Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 26. szám

Pest, 1864. péntek április 1. 26. szám. Hatodik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, fct i B-T- -i— -^i i-n • —^^^^^^^^^^^ | , ír-m-i —ai^m Tartalom i Nézetek, Az urbértelki állományok hiányairól. II. — Kúriai Ítéletek. — Udvari rendelet. * Nézetek az úrbértelki állományok hiányairól. Armos Bálint ügyvéd úrtól. II. Ismerve e szerint az úrbéri állománybeli hiányok eredetének forrását, egész bátorsággal kimondhatjuk, hogy ezen hiányokat, mint ilyeneket, sajátjából kipótolni, vagy is a csonka állományt kiegészíteni, a földes ur nem köteleztethetik. Lássuk ugyanis egyenkint a fent elősorolt eseteket : 1) A Mária Terézia urbáriumának b ehozatalakor történt hibás bemondásból származó hiányt, vagy is a valóság, és a hibásan bemondott mennyiség közötti különbséget, a földes ur terhére róvni, s öt annak kipótlására kötelezni , sem az igazsággal, sem a méltányossággal meg nem egyezik; — mert hiszen ö nem oka annak, hogy volt jobbágyai helytelenül vallották be birtokukat; s ezen saját tényökből kifolyó helytelen eljárás, csak nem adhat czimet a volt jobbágyoknak, volt földes uraik ellenében, a birtok szerzésre. — De ezt a törvény nem is rendeli • — sót az 1836. X. t. cz. 7. §-a világosan azt mondja, hogy „ilyen esetben, az úrbéri lajstromok, a telkek számának leszállításával igazíttassanak meg." Mely világos törvény, e pont felett minden további okoskodást kizár és feleslegessé tesz. 2) Az elfoglalásból eredó hiányokat illetőleg, két időszakot kell megkülönböztetnünk; t. i. váljon a foglalás 1820 előtt, avagy azóta történt-e? Ha 1820 óta történt : akkor az elfoglalt birtok visszaadandó, s ily esetben, a foglalás által netalán megcsonkult telki állomány kiegészítendő. Ámde ezen visszaadás , nem mint hiánypótlék, hanem saját nevén, mint foglalás követeltethetik, — tekintet nélkül arra, váljon ez által, több vagy kevesebb lesz-e a visszanyerőnek birtoka, az ő úrbéri illetőségénél. És pedig követelhető ez, csupán és egyedül az elfoglalótól, legyen az bárjobbágy, vagy legyen maga a volt földes ur; — a honnan ezt szorosan a földesúr általi kipótlásnak mondani nem lehet. — Ha pedig az elfoglalás 1820. elótt történt, és azóta a foglaló által békességben használtatott : azt tőle többé visszakövetelni nem lehet; — mert az 1853 mart. 2-ki pat. 7. §-a világosan mondja, hogy : „oly békés birtokot, mely az 1820-ik éven tul terjed, többé megtámadni nem lehet;"— még akkor sem, — amint ez a pátens ugyanazon §-ának szövegéből látszik, — ha ezen foglalás, a földes ur által tétetett, s ha ez által, az úrbéri á 1 1 o m á n y n a k kevesbülése eredményeztetett volna. És igy, ha a volt földesúr, még saját 1820. előtti foglalását sem köteles visszabocsátani, s nem köteles erre még akkor sem, ha ezen elfoglalása által, volt jobbágyának úrbéri állományában csonkulás történt volna ; még .kevésbbé köteleztethetik oly hiányok sajátjábóli kipótlására, melyek nem is az ő, hanem egy harmadik foglalásából álltak elő. 3) Az úrbéri földek jelen minőségét kitüntető osztályozás folytán előállott hiányok kipótlását, jog és méltányosság szerint, szinte nem lehet a volt földes úrtól követelni. Mert hogy hasonlatossággal éljek, ha én, 3 vagy több fuvarosnak azért, hogy nekem bizonyos meghatározott számú előfogatozásokat teljesítsenek évenkint, egykor mindenkorra, külön külön 4 —4 darab, egyenlő értékű s állapotú lovat adok; — egy vagy több azonban, az igy felfogadott fuvarosok közül, saját lovait egy felől koplaltatván, más felől pedig örökösen csigázván, idomulva annyira tönkre teszi azokat, hogy a többi fuvarosok jól tartott és kímélettel használt lovaival többé össze sem hasonlittathatnak : ugy hiszem, hogy azért tőlem méltányosan nem követelhető, hogy most a gazdája hibájából elromlott lovakat ismét jó lovakkal cseréljem ki, vagy hogy azoknak értékét, társainak jól tartott és kiméit lovai értékéig pótoljam utánna. —De ha ezt követelni nem lehet : akkor, nem lehet szerintem azt sem követelni, hogy az elcsigázás által l-ő osztályból 3-ik osztályúvá lett úrbéri földek helyett, sajátomból, ismét l-ő oszt. földeket adjak cserébe; vagy, hogy a minőség kiegyenlítésére történt osztályozás folytán szükségelt mennyiséget, én a sajátomból pótoljam ki. De nincsen is olyan törvény,a mely ezt rendelné; én legalább ennek sem az úrbéri törvényekben, sem az 1853. mart. 2-ki pátensben, nyomát nem találom. Az 1848 előtt lefolyt, és végrehajtott úrbéri rendezéseknél, ilyen kérdések nem fordultak, és nem is fordulhattak elő. Mertekkor csak az vétetett tekintetbe: váljon az úrbéresek kezén talált, vagy azokkoz, úrbéres természetüknél fogva visszacsatolt összes mennyiségből, kitelik e a rendezés kulcsául szolgáló összes telkek úrbéri illetősége ? És ha aztán kitelt, a minthogy rendesen mindenütt ki is telt, kiadatott minden úrbéres jobbágynak telekbeli törvényes illetősége, tekintet nélkül arra,váljon előbb többet avagy kevesebbet birt-e a most kapott mennyiségnél; — és a mi az összes illetőségnek kiadása után netalán felmaradt : abból uj telkek alakíttatván, eddig földdel nem bíró uj jobbágyoknak adattak ki. S csak ha a megállapított számú telkek úrbéri illetősége, a volt jobbágyok kezén lévő, s illetőleg ehez törvény értelmében visszacsatolandó összes mennyiségből ki nem telt volna, akkor állott elő azon kérdés : váljon mi ezen kevesebbségnek az oka? De ekkor is, kivéve azon esetet, ha a kevesebbség, a földes ur elfoglalásából származott volna, ö soha sem kényszeríttetett, a hiánynak saját allódiumábóli kipótlására, hanem ez esetben, a telkek száma szállíttatott lejebb. Az 1853. mart. 2-ki pat. következtében azon26