazásának helyessége felett határoz, szinte az érintett tényleges actusokat, eljárási körülményeket kell, hogy szem előtt tartotta léJ) Ez úttal nyilvánítjuk azt is, mikép az ide vonatkozó, s lapunk 46 .szban közlött czikk nem származott M i h á I y J. Pest megye tiszti főügyészétől s ennek arra legkisebb befolyása sem volt. Mindazon czikkek, melyek lapunkban név s jegy nélkül jelennek meg, mindig a szerkesztőtől származnak. Sze r k. 2) Miért a Lloyd nem csak nem ferditett — de uézetünk szerint nem is tévedett. gyen, vizsgálván, váljon azok a törvény s jogosság értelmében érvényesitettek-e; s csak akkor mondván ki az eljárás megsemmisítését, ha igazolva van, mikép az elfogatás, védelem, bizonyolás stb. törvényszerű igényeinek elég nem tétetett. Hogy pedig ezek a ráczkevei esetben tettleg igy történtek,s hogy ezek vezették a Hétszem. táblát a megsemmisítésre, ezt legjobban kellene tudnia a Sürgöny czikje írójának, mint a ki abban tiszti ügyészként működött, s a kinek a megsemmisítést okozott tények előidézésében legtöbb érdeme van. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 30. Kern Józsefnek és érdektársainak Berecz Ferencz és Gondos István, mint Wenczel Miklós végrendeletének végrehajtói ellen 5281 frt 38 kr. v. cz. iránti perében itél tetett : Felperesek és érdektársai közt egy, és Wenczel Miklós közt más részről létrejött, és a keresetlevélben A. a. felmutatott, 1842 decz. 24-én kötött peregyesség tart. szerint a közös osztály alá bocsájtott és 26406 frt. 11 kr. váltó czéd. álló számla követelésnek átadása és átvétele nyugtattatván, és ezen egyesség végpontjában az egyező felek világosan minden, ezen számlák iránt támadható viszonti követelésektől még az esetre is, ha Wenczel Miklós, ezekből valamit beszedett volna, lemondván , miután az egyességnek ezen kitételénél fogva a később, és 1849 oct. 5-én Wenczel Miklós által alkotott C ./• a végrendelet 4. pontja csupán oda magyaráztathatnék, hogy felpereseknek az őket megillető, és az egyességben megemlített egyébb ősi örökség kiadassék, miután ekkép az A ./• a. egyesség és a G. ./• a. hivatkozott végrendelet a fentebbi lemondás ellenében a keresetbe vett követelés megítélésének alapjául még azon oknál fogva sem szolgál hatna, mert egyátalán kimutatva nincsen, hogy Wenczel Miklós illetőségén felül valamit beszedett volna, mindezeknél fogva felperesek az első és másodbirósági ítéletnek megváltoztatása és a perköltségeknek kölcsöuös megszüntetése melleit keresetüktől elmozdittatnak stb. (1864 május 20 án 1280 P. sz. a. Elő. : Masirevics.) 31. Özvegy Schleiffelder Mihálynénak Frisch Mihály elleni kártéritési perében Ítéltetett: Alperes az A. a. szerződés és abban hivatkozott felperes férje által is alá irt, a perhez J. a. mellékelt költségjegyzék szerint csak a kőmives és napszámos munkák kiszolgálására, illetőleg elkészítésére vállalkozván, mivel ezen költségvetésben a szobákat elválasztó úgynevezett Rigelvandból álló közfalak, melyekből felp. kárát származtatja, térmértékök szerint előfordulnak, tehát azok terv szerint felp. férje, és mivel felp. az A a. szerződést, melynek ezen költségvetés kiegészítő részét teszi, szinte aláirta, magának felperesnek is akaratával és megegyezésével készítettek, sőt a mennyire ezen falazatok nem kőmivesi hanem ácsmunkát szükségelték, azokat nem is alp., hanem a felp. férje saját megbízása és megrendelésére Schlosser Ignácz tanú készítette, és ezért jaró munkadijt, részben felp. férje, részint pedig maga felp. ugymannak kifizette, mi a tervszerű munkálattali megelégedés kétségtelen tanúsága, ily körülmények közt ezen ko/.falak későbbi aiegrepedéséböl és azok helyett szükségessé vált uj falazatok emeléséből származott kár alper-snek, ki elválalt munkálatát NB. szerint felp. férje megelégedésére már 1858. jul. 1-jére befejezte, és munkálatáért