Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 1. szám

3 3-/. és 5'/. szerint saját vagyonaikról rendelkeztek is; miután a keresetbe vett családi házban egyeseknek birtoklási és szabadrendelkezési joguk nem volt, hanem ideiglenes birlalásuk csak a holtiglani haszonélvezetre teijedt ki; annálfogva ezen ház sem G-eorgevits Péter, ! sem ifj. G-eorgevits Demeter végrendeléseik tárgyát nem j képezhetvén, s ugyanazokban ezen ház meg sem nevez- I tethetvén; és igy alperesnő, fia ifj. G-eorgevits Demeter végrendelete alapján ahoz öröklési igényt nem tarthatván; ezen okokból a városi tszék Ítélete uiegváltoztattatik, s a ! kereseti ház jövedelme felperesnek, mint id. Georgevits Demeter fiától Istvántól származott unokájának az A. a. végrendelet 4. és 6 ik pontjai alapján oda Ítéltetik, s alperesnő az ezen ház fele után jelen per kezdetétől szedett jövedelmek megtérítésében elmarasztatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntettetnek. (1863. decz. 1. 11,837 P. sz. a.) 3. Lang M. felperesnek, Malvieux J. C. alperes elleni hg Eszter há'.yféle két sorsjegy eladásából származó 140 frt kármegtéritése iránti perében ítéltetett : A felek által meg nem támadott illetőségnek itéletileg történt megállapítása, oly lényeges formasértést., mely mégsem- j misités alapjául szolgálhatna, nem képezvén, az alaptalan senimiségi panasz elutasítása mellett, az ügy érdemére nézve : miután alperes ellenében a per során kárositási szándék egyátaljában nem igazoltatott, és igy őt, az általa eladott, megsemmisített hg Eszterházyféle két sorsjegyre nézve, csak az azoknak engedményezéséből származó szavatossági kötelezettség terhelné, ez pedig, a kérdéses eladás idején hatályban volt, s ennélfogva a jelen ügy megbirálásánál zsinórmértékül veendő, át. polg. tkönyv 1398. 1399. §§. értelmében azon oknál fogva, minthogy a kérdéses sorsjegyek megsemmisítése iránti kérelem folytán, azoknak birlalója, a Bécs városi tszéknfik 4. sz. a. hivatalos hirdetménye szerint magát,ugyan ezen sorsjegyek kihúzása után bekövetkezett fizetési határnaptól fz tmitandó egy év, hat hét, és három nap elforgása alatt jelenteni köteleztetett, és ezen jelentkezést maga felperes engedményes, ki a kérdéses sorsjegyeknek a húzáskor, s attól kezdve mostanáig, tehát a jelentkezési határidő folyama alatt is, folyvást birtokában volt, elmulasztván, ez által a kérdéses követelésnek behajthatlanságát maga okozta, megszűnt volna, felperes ezeknél fogva keresetétől elmozdittatik, a perköltségek azonban, az ítéletek különbözőségénél fogva, kölcsönösen megszüntetnek. (1863. decz. 4. 10,668. P. sz. a.) 4. Walthier Alajosnak, Marczibányi Lőrincz elleni végrehajtási ügyében végeztetett : Tekintve, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló bírói egyesség, 1858. sept. 21. a pesti cs. kir. orsz. tszék előtt, mint az alperesek akkori rendes lakhelyét tekintve személyes bírósága előtt lefolyt per következtében köttetett; tekintve, hogy a pesti cs. k. orsz. tszék előtt folyamatban volt pernek iratai, a pesti városi tszékhez tétettek át, s hogy ezen személyes keresetre nézve, a pesti városi tszék, a pesti orsz. tszék utódának volt tekintendő, következőleg a végrehajtás folytatásának elrendelése is, a városi tszékel. illette, alperes azon félfolyamodási panaszának, miszerint Pestvárosa tszéke a végrehajtásnak folytatását törvényesen el nem rendelhette, hely nem adatik. Mi azonban Arad mtszékének, mint dologi bíróságnak végrehajtási eljárását illeti, ugyan ezen eljárás, tekintve, hogy Pestvárosa tszéke által 1861. oct. 5. 15,598. sz. a. hozott végzés, alperesnek még csak 1862. febr. 6. kézbesittetett, s igy ezen végzés akkor, midőn Arad mtszéke által 1861. decz. 4. az árverési határnapok kitűzése, s a kielégítési sorrend meghatározása végett a tárgyalás 1862. febr. 6. tüzetett ki, még kézbesítve nem volt, tehát jogerőre sem emelkedett, mint nem jogérvényes végrehajtási határozat alapján eszközlött, ezennel feloldatik, s az id. törv. szab. 126. 127. 128. §§. szerinti ujabb eljárás e-zközléseelrendeltetik. (1863. decz. 2. 7766. P. sz. a.) 5. Véger Györgynek mint felperesnek Fisch József és Basch Manó alperesek elleni 392 frt 85 kros perében ítéltetett : Az id. törvén}rk. szab. 32. § értelmében személyes kereseteknél, több alperesek perben állása esetében, valamennyi alperes társak a keresetlevélben első helyen megnevezett alperesnek személyes bíróságát követvén; miután a kereseti kitétel szerént első rendű alperes Fisch József nem nagyváradi, hanem nyiregyházi lakos, de ingatlan vagyonnal sem bír Nagyvárad határában, s ennélfogva a város tszékének bíráskodása alá nem tartozván, eme tszék reá nézve magát illetékesnek csakugyan el nem ismerheté, s miután ehez képest Basch Manó 2-od r. alperes tekintetében sem vala az eljáró városi tszeknek bíráskodási joga ez esetben megállapítható; ez okból az e. bíróságnak ítélete, mennyiben Fisch Józsefre vonatkozólag az illetőség le lón szállítva, jóváhagyatik, ellenben Basch Manó által a biráskodhatás ellen tett kifogásoknak hely adatván, az megváltoztatik, és ugyanazon ítélet marasztaló részének a felhívott id. t. szabályok 104. §. 4. pontja érteitnébeni megsemmisítése mellett, felperes keresetével a maga illetőségéhez utasittatik, és az alpereseknek illetéktelen biró előtti bepereltetésök által okozott, és 15 frt 9 krban megállapított perköltségeknek 15 nap alatti megtéritésére végrehajtás terhe ?'latt köteleztetik, az iratok visszaküldendők. (1863. nov. 30. 6136. P. sz. a.) 6. Popeszku Konstantin és Pap Teodornak Deutsch Bernát és Moritz e. 1697 frt 50 kr. o. é. és jár. ir. perében Ítéltetett : Felpereseknek a jelen perben nem állott nejeik, névszerint Pap Emilia és Papeszku Erzsébet irányában az ítélet nem terjedhetvén ki, nevezett nők nevei az ítéletből hivatalból kihagyatnak és ennek előrebocsátásával: Minthogy a bérlet leengedés tárgyában alperesileg ellenvetett azon körülményt, hogy felpereseknek, mint lugosi italmérési bérlőknek azon oknál fogva, mert Lúgos község italmérési joga több számú házakra kiterjesztetett, a bank, mint a lugosi italmérési jog tulajdonosa és bérbeadója, a szerződési bérösszegből 25°/0 leengedett volna, felperesek sem tagadnák: a bank által teendő bérleengedés esetére felperesileg az albérlők részére ígért albérleti leengedés mennyisége tekintetében pedig több tanú azt bizonyitja, hogy felperes bérlők a bank bérleengedéséhez aránylagos albérleti leengedést ígértek, más részről azonban alperesek sem tagadnák azt, hagy a bérleti öszszeg leengedésének eszközlése tárgyában felpereseknek költségeik voltak, mindezeknél fogva az eljáró törvényszéknek ítélete, az alpereseket marasztaló részben akép változtatik meg, hogy alperes knek joga az albérleti öszszeg leengedéséhez, illetőleg beszámításához biróilag elfogadtatván, és a felperes bérlők e részbeni kiadásai pótlására a bérleti összeg 5°/0-1 ija számíttatván, az alpereseket illető albérleti összegnek 20%-tijában állapittatik meg, és az e. b. ítéletben megítélt marasztalási összegekből 20°/0 albérleti leengedés alperesek javára betudatik, az e. bíróságnak ítélete, egyebekre nézve azon ítélet indokainál fogva helybenhagyatik, és az ügyiratok, további szabályszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. decz. 3. 8303. P. sz. a.)