Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 37. szám

Pest. 18Ö4. kedd május 10. 37. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. •aeg—- ... - - . i — — • ^izzr.:^_jgjcjr r -T 1—m- ÍTI Tmmm^ismÉmmgmmammÉ^BBs^mamBa^m T'nrtulom : Eszmék törvénykezésünk átalakításának kérdéséhez. — Kúriai Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Eszini'k törvénykezésünk átalakításának kérdéséhez. Ujolag a magyar törvénykezési rendszer átalakítására, állítólag javítására irányzott törekvések léptek előtérbe; de nem az alkotmányosan egyedül érvényesíthető codificatio, nem is a minden állami életerőt rendbe hozható kiegyezés, hanem az unificatio szellemében, a minden alkotmányos államban kétséges sikerű oktroyálás eszközei által. Az osztrák-német törvényeket kell visszahozni — ez most ismét a jelszó bizonyos párt részéről. Ebben vélik némelyek feltalálhatni a bölcsesség kövét, mely jogéletünkben minden bajt megorvosolna, minden visszaélést megszüntetne, a személyi s reálhitelt virágzóvá tenné, gyors s olcsó igazságszolgáltatást teremtene. Hivatásunkhoz képest kötelességünknek tartjuk ezen tárgyat tüzetesen vizsgálat alá venni; különösen azon kérdést, váljon a kitűzött czélok az érintett eljárás utján elérhetök-e, váljon ebben rejlenek-e oly eszközök, melyek által hazánkban rendesebb s kielégítőbb igazságszolgáltatás előállítható ? Mi minden időben a szabadelvű reformok leghűbb s legelhatározottabb követői közé tartoztunk; valamint másrészt jelen törvénykezési rendszerünk tetemes hiányait s kinövéseit sem Jegyezgettük ; s egyszersmind az osztrák-német törvények iránt sem mutattunk elfogultságot: mit tanusit különösen 1861-i eljárásunk , midőn majdnem mi egyedül voltunk, kik a fennálló osztrák törvénykezési rendszer felíbrgatása ellen nyilatkoztunk, s az akkori magánjogi status quo fen tartását sürgettük. Tehát ellogultságról, önállas hiányáról minket senki sem vádolhat. De a mily buzgalommal küzdöttünk 1860 —Gl-ben az osztrák törvények ideiglenes meghagyása mellett; épen oly lelkiismeretességgel s meggyőződéssel kell jelenben azok újbóli vissza oktroyálása ellen nyilatkoznunk. Ki kell mondanunk, mikép nézetünk szerint rosszabb szolgálatot, akár hazánknak, akar az össz birodalomnak nem tehetne bárki annál, ha az elhirhedett — Bach Greringer féle tabularásá-t alkalmazná törvénykezési rendszerünk jelenében. Csak mellesleg kivánjuk megemlíteni, — mikép ha a Lajtán tul a politikai kiegyezést, mi pedig a legfőbb szükség lenne,akarják, akkor nem akarhatják szaporítani azon tényeket, melyek, mint az oktroyálás, a nemzet átalános ellenszenvével találkoznak, melyek egy osztály kebelében sem találnak rokonszenvre. Ha a kiegyezés, melyet az össz birodalom érdekében is óhajtunk, komolyan czéloztatik, akkor annak utjai könnyítendők; s nem nehezitendők — ujabb sérelmek által, melyek a törvénykezés szempontjából még az októberi diplomával is ellentétben állanak. De — azt mondják — ezen kiegyezés még hosszas időkre elmaradhat, s ez alatt a nemzet anyagilag tönkre juthat. Erre feleletül, mellőzve azt, mikép nézetünk szerint, ha a politikai kiegyezés, a jelen állami feladatok legfőbbikét képezi, akkor annak minden más érdekek, tehát a törvénykezés érdekei is alá rendelendők; ha még is az illetők ezen magokat tultehetni hiszik; akkor azt kérdjük : váljon komolyan hiszik s várják-e, hogy ezen oktroyálás által minden, vagy legfőbb, legsúlyosabb törvénykezési bajainkat elhárithatandják, orvosolhatandják ? Mi a tényleges állapotok s törvénykezési viszonyok alapo? ismerete folytán azt lehetőnek nem tartjuk. Mi sem tagadjuk igazságszolgáltatásunk szomorú állapotját, és szükségesnek találjuk, hogy orvoslására mielőbb segély nyujtassék ; de ennek forrását az osztrák törvények jelenlegi visszaoktroyálásában nem vagyunk képesek feltalálni. Annak lehetőségét — ugy hisszük — ledöntheti már maga azon kérdés is : váljon a jelen osztrák jogrendszerből mely törvények lennének vissza oktroyálandók ? Mert hiszen köztudomású, mikep az egész osztiák jogrendszer — a kor reform igényeihez képest — gyökeres átalakítás alá vétetett, s az közel jövőben keresztül is vitetik. A büntető törvénykönyv egészen újra dolgozva már jóformán keresztül ment a ministerium átvizsgálatán. Az egészen uj polgári perrendtartás — a hannovérai alapján s kapcsolatban a közös német birodalmival, már készen van. Egy uj csődtöKvény szinte tanácskozások tárgya. Maga a polg. törv. könyvnek is egy főrésze, az ,Obligationen Recht' a német birodalmi reformmal öszhangzásban uj alakot fog nyerni. — Hasonlóan az összes bírósági rendszer is egészen átalakiiatik, a kész törvényjavaslatban, az elvül elfogadott szóbeliség — nyilvánosságnak megfelelő intézmények, s nevezetesen l-ő fórumon is tarsas bíróságok, és esküdtszékek stb. szerepelvén. Mit akarnak tehát azokból hazánkba most visszahozatni? azokat-e, melyek most érvényben vannak, de rosszaságuk, fentarthatlanságuk miatt rövid idő alatt ujakkal fognak felcseréltetni, vagy azokat melyek a régiek helyébe fognak lépni, de még életbe nem léptettek, érvényre nem emeltettek ? Erre úgy hisszük könnyű a felelet. ,A német váltó-kereskedelmi törvényt kell beoktroyúlnr — felelik a lajtántuliak; mert az már állandósággal bir, s tökélye elismert tény. Utóbbi hazánkban csakugyan átalában el van ismerve. Mi azt már egy év előtt tüzetesen kifejtettük; s indokoltuk, hogy behozatala országgyűlésünk által hasznos és szükséges leend. De azon gondolat, hogy ezen jeles törvény jelenlegi behozatala hazai összes törvénykezésünket rendbe hozhatja, valóban minden magyar szakértőnél, ki a tényleges viszonyokat közelről ismeri — csak mosolyt idézhet elő. A kereskedelmi törvény 37