Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 44. szám

J76 játságai t. i. az életkor, a nemi különbség, vér és test alkat stb. Ezekhez jönnek még a véletlen külkörülmények, u. m. a hely, idő, éghajlat, évszak s napnak részei, a sértett hibás viselete, elszállítása s életmódja, orvosi segély hiánya, vagy hibássága stb. Ezek mind. oly tényezők, melyek befolyással vannak a sebzés veszélyeire, a halál előidézésére; miután ki van mutatva, mikép a férfi könnyebben kiállja a sebzés veszélyeit mint a nők, s ezek közt nehezebben a betegágyasak, terhesek, s tisztulásban levők ; az öregeknél sebzés folytán a gyengedés s nedv vesztés nagyobb életvoszélyü; gyermekeknél az agyvelő sérelmei veszélyesbek mint megnőtteknél: a phlegmaticusok a sebesitésből hamarabb kigyógyulnak ; az u. n. conslitutio arteriosa különösen nagyon kedvező, a gyulladás és sebláz gyors előidézése által, a sebveszélyességére stb. stb. Daczára ezen súlyos befolyásnak, melyet az érintett, különösen a test állapoti körülmények a sebesités következményeinek kifejlődésére gyakorlanak , öszhangzó a tudomány , a szakértők nyilatkozata aziránt, hogy ezen körülmények az emberölés ténye megalapítását ki nem zárhatják;öszhangzó különösen a testalkat és szervezet jogi befolyásának mellőzésére nézve. Mert a tettes ölést czélozván s ez be is következvén, minden megtörtént részéről, mi bűnösségét megalapíthatja, minél a szabad elhatározásán kívül eső tényezők beszámításba nem jöhetnek. Nem is lehetne ily beszámításnál a büntető jog elveinek sérelmesb megtámadása. Mert különben azok kik p. o. gyöngébb testalkatúak, vékonyabb koponyájúak, öregek stb. élet jogaikra nézve kevesb biztosítékkal bírnának a törvény előtt, s így azok s az erősebbek, egészségesebbek stb között legfőbb jogaikra nézve oly megkülönböztetések alapitatnának, melyek a jogegyenlőséggel, s a jogrendszer legfőbb alapjával, a jogossággal összeférhetlenek. Hogyan is lehetne a jogossággal megegyeztetni, hogy azért mivel a sebesített egyén születésétől test szervezésében bizonyos hiányokkal bírt, p. o. hátgerincze hasadt, az actesiák rendkívüli keletkezésüek, azért mivel a nő fehér folyásban volt vagya vér sebesités előtt a nemesebb részekbe kiömlött s tán épen a sértett részekbe, mely bajok s hiányok a sebesitést életveszélyüvé alakithatják, habár az azok nélkül minden veszély nélkül elmúlhatott volna — hogy mondom ily okok folytán a bűntettesnek a bekövetkezett életelvétel emberölési bűntettnek be ne számitassék ? Hogyan lehetne igazságos, hogy az öregeknél, azért mivel csont szerkezetük már törékeny s ez okból test sérelmei k veszélyesebbek, az életelvétel ne vétessék emberölési bűntettnek, mint vétetik más korbelieknél ? Pedig épen ez az mire az absolut lethalitás tana vezet, épen ezt akarja az érvényesíteni, midőn a seb osztályzatában a test szervezet s állapot hibáinak befolyásátszükségkép számításba veszi. Mellőzve mikép e tan alkalmazása által egyszersmind a véletlennek s önkénynek oly tág tér nyittatnék, — mely főleg a büntető igazságszolgáltatás terén rendkivüli fontosságú — jogbiztosságot szokatlan veszélyeknek kitenné. (Vége köv.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 26. Vaday Gáspárnak gr. Károlyi György ellen kárkövetelés iránt indított perében Ítéltetett: Felp. azt, hogy a kérdéses csűrnek 1861. oct. 3-án történt leégése nem az ./• a. szerződésben az épületeket illetőleg magára vállalt gondos felügyelet mulasztásából származott, hanem az külső okból eredő véletlen vagy szándékos gyújtásnak, következménye légyen, e perben nem igazolván, ellenben a szerződés II. pontjában nyilván kikötve lévén, h°gy alp. a felp. által átvett épületeket kijavítani vagy azok helyett ujakat állítani csak azon esetben tartozand, ha a kár gátolhatatlan események földi engés, másonnét terjedő tűzveszélyből eredne ; — miután jelen esetben ugy felp. saját beismerése, valamint a kihallgatott tanuk vallomása által is bebizonyítva van, hoyy a nevezett csűrnek leégése abban magában, még pedig a tanuk alőadása szerint hihetőleg belülről történt gyuladásból származott, — és igy alperest a nevezett szerződési pont értelmében a helyreállítási kötelesség nem terhelhetné; — mindezek folytán felp. az eljáró bíróság, és a t. királyi itélő tábla egybehangzó Ítéleteinek megváltoztatásával kereseti kérelmétől elmozditatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetvén, a periratok stb. (1864 april 28 án 12772. P. sz. a, Elő. : Gedeon.) 27. Szűcs Ignácznak. Szűcs Gedeon elleni osztály teljesítése iránti petében Ítéltetett : A kir. itélő táblának, az alp. által eleseiéit délegyházi, és ordaszhái ősi javakért helyettesített kajtori, és abai ingatlanoknak a B. a. osztály levél 5. pontja értelmében leendő közös eladását, és a vételárból alperest illető 2480 pfrt zálogösszeg levonása után fenmaradó hason fele résznek kiadatását tárgyazó ítélete, az abban felhozott indokból átalában , továbbá a némedi haszonvételeket , és erdőbeli jövedelmeket, a B. a. osztály levél 3. pontjában foglalt kötelezettség alapján, nem különben az L. a. okiraton alapuló, s alp. által számadási kötelezettség mellett felvett 1160 ft. 40 kr. tárgyazó ítélete, oly változtatással, illetőleg módosítással bagyatik helyben, hogy alperes az általa eskü alatt felfedezendő némedi haszonvételeket, és erdőbeli jövedelmeket, valamint az L. a. 1160 frt 40 kr. iránti tárgyalás alkalmával alp. által teljesítendő számadás szerint kiderülendő, és megállapítandó összegeket, még pedig, miután a marasztalási összeg eskü, és számtétel által lőn kideríthető, felperesnek kamat nélkül kifizetni köteleztetik ; ellenben felp. abbeli követelésétől, hogy az atyai örökségből, ugy ingatlanokban, mint ingóságokban kevesebbet kapván, a hiány részére alp. által helyre pótoltassék, mind két alsóbb bíróság ítéleteinek megváltoztatása mellett, azon okból, mert az 1832 nov. 12-én kelt A. a. osztalylevélben fenntartott kölcsönös igények az 1843. april 13. kelt B. a. osztálylevéllel, a 3. és 6. pontban kijelölt javakat érdeklő fentérintett, és megítélt teljesítések kivételével, véglegesen kiegyenlítettek, és megszüntettek ; de különösen azért, mert a kérdéses, még 1832, illetőleg 1843. évben tettleg foganatosított osztálynak kiigazítása, az 1852 nov. 29. kelt ősis. ny. par. 9. §-a értelmében, 1857 aug. 24-én elkésve benyújtott keresettel többé nem érvényesiihető, elutasittatik, végre a perköltségek, miután ezen ítélet szerint mind két fél nyertes, és vesztes is lőn, kölcsönösen megszüntetnek stb. (1864. april 13-án 63. sz. a. Elő.: Szála y.) A kir. itélő táblán. 263. Molnár Antal és Molnár István felpereseknek Puskás Józsefné szül. Molnár Lídia elleni örökösödési perében Ítéltetett : A B. a. végrendelet külkellékeire nézve, tekintve, miszerint a végrendelkező Molnár Istvánné írni olvasni tudott, s a kivett tanú vallomások szerint végrendeletének alkotása alkalmával ép elmével bírt, a végrendeletet saját szabad akarata kifolyásának nyilvánította, s