Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 46. szám

187 nézni, s csupa előzékenységből hajlandó lesz a törvény­nek nem mindenben világos határozatait a fél érdekében értelmezni; szóval nem lesz többé irányában oly szabad s független, a minőnek a bírónak lennie kell. — A tör­vényhozás teendőihez tartozik tehát a megvesztegetés mindezen nemeit s eseteit szigorú törvények által lehető­leg megakadályoztatni. Szóljunk már most a szellemi befolyásról. Ide tartoz­nak legelőször is azon esetek, midőn rokonok, meghittebb barátok ügyei kerülnek elintézés végett a biró elébe. Hogy ezek irányában a biró elfogult, ez a dolog termé­szetében fekszik; miért a biró elmozditás rokonokra nézve minden bíróságnál tettleg fennáll. De nézetünk szerint ugyan azon okból helye van annak, a jó barátok ügyei­nél is. 3) Szellemi befolyást alkalmas továbbá gyakorolni az úgynevezett informatio is, legyen az akár Írásbeli, akár szóbeli. Mi az inforroatiot egyátalában feleslegesnek, semmi esetben hasznosnak, ellenben sok esetben káros befolyá­súnak tartjuk *); noha annyira nem megyünk, hogy azt, miként az osztrák törvényhozás, mint valamely büntetésre méltó cselekményt egyenesen eltiltanók, mert az ügynek egyszerű ajánlásában, s a tényállásnak újbóli előadásában törvénytelen tettet fel nem ismerünk. Deóhajtanók, hogy ezen gyakorlat önmagától megszűnjék, s a bíróságok mindenkor oly részrehajlatlan igazsággal járjanak el, hogy a felek magok is belátnák, mikép az informatio egyrészt felesleges, de másrészt hasztalan is. Az Ítélet ugyan is csak magából a perből meríthető. A biró peren kívüli előadásokat vagy tényeket figyelembe nem vehet. Ha te­hát az informatio csak ismétlése a perbeli előadásoknak, akkor egészen felesleges; ha pedig abban uj körülmények hozatnak fel, azok az ítélet alapjául nem szolgálhatnak, s ha még is figyelembe vétettek , ez csak ugy történhe­tett, hogy a biró még a peres iratok átolvasása előtt vett informatio által észrevétlenül az informáló fél álláspont­jára terelve, s azt azon emberi gyarlóságnál fogva, mely szerint az első felfogás kerekvágásából az ember nem egy könnyen kimozdítható, a per elintézése alkalmával is megtartva, Ítéletét az avatlanul, illetőleg a fentebbiekben alapuló tévedésből, a per adatainak vélt iníormatiobeli ér­vekre fektette. De ez egyszersmind azt bizonyítja, mily káros befolyást gyakorolhat ily esetekben a fél informa­tiója. A biró tehát informálatlanul fogjon a per elolvasá­sához, hogy felfogása minden külbefolyástól menten, csak a per adataiban, a törvényben és tiszta meggyőződésében alapuljon. De időnyereség tekintetéből is mellőzendő az informatio, mert ha az egyik fél informál, a biró egyol­dalú felfogásának kikerülése végett informálnia kell a másik félnek is, és ha ezen informálás mint szükségesnek vélt intézmény minden perben gyakoroltatik, akkor egy perből kettő lesz, s mi mind a birák, mind a felek, illető­leg ügyviselóik teendőit csak ok nélkül szaporítjuk, a gyors eljárásnak pedig ez által nem csekély g.ítokat te­JJ Ugy értve, mint aztp. o. a hanovérai codex rendeli : ,,Wenn d Richter mit einer d. Partéin in Feindschaft oűer in so vertrauter Freundschaft lebt stb § 21. p 8. Ily irányúak a b e 1 g a s franczia code 378 cz. 8. 9. pontjai. Szerk. *) Ez alatt azonban nem kell érteni azon irott jegyzékeket, (conclusions motivées), melyeket a valódi közvetlenségen alapuló szóbeli eljárásban a felek ügyvédei a tényállásáról készítenek, egymással közlik s a biróság használatára is szolgálnak, s a me­lyek F r a n c z i aországban s egyebütt hasznosaknak nyilvá­nulnak. Szerk. \ I szünk útjába. Magától érthető, hogy ide nem értjük az ' egyszerű szorgalmazást, mi csak azt bizonyítja, hogy a biróság nem a kellő gyorsasággal jár el, s ily esetben a félnek nem csak jogaiban, de a képviselőknek kötelessé­gében is áll, az ügy mielébbi elintézését kívánni. Végre a biró a politika hullámzásai ellenében is óvja meg függetlenségét, s ne engedje magát a népszerűség mai bálványa által azon útról eltérittetni, melyet a tör­vény s az abból merített tiszta meggyőződés előszabnak. Nagy calamitás az hazánkban, 5) hogy a politica uralma oly intézményekre is kiterjed, melyek a politicához semmi viszonyban nem állanak. A törvénykezésnek a politicához semmi köze; Cuique suum. A biróság termeitől távol legyen minden politica. Olt a biró a poliiicát ne is ismerje, és egyedüli jelszava „a törvény és semmi egyéb, mint a törvény" legyen! Elmondtuk a legfőbbeket, mik által a biró függet­lenségét biztosítottnak véljük. E körül törvénykezésünk­ben fájdalom! sok kívánni való van. Ennek lehangoló ér­zete irattá velünk jelen sorokat, melyeket azon óhaj­tással fejezünk be, vajha a törvényhozás a birói függet­lenségnek minden oldalróli biztosítása által, szomorú lá­bon álló törvénykezésünk javítását, legsürgősb teendői egyikéül felismerné! Hétsz. táblai itélet az Eugel féle ráczkevei csalási ügyben. Midőn ezen csalási ügy Pest megye tszéke által e. b. itéletileg befejeztetett, tekintve, mikép az álvagyon átru­házások, főleg vidéki kereskedőknél, a közhitel rendkívüli hátrányára, nagy mérvben elterjednek, s törvényeink, jogintézményeink helytelen megtámadására ürügyül szol­gálnak, azon e. b. Ítéletet oly megjegyzéssel közöltük, mi­kép ily esetekben a bíróságok részéről a kérlelhetlen szi­gor érvényesítése szükséges. Azonban bármennyire taná­csoljuk a szigort, nem lehet még is nem rosszalni, ha e szigor oda magyaráztatik s terjesztetik, hogy a törvények s törvényes gyakorlat által rendelte eljárási formák meg nem tartatnak, törvénytelenül mellőztetnek, mi csak a vádlottak jogbiztosságának tetemes veszélyezésével jár­hat. A legnagyobb bűntettről vádlottnak, a legsúlyosab­ban terheltnek is, kétségtelen és sérthetlen joga van kö­vetelni, hogy ügyében az eljárási formák szigorúan meg­tartassanak, mert különben a Iegveszélyesb eljárási visz­szaéléseknek s önkénynek nyittatnék tág kapu, a vádlot­tak szabad védelme korlátoltatnék, a bizonyítás tetszés sze­rint alakitatnék, hamis vallomások tolatnának nyakukra stb. stb. Sajnosán kellé tudomást vennünk arról, hogy ezen, Pest megye tszéke előtt lefolyt ügyben, ily törvény­telen formasértések történtek, midőn ezen kétségtelenül bonyolult ügyben rendes perut helyett sommás alkalmaz­tatott, elfogatások helytelenül tétettek, a védelem korlá­toltatott, s az egész ügy kifejtése rögtönöztetett. Ennek folytán a Hétszemélyes tábla az egész eljárást megsemmisítette, s az ügy rendes perutoni ujabb tárgyalását s elinléztetését elrendelte következőleg szóló ítéletében. „Engel Edes többek ellen csalási bűntettel s abban ré­szesülés miatt indított bűnügyben, melyben Pest Pilis és Solt t. e. megyék központi törvényszéke 1863 május hó 12-én 546 sz. a. hozott Ítélettel Engel Edét két évi stb. (lásd e lap 1863. 32 sz.) A kir. itélő tábla pedig a vád­lottak és tiszti ügyész részéről közbevetett fellebbezés folytán 1863 nov. hó 10. 2810 sz. a. hozott Ítélettel az el­J) De valóban a L aj tán tul- is, a mint legújabban az er­| délyi legfelsőbb törvényszék kérdése'nél is láthatjuk. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents