Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 24. szám

Melléklet a Törvényszéki Csarnok 24-dik számához. Az 1864. foI»r. 20-ki bélyeg törvény változatok. 1. §• Az 1862. dcezember 13-ki törvény által életbeléptetett I. díjszabály helyett e következő I. díjszabály lép életbe. Illeték. Pótlék. Összeg. 60 ftig — ft 4 kr — ft 1 kr — ft 5 kr. 60 fttól 120 „ — „ 8 „ — ,, 2 „ — „ 10 „ 120 „ 240 „ — „ 16 „ — „ 4 „ - ., 20 „ 240 „ 360 „ — „ 24 „ — „ 6 „ — „ 30 „ 360 „ 480 „ - „ 32 „ - „ 8 „ - „ 40 „ 480 „ 600 „ — „ 40 „ — „ 10 „ — „ 50 „ 600 „ 720 „ - „ 48 „ — „ 12 ., — „ 60 „ 720 „ 840 „ - „ 56 „ — „ 14 „ — „ 70 „ 840 „ 960 „ — „ 64 „ — „ 16 „ — „ 80 „ 960 „ 1080 „ — „ 72 „ - „ 18 „ - „ 90 „ 1080 „ 1200 „ — „ 80 „ — „ 20 „ 1 - „ 1200 „ 2400 „ 1 „ 60 „ — „ 40 „ 2 „ - „ 2400 „ 3600 „ 2 ,. 40 „ — „ 60 „ 3 „ — „ 3600 „ 4800 „ 3 „ 20 „ — „ 8ü „ 4 „ — „ 4800 „ 6000 „ 4 „ - „ 1 „ - „ 5 „ - „ 6000 „ 7200 „ 4 „ 80 „ 1 „ 20 „ 6 „ — 7200 „ 8400 „ 5 „ 60 „ 1 „ 40 „ 7 „ - „ 8400 „ 9600 „ 6 „ 40 „ 1 „ 60 „ 8 „ — „ 9600 „ 10800 „ 7 „ 20 „ 1 „ 80 „ 9 „ - „ 10800 „ 12000 „ 8 „ - „ 2 „ - „ 10 „ - „ 12000 „ 13200 „ 8 „ 80 „ 2 „ 20 „ 11 „ — „ 13200 „ 14400 „ 9 „ 80 „ 2 „ 20 „ 12 „ — „ 14400 „ 15600 „ 10 „ 40 „ 2 „ 60 „ 13 „ — „ 15600 „ 16800 „ 11 ., 20 „ 2 „ 80 „ 14 „ — „ 16800 „ 18030 „ 12 „ — „ 3 „ — „ 15 „ — „ és igy tovább, minden 1200 fttól 1 fttal több, az 1200 ftnál kisebb maradvány-összeg teljesnek lévén tekintendő. E szerint 1200 ftig minden 120 fttól 10 kr. és 1200 fton felül minden 1200 fttól 1 ft. össz-illeték fizetendő; minden maradvány, mely az össz-illetéknek 120. illetőleg 1200-al elosztása után előtűnik, 120 ft, illetőleg 1200 ft. teljes összegnek lévén tekintendő ; 60 ftot fölül nem haladó összegek 5 kr. bélyeg illeték alá esnek. 2. §. A bélyegilleték lefizetése, a) Váltók. Az I. díjszabály alá eső váltókra nézve kitöltetlen (Blanquette) váltók fognak áruitatni, nyomott bélyegjegyekkel és az 1. §-ban maghatározott illeték-fokozatok szerint, egész 15 ft összegig. De mint eddig, ugy ezentúl is mindenkinek meg lesz engedve a váltók kiállítására más kitöltetlen váltókat is használni. A bélyegkötelezettség kitöltetlen váltók használatánál csak e következő módon teljesíthető: A. A fölebb emiitett kitöltetlen hivatalos váltók alkalmazásával. B. Más kitöltetlen váltók használatánál: a) azáltal, hogy a szabályszerű illetéknek megfelelő bélyegjegyek a kitöltetlen váltók hátára még a kiállítás előtt felragasztatnak, és az e czélra kirendelt hivatal által a hivatalos pecséttel elláttatnak.Egyes személy, vagy a megbélyegzésre föl nem hatalmazott intézet magán-pecsétével történt megbélyegzés nem tekintethetik ezen kötelesség teljesítésének. A hivatalos megbélyegzés nem eszközölhető, ha a kitöltetlen váltó már a kibocsátó vagy elfogadó, avagy mindkettő aláírásával el van látva : b) azáltal, hogy a kibocsátás kelte és a kibocsátó neve ez utóbbi által, még pedig amaz a bélyegjegy felső, emez alsó részére, s ha több bélyegjegy használtatik, ezek mindegyikére feljegyeztetik. A kibocsátó neve egynél több bélyegjegy alkalmazásánál csak egyszer is ráirathatik a bélyegekre, lia ekkép ezek mind keresztül lesznek irv;.. Az 1854. nov. 8. pénzügymin. rend (b. 1.1. 288. sz.) megszüntettetik. C. Az A. és b. alatti mód valamelyike szerint lesz a szabályszerű illeték hátraléka is lerovandó, azon esetre, ha a váltó oly kitöltetlen váltón állíttatik ki, melynek bélyege a szabályszerű illetéknek nem felel meg. D. Külföldön kiállított váltón a bélyegjegy a váltó hátán, s külföldi átruházásnál (Indossament) közvetlenül ez alatt erősítendő meg, és a hivatalos megbélyegzés, vagy ezen §. B a. pontja szerint eszközlendő, vagy a bélyegjegyre a felragasztás kelte és azon egyén neve, a ki belföldön legelőször követ el jogkötelező cselekvényt, vagy ad a váltóra megbízást, avagy ha ez még nem történt, és a külföldön kiállított s belföldön fizetendő váltóról van szó, azon egyéné, kinél a váltó, bélyegkötelezettsége kezdetén van, ez által személyesen s a fölebbi módon fölírandó. A bélyegjegyekre ezen §-ban megrendelt bejegyzések csak a bélyegkötelezettség teljesítésének tekintetnek és nem oldanak fel a váltójogi cselekmény jogszerű keltezése s aláírása alól, melynek alapján az illeték lerovandó. E. Ha a bélyegkötelezettség a 25 ftnyi összeget, a rendkívüli pótlék beszámításával, fölülmúlja, az illeték közvetlen lefizetése az illeték-kiszabási hivataloknál történhetik meg, mely esetben a lefizetés a kitöltetlen váltón, és ha külföldön kiállított váltóról van szó, ezen magán bizonyitandó. 3. §. A váltók bélyegilletéke lefizetésének módja iránt intézkedő 2. $. B. C. D. E. határozatai, a 11. 2. b. aa, és 60. 1. a díjszabály tétel alatti kir. utalványokra 9 kötelmi iratokra is alkalmazandók, ha kiállításukra kitöltetlen váltók használtatnak. 4. §. Ezen törvény 2. és 3 SS ban említett okmányok bélyegkötelezettségének nem teljesítése esetében, akár épen nem, akár csak nem törvényes Összegben, vagy pedig nem szabályszerű módon fizettetett légyen meg az illeték, tízszeresen hajtandó be az össszeg, melylyel a bélyegjövedék megrövidíttetett — bűnvádi eljárás megindítása nélkül — attól vagy azoktól , kik az illeték lefizetésére kölelezvék, vagy azért kezeskedni tartoznak. Ha büntetésnek van helye, ennek legkisebb összege nem rúghat kevesebbre. 5 §. Az 1862 dec. 13-diki törvényben megváltoztatott dijszabály-határozványok 11, 2, b, aa, és 60, 1 tételeiben előforduló utalványok és kötelmi iratok, mennyiben az I. díjszabály alá eső váltókkal hasonlóknak tartatnak, továbbá azon utalványok, melyek a 12. §. szerint 5 kr megállapított illeték alá tartoznak- az 1850. febr. 9. és aug. 2. törvény díjszabály-tételének 102 pontja alatt meghatározott s a megbizásbóli elfogadványokat, átruházásokat, kezességeket és átvételi igazolványokat illető mentességben részesülnek. 6. § Engedmények, részvények. A részvények visszafizetés melletti engedményei az illetéket tekintve az adóssági követelések engedélyeivel egyenlőknek tartatnak. 7. §. Okmányok, pénzek átvételéről, folyó számlában, Az utalványok (cheques) és ezek forgatmányai számára, az 1862. dec. 13-diki törvény által megváltoztatott díjszabályok 60, 2, és 32, 2 e. tételeiben megállapított illetékekből az első 2 krra mérsékeltetik darabonkint, az utóbbi illeték pedig egészen megszüntettetik. Jogi okmányokért, oly különböző intézeteknek engedélyezett jog gyakorlásánál, mely szerint ezek nyilt számlába vesznek fel pénzt, azaz hasznot hajtólag alkalmaznak akképen : hogy a visszafizetés kívánatra azonnal, vagy a felmondási idő lefolyása után, az intézet által kiadott okmány mellett történik, bélyeg helyett száztóli illeték fizetendő, a mely a kamatok 2 száztólijával, mit az intézetnek a hasznot hajtó alkalmazásra átvett pénzekért fizetnie kell, szabatik ki. Az illeték az ezen üzletre feljogosított intézetek által, az 1862. decz. 13-ki törvény 5. 12. SS, szerint a pénzügyminisztérium által meghatározandó időközökben lesz utólagosan közvetlenül lefizetendő. 8. S- Kölcsöníizletek, a) Kereskedelmiek, kézi zálog mellett. Azon adóssági okmányok, melyeket egy kereskedő értékpapírokra vagy árukra adott előleg alkalmából kiállít, az 1862. decz. 13-ki törv. 60, 1 díjszab. aláesnek. A kézi zálog melletti kölcsönügyekben kiállított záloglevél az 1850 febr. 9 és aug 2-ki törv. 78 c) alatti állandó 20 kr. illeték alá esik ugyan ivenkiot. ha azonban az, a kereskedő által, ily kölcsünüzletben 8 napot tul nem haladó tartamra állíttatik ki, (Kostgeschaft) a bélyeg illeték ivenkint 10 krt. teend. Az itt kijelölt illeték alá esik ezen kölcsönüzlet minden meghoszszabbitása is, (prolongatio.) b) Más kötelezvények. A 36, 2 dijszabálytételben oly kötelezvényeknél, melyek az átadóra szólnak, meghatározott III. díjszabály szerinti illeték, ha a kötelezvények meghatározott tartamra, de 10 évnél többre nem szólnak, a II. dijszab. szerint mérsékeltetik. Ha azonban a kölcsön tartama meghosszabbittatik, az illeték a III. dijszab. szerint egészitendő ki. 9. § A keresk. levelezések bélyegkötelezettségének korlátozása. A kereskedők és iparüzők levelezései, kereskedésük és iparüzletők tárgyára nézve, egymás közt és más egyénekkel, a menynyiben azok ezekre vonatkozó jogügyletet foglalnak magukban, föltételesen mentesek. Ha azonban a levél alakja egy váltó, kötelezvény, záloglevél, utalvány, vagy hitelt-nyitó levél, (accreditiv) követelések engedménye, mérlegezett számla, (conto corrente) szállítási ügyekbeni okmány, mely állandó bélyegilleték alá esik, ígérvény, vagy nyeremény-remény eladásrai feljogosítás, egy hajókölcsön-biztositó társulati szerződés, vagy kereskedésök és iparüzletök körén kivül eső tárgyakat illető jog-okmányok kiállítására szolgál, ez esetben az illető jogokmányért és jogügyletért eső illeték fizetendő. A föltételesen mentes levelezések, ha törvényesen vagy másképen használtatnak hivatalosan, nemmint a 44. 9. r. 102. d. e. alatt meghatározva van, az illető jogügylet és jogokmányra nézve megállapitott illeték alá esnek. 10. S- Az 1850. febr. 9. és aug. 2. törvény 28 d. t. értelmében, a kereskedők s iparüzők mérlegezett számláira nézve, a kölcsönös forgalomban megállapított illeték 5 krra mérsékeltetik Hasonlóképen az 1862. dec. 13. törv. dijszabály illetéke, oly számlákért, melyeket kereskedők és iparüzők kereskedésök s iparüzletök tárgyaiért járó követeléseik fölött egymásnak kölcsönösen, vagy más egyéneknek kiállítanak, ivenkint 1 krra szállíttatik le, ha a követelés összege nem megy 10 ftra. A jegyzetek (Noten) és kimutatások, melyekkel az áruknak, a határszéli kerületben, a fennálló ellenőrségi szabályok alapján, az ellenőrség-köteles áruk beszerzésének igazolása végett ellátva kell lenniök, föltételesen mentesek, hanem tartalmaznak bélyegköteles okmányokat, és nem helyettesitik a szál-