Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 47. szám

193 frt 21V8 kr- az 1830 jul. 1-től 1831 jul. l-ig terjedő egy évre pedig 25,585 frt. 27*/8 kr. Ítéltetik bevételbe teendőnek. A. C. a. okmány birói Ítélet alapjául nem vétethetett azért, mivel a felek azon elismerése folytán, hogy az eredeti gazdasági könyvek megégtek, azon magán feljegyzések, melyekbőla C. a. kivonat készült, és a melyekre nézve annak kiállítója Visnyovszky Elek gazdasági volt felügyelő tanukép szabályszerűen ki sem hallgattatott, az alperesek ellenzése ellenében hiteleseknek el nem ismertethetnek. A 12. pontra: Az elvetett gabona neműek a D. a. haszonbéri szerződés 6. pontja szerint a haszonbér kiteltével 1855 april 23 án az uradalom részére természetben visszaadatni köteleztetvén, s ennélfogva azoknak 4G25 írtban megállapitottárasem bevétel, sem kiadástárgyátnem képezhetvén, a bevételek sorából kihagyandónak ítéltetik. C. A kiadásokat illetőleg: Annak megjegyzése mellett, hogy miután az e. b. által felállított kulcs a jelen ítélet A. a. szakaszában mellőztetett, és a kihasított birtokrészek után az alpereseket megillető jövedelem mennyisége a különböző időszakhoz képest számszerint megállapittatott, és hogy a végszámitás a szerint le^z megteendő, a 8,11, 22, 54,95,125, 155, 164,165,172,187,196,201, 206, 212, 221, 234, 243, 256, 266, 271, 274. 279, 284 és 287 sz. a. előforduló ide vonatkozó kiadási pontok e helyütt mellőztettek. Megjegyeztetik továbbá, miszerint az első évi számadás tekintetében,miként abevételeknél, ugy a kiadásoknál is az 1830 mart. 28-tól azon évi jul. l-ig terjedő időköz, vagy is az összes évi kiadások egy negyede vétetett számításba. Ezek előrebocsájtása után a 13. pontra: A csak a fellebbezvény mellett bemutatott eredeti kötelezvények és nyugták ez úttal figyelembe nem vétethetvén, az e b. Ítélete helybenhagyatik, egyébbiránt alpereseknek az e pont alatti számadási követeléseikre nézve kereseti joguk fenmaradván. A 18. pontra: ALudoviceum követelése Dvornikovics féle ősi adósságot képezvén, s ennél fogva az azért járuló kamat a jószág biríalói részéről megtagadható nem lévén, de különben is a kamatnak lett kifizetése, az ősi adósságokra nézve kiválólag felelős csődiömeg javára válandván, az e. b. ítéletének megváltoztatásával a nyugtatványnyal igazolt kamat fizetés, és ennek alapján 360 írtnak kiadásba tétele elfogadtatik. A 26. p o n t r a. Az N f. a. felmutatott nyugtatvány ugy szól ugyan, hogy a nyugtatott 120 frt. Dvornikovics Coelestina és Adélnél levő bizonyos tőke után fizettetett, minthogy azonban ezen kitétel azt, hogy a kérdéses adósságot a most nevezettek magok tették volna, nem jelenti, sőt ezen tételnek a 20. pont alattivali összevetéséből a tartozás azonosságát kell jogszerűen következtetni, — az e. b. ítéletének megváltoztatásával, az itt kérdésben lévő 120 frt kiadásba tétele elfogadtatik. A 185. pontra. A fellebbezvény mellett felmutatott okiratok ez úttal tekintetbe nem vétethetvén, az eljáró bíróság Ítélete helyben hagyatik, alpereseknek e pont alatti számadási követeléseikre nézve kereseti joguk fenmaradván A 225. pontra. Miután néhai Dvornikovics Coelestina, és az eredeti hitelező engedményese Kuncz Ignácz között 1842. oct. 30. létrejött egyességról szóló, és alp. által eredetiben felmutatott okirat szerint az eredeti tartozás letisztázásául összesen csak 857 frt 30 kr. fizettetett, kiadásba is csak ennyi fogadtatik el, mihez képest az e. b. Ítéletének megváltoztatásával, az 1000 írtból 142 írt 30 kr. levonatván, kiadásba csak 857 frt 30 kr. Ítéltetik teendőnek. A számadási bevételek, és kiadások többi tételeire nézve az eljáró törvényszék Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. D. Mi az alp. által számba vétetni kért 18,082 írt ősi adósságot illeti: Jóllehet alp. az erre vonatkozó 23 é3 24. sz. a. okmányokat mint későbben feltaláltakat csak is a válaszban mutatták elő, tekintve még is, hogy számadási perben a tételek bizonyítására szolgáló adatok Ítélet előtti becsatolása,a dolog természeténél fogva tiltva nem lehet, a jelen perben pedig annál kevésbé, mert alperesek egy harmadik személy kezeléséről köteleztettek számolni; tekintve különösen azt, hogy felp. eme alperesi követelés megvitatásába tényleg bele bocsájtkozott, — minthogy a 23 és 24 sz. a. okmányok szerint bizonyos, hogy Dvornikovics Coelestina 18082 frt ősi adósságról szóló, kifizetett kötelezvényeket felmutatva, 1832 nov. 5-én azok kitáblázásáért folyamodott, és ez eszközöltetett is; minthogy tovább azon körülménynél fogva, hogy a kérdéses kifizetett eredeti kötelezvények Dvornikovics Coelestina kezeinél léteztek; mind addig, míg az ellenkező nem bízonyittatik, jogilag valónak az tartandó, hogy ama tartozásokat Dvornikovics Coelestina fizette ki, és a kötelezvényeket magához ó váltotta, ugyanazért az említett 18082 frt. v. cz. alpereseknek megítéltetik, illetőleg ezen összegnek kiadásba tétele elfogadtatik, azon kérelmüktől azonban, hogy ezen összeg után kamatok is ítéltessenek, alperesek elmozdittatnak. E. A cs. k. legfőbb törvszéknek 1853. decz. 14-én 8037 sz. a. kelt Ítéletében kimondatván az, hogy néh. DvornikovicsMiklósözvegyénekhalálától azaz 183Ö. mart. 28-tól fogva a leányági örökösök a javakat nem hajadonjog, hanem a fiág kihalása által nekik megnyílt örökösöJés czime alatt birtokolják, a hajadoni jog czime alatt követelt, különben is sem szám, sem hányad szerint meg nem határozott keresetnek mellőzése, illetőleg meg nem ítélése helybenhagyatik. F Tekintve, hogy számadoló alperesek, ésjogelődjök néhai Dvornikovics Coelestina a csődtömeg javára később odaítélt uradalmat 24 év leforgása alatt kezelvén, nevezetes adósságokat törlesztettek, és kamat fizetéseket teljesítettek, melyek különben a jelenlegi csődtömeget terhelnék, gazdasági epületeket állítottak, melyek a csődtömeg javára váltak, és a birtokot urbérileg rendezték, minek hasznát is a csődtömeg veszi; — tekintve továbbá, hogy a kiterjedt uradalom kezelése fölötti gondos felügyelet, a felelősség és a számadási kötelezettségért az ennek megfelelő díj annál is inkább járul, mert alp., és jogelődjük saját, személyes szükségeikre csak egy kiadási tétel sem alapíttatott meg, és a felp. csődtömeg maga is az előbbi marasztalási összeg leszállitása miatt csak általában tevén szót, azon tételt, miszerint alpereseket az emiitett czim alatt némi dij megilleti, különösen, és határozottan meg nem tagadta; fontolóra véve más részről azt, hogy az alpereseket tulajdonul illető birtokrész a csődtömegnek odaítélt birtokkal összesítetten kezeltetett, a megyei törvszék e részbeni Ítéletének megváltoztatá?ával számadoló alpereseknek e czim alatt általában évenkint csak 500 pírt s így 24 évre összesen 12,000 pfrt, vagy is v. czéd. 30,000 frt. Ítéltetik kiadásba teendőnek. G. Számadási perben, különösen pedig a jelen esetben, hol kölcsönös beszámításokról van szó, és egyik, vagy másik fél kötelezettsége a végitélet előtt nem tudható, meg sem határozható, s igy nem is teljesíthető, kamatok követelhetők nem lévén, ilyenek az e. b. ítéletének megváltoztatásával meg sem ítéltetnek; a költségek kölcsönös megszüntetése tekintetében azonban az e. b. Ítélete helybenhagyatik. Mindezek előre bocsájtása,és figye-