Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 35. szám

139 1836. XX. t. cz. és 1840. XV. t. cz. érteltnébeni végrehajtása, és a mennyiben az első bíróság ítélete végrehajtatott volna, a visz végrehajtás elrendeltetik, és a periratok stb. (1864. martius 15-én 2544. P. sz. a. Elő. : Szal ay.) 206. Francisci Alfonz mint néh Zima szül. Kmoskó Mária hagyatéka gondnokának — Weisz János és neje Weisz Teréz ellen 160 pírt. tőke és jár. iránti perében ítéltetett : Parelka János tanúnak vallomása azon alperesi állításra nézve, hogy a kereseti 160 pfrt kölcsön a hitelezőnőnek általuk lőn hosszasabb betegeskedése ideje alatti ápolása, és minden szükségesekkeli ellátásaáltal ki egyenlítve, és az a hitelezőnö által a nevezett ápolási költségek fejében alperesek által kifizetettnek elfogadtatott volna, tekintve, hogy az emiitett tanú vallomása szerint alperesek nem is a meghalálozott hitelezőnőt; hanem annak testvérét Vanitsek Rozáliát ápolták légyen betegségében, törvényes félbizonyitékot nem nyújtván, és így erre nézve a póteskünek, hely nem adathatván; — de különben azon körülmény is, hogy a kérdéses kötelezvény alpereseknek a hitelezőnö által ki nem adatott, a tartozás fenállását bizonyítván; — a többi felp. által szinte el nem fogadott, és egyébkint is külön nemű ellenkövetelések pedig a kereseti összegbe beszámíthatók szinte nem lévén; mindezeknél fogva alp. az e. b. Ítéletének megváltoztatásával a 160 pfrt követelési tőke, és ennek az 1854 évi october 15-tőljáró, kötvényileg kikötött 5 % kamatainak, jelen ítélet jogerőre emelkedésétől 15 nap alatti megfizetésére köteleztetnek. A perköltségek kölcsönös megszüntetésére nézve azonban az eljáró bíróság intézkedése helybenhagyatván, a felterjesztett periratok további eljárás végett azon hozzáadással küldetnek illetőségükhöz vissza, uiikép alpereseknek joga ellenkövetelésüket külön per utján érvényesíthetni, fenhagyatik. (1864 martius 8-án 8714. P. sz. a. Elő. : Gedeon.) 207. Schwarcz Ignácz felperesnek — Erdőtelek községe mint alperes elleni adóssági perében Ítéltetett : Felperes a kereseti kötvényben foglalt italnemüek és pénzösszegnek az alp. község részére és terhére történt kiszolgáltatását alp. tagadása ellenében törvényeseu nem igazolván, s az ezen kötelezvényt kiadó, volt községi biró Bessenyei Mátyásnak ön maga mellett saját érdekében tett vallomása annyival inkább, mert azt, hogy a bentíoglaltak kiszolgáltatására és az A. a. kötvény kiadására felhatalmaztatott, vagy ez engedélyeztetett s jóváhagyatott volna, maga sem állítja, e nélkül pedig a község terhére kötelezettségeket vállalni jogosítva nem volt, birói figyelembe nem vétethetvén; felp. a megyei törvszék Ítéletének megváltoztatása mellett keresetével elutasittatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntettetnek, és a felterjesztett periratok stb. (1864. martius 16-án 11963. P. sz. a. Elő. : Szalay.) 208. Tóth János és neje Bartók Juliannának tulajdonjog bekebelezése iránti ügyében végeztetett : A Nagy Tanyi 40. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanságok az A. betű a. bírósági átadási okirat erejével, tulajdonjogilag eladó özvegy Kocsi Gergelynő született Iván Klára bírásába bocsájtatván, s habár ezen tulajdonos még a telekkönyvbe bejegyezve nem találtatnék is, felfolyamodók mint vevők, a telekkönyvi rendelet 120. §. értelmében, a tulajdoni jognak saját nevökre leendő átíratását kieszközölni jogosítva lévén, a felfolyamodásnak hely adatik, s az e. b. végzés megváltoztatásával a D. a. mind béltartalmára nézve, mind pedig külalakilag minden törvényes kellékekkel ellátott adásvevési szerződés alapján kiskéri Tóth János és neje Bartók Júlia tulajdoni jogának bekebelezése a nagy-Tanyi 40. sz. telekjegyzőkönyvi fekvőségekre elrendeltetik, s az eljáró megyei törvényszék a jelen végzés jogerőre emelkedése után, ennek foganatba vételére utasitatván, az ügyiratok stb. (1864. martius 9. 10417 P. sz. a. Elő. .-Chernél.) 209. Steyskal Júlia felperesnek Tauber Erzsébet alperes elleni 600 frt. s járulékai iránti perében ítéltetett: Tekintve, hogy alperesnő a 2 sz. a. beperesitett szerződés szerint saját fiának Tauber Gottliebnak több adósságait, s ezek között Steyskal cs. k. hadbíró őrnagy 800 frtnyi követelésének kifizetését is magára vállalta, tekintve továbbá, hogy ezen tartozásnak a kereseti követelésseli azonossága tekintetében tett kifogásait semmikép sem igazolta, — sőt felp. azon állítását, hogy az eredeti tartozás lerovására 200 frt. azon idő alatt fizettetett, mig Tauber Gottlieb a börtönben letartóztatva volt, hallgatag beismerte, ekkor pedig tekintettel a 2. sz. a. szerződésre a fizetést nem más, mint maga az alperesnő teljesíthette, ezen részfizetéssel pedig mind a többször emiitett szerződés valódiságát, mind a kereset azonosságát, mind kötelezettségét tettleg beismerte; — tekintve végre, hogy a hitelezők befolyása nélkül kiállított, ésazok károsodását előidézhető 3. sz. a. felmentő okirat a fennforgó körülményeknél és viszonyoknál fogva birói figyelembe nem vétethetik, — az eljáró városi törvényszéknek alperest marasztaló ítélete helybenhagyatik, és a per stb. (1864. martius 11-én 567. P. sz. a.) 210. Gr. Festetics Györgynek Báró Knezevics János elleni peres ügyében végeztetett : Minthogy báró Knezevics Vincze 1831. év jul. 20. tett végrendeletet, mely az akkor hatályban volt törvények szerint a család tagjaira nézve kötelező volt ugyan, — de mivel annak örököse b. Knezevics János a szentilonai fekvőségeknek már 1839. évben teljes tulajdonosa lett, és mint ilyen az öröklött javak egy részét a birtokbalépés utan minden ellenmondás nélkül el is idegenítette, — a fenmaradt szentilonai javak utáni úrbéri kármentesítési tőkét pedig saját adósságai törlesztésére fordította, s igy őtet az ősis. ny. par. ezen javak teljes tulajdonában találta, — ezen ny. parancsban foglalt határidő alatt is ellene senki által bejelentés vagy kereset nem intéztetett; — ugyanazért a fentidézett végrendeletből származhatott reménybeli jogok az ősis. ny. par. 5. § értelmében elenyészetteknek levén tekintendők; — továbbá tekintettel ezen ügyben a varasdi császári királyi megyei törvényszék mint akkor illetékes bíróság által 1858. július 10-én 1492 sz. végzésbeni előleges jóváhagyást magában foglaló s jogerőre emelkedett határozatra, — tekintettel arra, hogy a B. a. 1861 april 24. kelt egyességbe, mind a hivatalból felállított gondnok, mind a kiskorúaknak gyámnoka beegyezvén, ez által az eladás e részben is jóváhagyatott, s annak folytán kelt egyesség a család minden érdeklett tagjaira előnyösnek és hasznosnak elismertetett, — tekintettel Ruth szül. Knezevics Máriával 1840 aug. 20. kelt és 22 számhoz csatolt és betáblázott egyességre, miután a felterjesztett iratok az idézett egyességek előnyös voltát kellőleg igazolják, annálfogva a mennyire az eladás és annak folytán kelt egyességek által gondnokság és gyámság alattiak érdekelve volnának, sőt ezek örökölési joguk forogna fenn, annyiban az azok feletti intézkedés a bíróságok köréhez tartoznék, ezen tekinteteknél fogva b. Knezevics János által 1857 oct. 15. kelt A a. örökeladási és a fennidézett egyességek bíróságilag is jóváhagyatnak, e részben a megyei törvényszék 1863 jul. 2. 2939 sz. a. kelt végzése megváltoztatik; — ellenben a mennyire az idé-