Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 2. szám

G évben A. a. létrejött végrendeletben, valamint az 1775. évben B. a. keletkezett alapítványi oklevélben határozott érez pénz neme kikötve nem lévén, ez esetben pedig az j alapítványi tőke után követelt kamatok, az 1812. aug. \ 1-én kelt ny. p. 2. 5. és 8-ik §§., ugy az ezeu alapított folytonos gyakorlat szerint váltóczédulában fizettetni rendeltetvén, a mint az 1—4. sz. a. nyugták szerint eddig is váltóczédulában történt a kamat fizetés, a marasztalási öszveg 2563 írt 7% krban váltóczédulában, vagy is osztrák értékű pénzre számíttatván, 1076 frt 51 krban megállapíttatik, és e részben mind két bírósági Ítélet megváltoztatik. (1863. decz. 2. 7774. sz. a.) 2. Wiener Majernek, Reich Gábor elleni nyugták kiadása iránt indított perében ítéltetett: Ezen per tárgyát a Tolnán állomásozott cs. k. lovaskatonaság számára Reich Gábor alperes által, az 1858. íebr. és márt. hónapokra 1637 frt 7 kr. összeg erejéig kiszolgáltatott 6367 adag zabról nyert kétrendbeli nyugtának felperes részérei kiadatása képezvén; miután felperes a cs. k. katonai parancsnokságnak A. a. rendelvényével bebizonyította azt, hogy ezen nyugták kizárólag őtet, mint a cs. k. katonai kincstárral szerződő szállítót illetvén, és azok alperes részére csak tévedésből adattak ki, és igy ezen nyugtákhoz felperesnek mindenesetre jogaiévén, azoknak kiadatását törvényszerűleg követelheti: ugyanazért alperes Reich Gábor a kérdéses kétrendbeli nyugtának felperes részére jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap a. különbeni végrehajtás terhe melletti kiadására köteleztetik. — Ezen intézkedés által egyébbiránt alperesnek, a kérdéses pénzösszeg tulajdoni jogára nézve, a volt pécsi cs. k. megyei tszék előtt 1859. nov. 12. 3507. sz. a. indított, és még be nem fejezett keresete, valamint az annak érvényesítésére netalán szükségelt további lépések használata is épségben hagyatik. Ilykép tehát a kir. itélő tábla Ítélete megváltoztatván, a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. (1863. nov. 30. -.927. sz. a.) A kir. itélő táblán. 11. Radissits szül. Georgievits Mária, Rosenzweig szül. Georgievits Katalin, Georgievits Anna, Szilárd, és Radissits Jenő, mint Georgievits gyámja s felpereseknek, özvegy Georgievits Ilona alperesnő elleni örökösödési perökben Ítéltetett: Jóllehet néhai Georgievits Péter 1831 sept. 1. kelt s a perhez A. a. csatolt végrendelete 9-ik pontjában azon esetre, ha fia Georgevits Demeter utódok nélkül halna el, a kereseti dohány malmot unoka öcscse Georgievits Szilárdnak hagyományozta ; miután azonban Georgievits Szilárd, a végrendelet feltételének, vagy is Georgievits Demeter halálának bekövetkezte előtt, a C. a. okirat szerént 1852. aug. 25-én elhalt, Georgievits Demeter pedig, az őtet szabad rendelkezhetési jogában gátló apai végrendelet feltételének elenyészte, s egyszersmind az ősiségi törvényeknek is megszüntetése után, azon malomról mint saját tulajdonáról E. szerint 1856. jun. 2-ik napján, az akkor, és 1859. évben bekövetkezett halálozásakor hatályban volt át. polg. tkönyv szerint korlátlanul és törvényesen rendelkezett, és igy felperesek keresetének sem az atyjok Georgevits Szilárd jogán, kire nézve a Georgevits Péter végrendeletében feltételezett öröklés soha meg nem nyilt, sem személyes jogaiknál fogva, kikre a Georgevits Péter végrendeletének öröklési feltétele kinem terjesztetett, törvényes alapja nem lévén; az id. törv. szab. 19. §. pedig, az oszt. törv. hatálya alatt elenyészett jogokat érintetlenül hagyván; a városi tszék Ítélete ezen okoknál fogva helybenhagyatik, s az iratok leküldetnek. (1863. decz. 1. 10,397. P. sz. a.) 12. Dambök Ferencz semmiségi panaszszal üszekötött felfolyamodása folytán néh. hitvese Krámling Anna hagyatéka ügyében végeztetett : Felfolyamodó az 1862. márt. 4. 1244. sz. a. bemutatott tiszti jelentéshez csatolt leltár záradékában foglalt s általa sajátkezüleg aláirt nyilatkozata szerint önmaga beismervén, hogy az összes vagyonból a 100 frt temetési költségek levonása után 768 frt 10 kr. mint közkeresvény elholt nejét néhaiDamböck szül. Krámling Annát illeti, miután ez az 1861. jul. 4. és igy oly időben halt meg, midőn az ál. polg. tkönyv még hatályban volt; ennek 754 §. szerint pedig az anyai vagyonra nézve a házasságon kivüli gyermekek a törvényes gyermekekkel egyenlő örökösödési joggal birnak, a kérdéses 768 frt 10 krra kiskorú Krámling Antal örökösnek aként mondatik ki, hogy ezen egész összeg a nevezett kiskorú örökös tulajdonát képezvén, annak 1/i részének éltefogytiglani haszonélvezete a polg. tkönyv 757. §. értelmében felfolyamodó Damböck Ferenczet, mint életben maradt házastársat illetendi, e szerint tehát az eljáró városi tszék végzése az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett megváltoztatván, az iratok további intézkedés végett a magok illetőségéhez visszaküldetnek. (1863. nov. 27. 9672. P. sz. a.) 13. Tauber Baruchnak, Dr. Baintner János mint Motesiczky László volt meghatalmazottja elleni, 800 frt kölcsön s jár. ir. perében ítéltetett : A felperes által beperesitett A. és B. a. kötvényekben, alperes a kereseti öszszegeknek Motesiczky László háztartására, és Motesiczky Ernő nevelési költségének fedezésére lett kölcsönadását, ugy mint Motesiczky László vagyonának kezelője, és hírlapi köröztetés folytán köztudomásra volt átalános meghatalmazottja, saját vagyonávali jótállásának lekötése nélkül ismervén el, az ilyetén elismerésből pedig a hitelezésnek, alperesnek saját terhére lett megtörténtét, ugy nem különben a felperes által felhozott au.a körülményből, hogy alperes a vagyonkezelési kimutatást csak 4 év múlva készítette el, azt, hogy a kereseti összegeknek biztosítása és behajtása előbb eszközölhető nem lett volna, szükségképpen következtetni, és igy az alperest ezen alapokon a kereseti adósságban elmarasztani nem lehetvén, ezen okokból az e. bíróságnak ítélete helybenhagyatik (1863. decz. 4. 8725. P. sz. a.) 14. Néh. Toaika János, István hagyatéka ügyében végeztetett : Az eljáró tszék részéről az illető birtokbizonyitvány kiadására alapul vett, két biró?ág által elitélt per egyedül a Tomka Jánosféle ekkoráig véglegesen még be nem fejezett, hagyatéknak keresztül vitelére irányoztatván, de különben is azon perbeni két egyenlő ítéletek, mivel ezek elleni felülvizsgálati kérelem a főméltóságú Hétszemélyes táblán még elintézve nincsen, telekkönyvi jogokat az id. törv. szab. 153. §-ához képest meg nem adván, egyébiránt pedig oly birtokbizonyitvány, mely a hagyatéki vagyon átadásáról kiállitatni szokott, és a beszavatolási okmány helyét pótolja, csak az illető feleknek törvényszerinti meghallgatása után kiadható lévén, mi meg nem történt, ezeknél fogva a szorgalmazott végrehajtásnak hely nem adatik, és ilyképen a felfolyamodott tszéki végzés megváltoztatván, az iratok stb. (1863. decz. 9. 5123.) 15. Fülöp Antalnő Héja Juliannának András László elleni telekk. ügyében ítéltetett: A jelen kereset által kitöröltetni kért tulajdonjogi bekeblezés, alperes javára