Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 39. szám

Pest, 1804. péntek május 20. 39. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Kártérítési jogeset. — Büntető jogi esetek. — Kúriai Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Kártérítési jogeset. Néhai Mocsó István, solti lakos, 1855. évi május 1-éa kelt végrendeletével több rendbeli kegyes hagyományokat 630 frt. erejéig tévén, s Nagy Ferencz, mint az általános örökös Mocsi Erzsébet férje, 1862 évi martius hó 14. ez összeget Pest megye központi törvényszék iktatói hivatalába, folyamodványa kíséretében letenni óhajiván, az iktató részéről a pénz, egy hajdú által a főpénztári hivatalba küldetett, hol is azt néhai Zrumeczky János átvévén, — elsikkasztotta. Mihály József, Pest megyei tiszti főügyész. — mint a megyei letéti pénztár részére hivatalból kirendelt képviselő, — miután Zrumeczky János időközben elhalván,cselekvő vagyont maga után nem hagyott, az akkori főpénztárnok Csontos Lajos is szinte elhalván,ennek végrendeleti örökösei, jelesül Kopjár Zsuzsanna alsó dabasi lakos és adunamelléki ev. egyház kerület gondnoka elleni pernek, — Pest megyei központi tszék előtti megkezdésére utasitatott. Felperes a per folyama alatt törekszik igazolni, mikép néhai Zrumeczky János megyei tisztviselő nem lévén, a pénztári helyiségekben tartózkodni jogosítva nem volt, s minthogy őt mint magán egyént, a megyei főpénztárnok néhai Csontos Lajos még is hivatalos helyiségeiben nem csak eltűrte, — de még a pénztári munkálatokra is alkalmazta, s ezen gon datlansága által az illetőket tévedésbe hozta, jóllehet a kérdéses pénznek néhai Zrumeczky János által lett átvételekor szabadságon volt, ezen be nem számolt összegért is minden esetre, — in secunda linea ő, illetőleg végrendeleti örökösei, s alperesek felelősséggel, és kárpótlással tartoznak. Felperes állításai igazolásául csatolja B. a. néhai Csontos Lajosnak, 1862. évi nov. 6-án a megyei tszékhez benyújtott nyilatkozatát, melylyel kimutatni kívánja, miszerint ő maga sem tekintette Zrumeczky Jánost semmiféle tisztviselőnek, — továbbá F, a. főisp. helytartó hivatalos iratát arról, hogy jóllehet általa Zr. J. biztattatott, mikép, ha a szükséges cautiót leteszi, ellenőrnek kinevezi, de miután ezt, 1862. évi január hó l-ig nem tette, — Csontos Lajos főpénztárnokot utasította, hogy többé őt ne alkalmazza, és ne fizesse. Ha tehát ennek daczára későbbi időben is nevezett főpénztárnok Zr. Jánost, — kinek fizetése L szerint 1862 évi január 1-től kezdve a pénztárnál beállitatott, — még is használta, mi az N. és 0. a. mellékletekből, — mint a melyeken látható letét átvételi elismervények Zr. J. keze írása, — kitűnik — ezt csak saját lelelőségére tehette, — se miatt a befizetők tévedésbe hozatván, az ezen gondatlansága által okozott kárért minden esetre felelős, és pedig szabadságon távol léte idejére nézve is azért, — mert a pénztári helyiségeket F. szerinti kötelességénél fogva el nem zárta, s a kulcsokat magával el nem vitte. Miért is alperesek elmarasztaltatását kéri. Alperesek védelemkép 3 sz. a. előmutatnak egy 1861 nov. hó 30-án kelt elnöki jegyzőkönyv kivonatát, Zrumeczky János, mint letéti pénztári segédhez czimezve arról, hogy jelen működésében, illetményének élvezése mellett további intézkedésig meghagyatott, megjegyeztetvén, mikép ő 186°/, évben megyei ellenőr volt, s minthogy továbbá 4 sz. elnöki jegyzőkönyvi kivonat szerint, — házi pénztári ellenőri hivatalnak czimzett állomásától, csak is 1862 évi martius 30-án mentetett fel, sőt A. szerint ennek daczára még 1862 évi július 14-én is folyvást, ugyanott működött, — nem lehet mondani azt, mintha ő ott illetéktelenül tartózkodott, s Csontos Lajos által türetett volna, hanem ez a felsőbbség tudtával történhetett csupán; — ily körülmények közt tehát, — ha Zr. János a 4 sz. a. felmentés kelte előtt, főleg Csontos Lajos főpénztárnoknak jogos távolléte, s szabadsága élvezésének ideje alatt, ennek megbizatása nélkül a pénz átvételébe avatkozván, az átvett pénzösszeget elsikkasztotta is, ezért Csontos Lajos, illetőleg az őt képviselő alperesek felelősek nem lehetnek, és pedig annyival kevésbé, a mennyiben az 5. sz. a. folyamodvány nyal letett 630 írt összeget, az eljáró megyei törvényszék is, 1862 évi május hó 2 739 sz. a. kelt, s 6 sz. a. csatolt végzésével, a nélkül, hogy annak be, vagy be nem számolásáról meggyőződött volna, letéteménykép elfogadottnak kijelentvén, annak az illető intézetek részére leendő felosztására határnapot is tűzött ki. Az N. és O. alatti mellékletek pedig épen azt igazolják, hogy Csontos Lajos Z. Jánost másra, mint legfeljebb Írnoki munkálatok teljesítésére, nem használta, — miután a letétemény átvételét ugyanott Csontos Lajos, és nem Zr. J. irta alá; szabadsággali elutazásakor pedig, miután épen az F. alatti felperesi okirat szerint ugyanazon időbenK. István írnok, helyettes ellenőr volt, a pénztári helyiségeket el nem zárhatta, illetőleg ennek kulcsait magával el nem vihette, — a pénztári szekrényt pedig csakugyan elzárva tartotta. Felperes M. a. felmutatja a 4 sz. a. elnöki jegyzőkönyv kivonat eredeti előadói ivét, — melyből kiderül, hogy a főisp. helytartó, az ügy előadója által Zr. Jánoshoz intézendő felmentő rendelvény fogalmazványát kitörölte, s hozzá nem juttatta az okból, mivel a sajátkezüleg tett feljegyzése szerint, ugyanő csak azon feltét alatt biztattatott kinevezéssel, ha a cautiót leteszi, mit pedig nem tévén, és igy nem is hivataloskodván , fel sem mentendő: s jóllehet az ugyanazon előadói iven, az első alispánhoz czimzett rendelvényben az foglaltatnék, mikép a felmentett Zr. János helyébe, ellenőrül N. József neveztetik ki, ez csupán tollhibaból tortént, s annak ki nem törlése egyedül elnézés, miután fenebbiek szerint Zr. János fel sem mentetett. — Kimutatva látja tehát felperes, hogy Zr. J. 1862 évi január hó 1. óta, midőn főisp. helytartó által szóval mentetett fel, többé alkalmazásban nem volt, 39 A pünkösdi sz. ünnepek miatt lapnnk kedden meg nem jelenhetvén, ennek pótlásául egy negyed iv mellékletet adunk.