Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 37. szám

147 nem hivatkozhatunk, mint magára a nm. Kanczelláriára, melynek levéltárában évről évre nagyobb halmazt képez­nek a megyékből s városoktól felterjesztett igazság szol­gáltatási panaszok — kevés kivétellel mind a bíróságok hibájai s visszaélései ellen. A Kanczellaria azok ellen — mindig szigorúan leir — de annak sincs mindig sikere. És ha ez így van, mit használnának s mily sikerre vezet­hetnének újabb oktroyált törvények? És megjegyzendő, mikép a birák, kikről szó van, nem választottak, hanem kinevezettek ; kik tehát ugyanazon minőségűek maradnak, habár jövőben királyi bíróságok­nak fognak is neveztetni; és a min még kevésbé fogna se­gíteni a kit: táblának feldarabolása, mi valóban serami égető szükséget sem képez, mig másrészt csak temérdek időbe kerülne, és sok bonyodalmakra vezetne. Alaposan kétkedhetünk tehát, hogy ily viszonyok s rendszer mellett a bár tökéletesb osztrák törvények visz­szaoktroyálása, kielégítő sikerre vezethessen. Mert a leg­jobb törvénykönyvek sikere is kell, hogy meghiúsuljon a rossz, vagy képtelen birák kezein, főleg ha még a ke­zelési ellenőrség s fegyelem is hiányzik. Mig viszont, köz­tapasztalatként, a törvények kirívó hiányaik is üdvösen pótoltathatnak, szakképzett s tapasztalt birák által, mint ezt különösen Anglia jogélete is bizonyítja. Hogy azonban oktroy nélkül is sokat lehetne — il­letőleg már rég kellett volna tenni törvénykezésünk javí­tására, semmi kétséget sem szenved. Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 216. Id. Bőr Ferencz, Tóth Julianna id. BőrFerencz­né, és ifj. Bőr Ferencz telekkönyvi ügyökben végeztetett : A kérdéses javak telekköny vileg ör. Bőr Ferencz és neje Tóth Julianna mint közös tulajdonosok nevére lévén írva, miután az iránt,hogy ők azon tulajdonokkal való szabad rendelkezésre nézve bármi alapon korlátozva volnának, a telekkönyvben semmi feljegyzés nem foglaltatik, miután továbbá az általok eddig közösen bírt javaknak felosztása iránt kötött és eredetben felmutatott szerződés bármi olyat, mi annak joghatályosságát kétségessé tenné, nem tartalmaz, de annak külalakja is a telekkönyvi rendtartás szabályainak megfelel; miután végre a 2391 sz. telek­jegyzőkönyvben foglalt és bekebelezéssel terhelt A. I. a birtoktestből bármi lejegyzés nem czéloztatik, felfolya­modók kérelmének hely adatván, a 2391 sz. telekjegyző­könyvben A I. rovatban 2520 és 5201 helyrajzi sz. a. foglalt ház és kültelek az arra bekebelezett teher fennha­gyása mellett ugyanazon telekjegyzőkönyvben Tóth Ju­lianna idősb Bőr Ferenczné. ugy szintén gyermekei ifj. Bőr Ferencz, Bőr Julianna, és Bőr János, továbbá kiskorú Bőr Mária, Bőr Sára és Bőr Sándor neveikre, — az ugyan­azon telekjegyzőkönyvben A -f 46 4 helyrajzi sz. a. fog­lalt szőllö pedig külön nyitandó uj telekkönyvi íven ifj. Bőr Ferencz, végre a régi telekkönyv 2467. lapján foglalt kaszálló kizárólag ör. Bőr Ferencz nevére átíratni ren­deltetnek, s e szerint az eljáró városi törvényszék végzése megváltoztatván, az iratok stb. (13229. P. sz. a. Elő. : Makó vicz.) 217. Néh. Hollósy Benjámin és ennek leánya Hollósy Zsófia férj. Veres Gáborné hagyatéka iránti ügyében vé­geztetett : A kérdéses ház és tartozékai néhai Hollósy Zsó­fia férj. Veres Gáborné halála után az 1862. máj. 17. új­ból, s ekkor is csak 1000 frtra becsültetvén, miután a nyilvánosan, és a törvénykivánta minden formaságok mel­lett megtartott árverés ennél is jóval többet eredménye­zett; miután továbbá az örökhagyó özvegye Pachocsa Zsófia az árverés eredményébe azzal, hogy a házára által a hagyatéki terheket fedezve látván, a szintén eladásnak kitett szőlő elárverezésétől elállott, s a ház ára fejében le­tett bánatpénzt felvette, bele nyugodott; — az érdeklett kiskorúnak ezen árverés általi károsodását pedig követ­keztetni már csak azért sem lehetne, minthogy annak eredményébe mint a kiskorúnak vele együtt érdekelve levő édes annya, mint a helybeli viszonyokat ismerő köz­gyám is belenyugodott, a járási gyámfelügyelő pedig azon árverés helybenhagyatását az 1863 oct. 14. 4244. sz. a. beadott jelentésében határozottan kérte; miután végre a befejezett árveréseknek eredményét későbbi — a jelen esetben még be sem bizonyított — nagyobb ajánlatoktól függővé, és az által ingataggá tenni nem lehetne , a me­gyei törvszék neheztelt végzésének megváltoztatása mel­lett a kérdéses árverés helybenhagyatik stb. (1864. april 18. 13621. P. sz. a. Elő. : Makó vicz.) 218. Vrányó szül. Németh Veronika és Jurcsik szül. Németh Anna utáni hagyatéki ügyben végeztetett: A ha­gyatéki tárgyalási iratokból kiderülvén, hogy 1857 jul 19. meghalálozott Jurcsik született Németh Anna és 1860 jul. 1-én meghalálozott Vrányó született Németh Vero­nika után maradt hagyaték, habár már a haláleset felvé­tele alkalmával több oldalagos és vérszerinti rokonok és illetőleg örökösök megneveztettek, mindazonáltal azok hozzájárulása nélkül letárgyaltatott légyen, s ezen tör­vény szerinti felemlített örökösök, sem örökösödési nyilat­kozat adására fel nem szólittattak, sem a hagyatékok iránt megtartott tárgyalásokhoz meg nem hivattak, s ezen mind hiányos, mind törvénytelen eljárás alapján adattak légyen ki a zombori volt cs. kir. városilag kiküldött járásbíróság által 1861 febr. 9. 475 sz. és 477 sz. a. beszavatolási ok­mányok, s a kérdéses hagyatékok feletti tárgyalások egy­szersmind befejezetteknek kimondattak, ezen fent előso­rolt törvénysértések és hiányok miatt tehát mind az idé­zett beszavazások, mind az egész hagyatéki tárgyalások berekesztőleg a haláleset felvételéig ezennel hivatalból megsemmisíttetnek , és a hagyatéki iratok az id. törv. szab. 14. fejezete érfelmébeni eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetoek. (1864. april 7-én 14675. P. sz. a. Elő. : Pápay ) 219. Lujanovics Kosztának Monojlovics György ellen visszkeresetileg követelt 572 f. 86 kr. és jár. iránti peré­ben ítéltetett : Az A és B a. beügyelt s alperes részéről valóságukra nézve kifogás alá nem vett okiratokból fél­remagyarázhatlanul az derülvén ki, hogy alp. az Uroso­vics Koszta, és a mostani felperes Lujanovics Szilárd közt fenállott gabnaszerzési üzletben' viszonyokat jól ismerve, az Urosovics által nevezettLujánovics ellen ugyanazon üz­leti kölcsönös viszonyaikból kifolyólag indítandó perek­ben, az utóbbinak védelmét akként vállalta magára: hogy annak marasztalása, illetőleg fizetésrei köteleztetése eseté­ben, ő a jelenlegi alperes tartozand a védencze által telje­sítendő fizetéseket sajátjából pótolni, s hogy az ilyetén kötelezettségnek elvállalásaért 200 frt. ppénzben vett fel felpereskedő Lujanovics Szilárdtól; azt pedig, hogy ez utóbbi az illető peres ügyekbeni védelmét tettleg is alpe­resre bízván, az azokbani védő képviselője vala, ugy szinte felperesnek C D E és F alatti okiratokkal támogatott azon állítását, miszerint Lujanovics az elvállalt perekbeni ma­rasztalás folytán Urosovics Koszta részére 545pfrt 37 krt

Next

/
Thumbnails
Contents