Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 29. szám

115 len, s igy mind ennek lefizetése, mind pedig az átruházási okiratban a szülők, illetőleg nagy szülők részére kikötött tartás jelenben egyedül felperesre nehezült, alpereseket a kereseti javak állagához nyert tulajdoni jogtól meg nem foszthatja, s ezen a szerzett ingatlanok értékével nem azo­nosítható vételári hátralék s a vitatott kikötmények leg­feljebb is egy külön útra tartozó követelés tárgyát ké­pezhetik, ennél fogva az e. b. Ítélete megváltoztatván, fel­peres kiigazítási kérelmével elutasitatik. (1864. febr. 16. 10730 P. sz. a.) 178. Milasovics Jánosnak Palkovics Margit elleni ügyében ítéltetett : Az örökhagyó által özvegyi jogon birt javakban örökösök az ellenük külön per utján érvé­nyesítetni kivánt s jelen kereset tárgyát tevő gyógyszer­tári követelés alól C. szerint immár jogérvényesen fel­mentve lévén, az pedig, hogy alperesnő, mint az örökhagyó özvegy Latinovits Teréz egyedüli végreudeleti örökösé­nek, annak hagyatéki vagyona még 1857 évi május 16. lett beszavazva, a kifogástalan ./'• alatti átadási okirattal kellően begyőzetvén, s ennél fogva alperesnő az örökha­gyónak tartozásaiért, annak hitelezői irányában egy maga felelni tartozván; miután a követelés valóságának alperes részérőli tagadása ellenében,felperesileg beügyelt és a per során leimutatott orvosi rendelvényekkel támo­gatott hitelkönyvi kivonat, a gyógyszertári üzlet kezelé­sének és a gyógyszerek megrendelésének szokásos módját tekintve, ha nem is teljes, de mégis oly próba erejű bi­zonyítékot képezne, hogy a póteskünek felperes általi le­tétele esetére a per során 46 frt 18 krra leszállított kere­set és pedig a mennyiségben általa anyival is inkább telje­sen beigazoltnak volna tekintendő , mert alpr-resnő részé­ről, az miszerint a keresetileg követelt 57 frt 25 krnak törlesztésére 11 frt 7 krnál bárki által is több juttatott volna felperes kezeihez, kellően nem bizonyittatik: ez okból a közbevetett alaptalan semmiségi panasznak el­vetése mellett az e. b. Ítéletnek megváltoztatásával alpe­resnő csak azon esetre köteleztetik felperesnek a követelt 46 frt .18 krt, annak 1856 évi január 1-től számított ka­mataival, és 20 frt 87 krban megállapított perköltsége­ket 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt kifizetni, ha felperes arra, hogy a B a. hitelkönyvi kivonatban s il­letőleg a kereset tárgyalása alkalmával felmutatott orvosi rendelvényekben előforduló gyógyszerárukat miségük és mennyiségük szerint, örökhagyó Latinovics, született Pal­kovics Teréz számára annak megrendelése folytán való­sággal kiszolgáltattak, a pótesküt leteendi. Tartozik tehát felperes ezen ítéletnek jogerőrei emelkedése után 3 nap alatt az eljáró bíróságnál az eskü letétel iránt jelentkezni, és a neki meghagyott pótesküt az ennek következtében kitűzendő határnapon le is tenni mivel különben ellenke­zője annak, mire esküdnie kellett, fog valónak tekintetni, miért is a póteskü le nem tétele esetére felperes kereseté­tőli elmozdítása mellett köteles leend alperesnek 14 frt 97 krt. okozott perköltségei fejében 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megtéríteni. (1864. febr. 20. 7320. P. sz. a.) Rövid Közlések: Megsemraisitetik. Veisz Márton és Hermán Szabó Tó­gyer e. 600 f. foglaló kétszerege vagyis 1200 f. ir. sommás szó­beli ü. mert jelen ügy az 1836. 20 t. cz. 2-ik S-a szerint nyomban ujabb tettekkel tisztára hozható nem levén, s igy mint sommás szóbeli eljárásra nem minősített törvényellenesen esküvel dön­tetett el, s a 600 frtnyi csak állítólagos foglaló kétszerege iránti kereset fölött a szolgabiróság és ez alapon a mtörvszék mint má­sodbiróság illetéktelenül járt el; miért felp. keresetével a rendes perutra utasíttatván. (1864. mart. 11. 13739.) Sztupniczky Elek Zsigmondi József s társai e. 80 f. ü. felp. keresetével rendes per­utra utasittatik, mert az illető feleknek külön és világos beleegye­zése nélkül sommás szóbeli perekben pótló hitnek helye nincs. (1864. mart. 7. 9570.) Zöld Lajos Szőke Sebestyén e. 10 frt 50 kr. ü. mert jelen ügynek tárgyalására és elitélésére a volt prtás levén határozó, ugyanannak 65 §-ánál fogva alp. nem csak a keresetet magában foglaló jegyzőkönyvnek, hanem a felperesileg bemutatott bizonyító okmánynak másolatbani közlését jogosan kívánhatta, miután ez meg nem történt, alp. azon pprtás 39 §-a szerint a per érdemébe bocsátkozni nem tartozott, s mert különben is az általa jogosan követelt halasztás meg nem adatott. (1864.febr. 18 8275.) A nváradi cs. k. p. ü. ügyészség Mancz Vincze és neje e. zárlati ü. a fentérintett zárlat a bánya kincstár követelés biztosítására az egyességben kiszabott feltételek mellett fentartatik és zárgondno­kul a javaslatba hozott Gotlman Károly bányai tanácsos, mint olyan megerősíttetik, mert a felek meghallgatása után 1863 jan. 22. 29. sz. a. végzéssel megrendelt, s jogerőre emelkedett birói zárlatnak feloldása, az 1863. decz. 15. tartott tárgyalásnál sem a bányakincs­tár, sem a zárlatot szenvedő részéről nem kéretett, s igy az el-, járó bánya biróság az id. t. szab. 104. § 7. p. szerint a kérelmen tul terjeszkedeit. (1864 mart 5 1400.) Megváltoztatik, Jankovics József és Horvatics József­nek Herczfelder Hermán és fiai e. 1062 f. 87 V2 kr. ü. a Pest vá­rosi törvszék illetősége megalapittatik, mert jelen esetben alp. részéről a kötelezettség teljesitését a fizetés képezvén, ennek helye pedig az A a. beperesitett okmányban határozottan kitűzve nem lévén, ennél fogva az id. t. szab. 30 §-hoz képest alperesek rendes lakhelye szolgál a birói illetőség alapjául (1864 febr. 25. 5169. Hétsz.) Angyal József özv Gyurkovics Jánosné e. 24. pozs. mérős szántó föld iránti zálogváltó per, felp. keresetével elutasittatik, mert részéről az, hogy a D. a. záloglevélben foglalt s néh. Gyurkovics Jánosnak alzálogba adott földek az A. a. eredeti záloglevélben ki­tett, s ugyanazon szomszédék között fekvő birtokokkal ugyanazo­nosok, s hogy a G. a. bizonyítványban foglalt földekkel mind he­lyiségük, mind mennyiségükre nézve tökéletesen megegyeznek be­igazolva nincs. (1864 mart. 10.) 7585.) Herschkovics Salamon Po­korny Venczel e. becsületsértési ü. az alp. e. kimondott 40 frtnyi birság 20 frtban állapittatik meg, mert erőszakoskodásnak esete fen nem forog , a polg. rendhez nem tartozóknak pedig becstele­nitési birsága a törvényesített gyakorlat szerint a vérdijnak hason felét teszi. (1864. febr 25. 8559.) Fischer Samu Reicher Frigyes e. 150 f. ü. felp. keresetével elutasittatik, mert az illető tulajdo­nosnak ajándékozása és utalványozása nem bizonyittatván, alp. a tulajdonos utalványozása nélkül a kereseti ocsunak kiszolgáltatá­sára nem kötelezhető. (1864. mart. 8. 11987.) Petrovai Axenia és társa Dunka Illés e visszahelyezési ü. felp. ez uton elmozdittatnak, mert az A a. kereset leveliikben magukat az alp. által az úgyne­vezett Bunyicza havas és ehhez tartozó erdőségnek elfoglalt J/» rész birtokába rendes per utján kérvén visszahelyeztetni, kerese­tüket semmivel sem igazolták, sőt felp. a per során csak is a kér­déses havas után járó és alp. által visszatartott aránylagos évi jö­vedelem kiadatását kérték, ily követelés pedig visszahelyezési útra nem tartozik. (1864 febr. 24. 10833) Steiner Márton Grünsfeld Lajos e. 100 f. ü. felp. keresetével elutasittatik, mert azon jelen ügy eldöntésére lényeges körülményt, hogy szerződési kötelezett­ségéhez képest kész lett volna a kérdéses malmot 1862 jul. 25. tettleg átvenni, alperesi tagadás ellenében nem igazolta, az pedig, hogy az általa fizetendő volt 800 frtot csak váltónak kiállítása és nem a kikötéshez képesti kész pénzzel akarta letisztázni, a kereset tartalmából kitűnt, ilykép tehát a szerződési kötelezettségnek ele­get nem tevő felperest a C. a okmánynak záradéka alapján is a foglalónak visszakövetelésére jogosultnak tekinteni nem lehet. (1864. mart. 7. 9602.) Csarada István és Mayercsák Márton, mint

Next

/
Thumbnails
Contents