Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 24. szám

95 tar tal m a alkatrészeit a személyi (phisikai) képesség, jogi s vagyoni rendelkezhetési képesség, örökölhetési jog (alanyi, subjectiv tartalom); továbbá köteles rész,hitbizoraány, kitagadás stb. (tárgyi, objectiv) képezik. A tartalomra nézve az uj jogtudomány alkalmazva a törvényhozások által is, következő elveket alapított meg. A végrendelkező személyi phisikai képessége a végrendelkezés idejébeni törvény szerint Ítélendő meg ugy, hogy ha akkor p. o. a siketnémáknak, vagy gyermekeknek bizonyos kor elérése előtt tiltva volt végintézkedhetni, végrendeletük érvénytelen leend, habár időközben egy új törvény megadta is azon jogot *). Mert ezen képesség a tényleges (íaktisch) működést képezi, mely ha létesültekor törvényellenes volt, az az ha a törvény reá akkor nem adott szabadságot, az önmagában semmis, bármit határozzon is később a törvényhozás. A végrendelkezési jog, vagy képességnél, mely mind a végrendelkezési szabadságot, melyei p. o. bizonyos szerzetesek nem bírnak^ mind a vagyoni rendé 1 k e z hetés t, mely p, o. nálunk az ősiség által tetemesen korlátoltatott, tartalmazza, megkívántatik , hogy a végrendelkező azzal, mind a végrendelet alkotásakor, mind halálakor, midőn végintézkedése jogérvényre emelkedik, birt légyen; mindkét időben, mert az,ki jogérvenyes végrendeletet (p. o. vagyon feletti rendelkezhetés hiányából) nem alkothat, az azt mint olyat hátra sem hagyhat. 5) A végrendelet anyagi tartalma t. i. a hagyományok, hitbizomány, substitutio, kötelesrész stb. valamint az örökösök, hagyományosok jogképessége irányában az az elfogadott elv; mikép ezeknek a halálkori, tehát azuj törvény szerint kell megitéltetniök; 6) — főleg azon alapon, mert öröklési jogról van szó, mi személyi jogot képez, mely c>ak az örökség megnyíltával 7) tehát az elhalás után — érvényesülhet; előbb örökölhetési jog nem létezhetvén. 8) A végrendeleti formaságok körül uralkodó jogelvekről a következő czikkben. Szokolay István. *) Savigny System VIII. 462.1. így p. o. aporosz törv. (I. 12. S 16) szerint 14 év előtt; romai jogban 12 év előtt. 5) Savigny System VIII. $ 393. Chabot: Questions transitoires II. 438. 6) Savigny VIII. 393. 394 SS C h a b o t: Questionis II. 367 stb. Meyer: Principes s. I. quest. transit. 132. Ez főleg a ,franczia juristák nézete. 7) így az ab intestato öröködés is, mivel ez sem szerzett jog, mig csak az örökség meg nem nyihk. 8) Tehát mint emiitettük, az id. törv. szab. 19. § az öröködési s vegrendelkezési jogot helyesen, alaposan vetette az uj törvény szabályai alá. — Az osztrák polg. tkönyv nem csak nem vádolható a visszahatás szigorával, mint azt e napokban egy academiai tag — vastag elfogultság vagy tudatlanságból tevé — sőt ellenkezőleg az a visszahatás kizárásának túlságos kedvezményeket is adott; midőn p, o. még az örökösök s hagyományosok öröködhetési jogát, az örökhagyó jogi képességét, és a köteles részt, kitagadást is nem az elhaláskori (uj) törvények, hanem az előbbi — a végrendelkezéskori törvény szerint rendeli megítéltetni, minek helytelensége, a jog elvekkeli összeütközése eléggé kirautattatott a jogtudósok által. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 17. A pozsonyi cs. k. pénzügyészségnek Dávid Ferencz és Paulina alperesek elleni ellentállási perében ítéltetett : Az id. törv. szab. által érvényben megtartott ősiségi ny. parancs kiadatásáig végrehajtható ítélettel el nem döntött jelen ellentállási per, miután az ellentmondó a 31-ik § értelmében 3 hó alatt a megsemmisítési folyamodványt maga utján a legfőbb tszékkez benyújtani elmulasztotta, a hatályban volt o. ppdtást bevezető ny. par. VII. czikkéhez képest is, ezennel megszűntnek, s ekként felülvizsgálhatlannak nyilvánitatik, magában értetvén, hogy miután az alapperbeni ítélet, az alperesek részéről küzbenvetett s eddigelé el nem intézett felebbezés folytán még jogérvényre nem emelkedett, szabadságában álland az azzal magát terheltnek érző félnek, ugyanazon ősit. ny. par. 30 § 6. pontja értelmében annak megvizsgáltatását jelen Ítélet kézbesítésétől 15 nap alatt benyújtandó kérvény által szabályszerűen szorgalmazni; melyekben a 2od bíróság ítélete megváltoztatván, ezen per törvényes eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1864. febr. 20-án 5397 P. sz.a.Előadó: Nagy Sámuel.) 18. Özvegy Erdődy Jánosné szül. Turay Teréziának, mint néhai Turay Pál végrendeleti hagyományosának Guthman Mózes és Steiner Áron ellen, 339 pfrt 12 kr. tartozás és jár. iránti ügyében határoztatott : Miután azon körülmény, hogy 1. r. alperes Guttmann Móz^s által eredetiben is felmutatott 3 sz. a. nyugta szövege, mely a néhai Turay Pálnak szinte ered-tben becsatolt 4 rendbeli nyugta Írásaival azonosnak lenni nem mutatkozik, ki által Íratott légyen, s hogy továbbá későbben ugyanazon alperes által a kifizetettnek állított összegről szóló kötelező, említett Turay Páltól mi okból nem követeltetett vissza, de még az se volna felderítve, hogy Turay Pál mikor halt meg, következőleg az, hogy a tanuk annak életében, vagy pedig halála után adták-e ki bizonyítványaikat, felvilágosítva nem lenne, és igya tárgyalás úgy, miszerint a per tárgya minden oldalról lehetőleg kifejtetett volna, vezetve nem lévén, az alsóbb bírósági Ítélet feloldása mellett, a törvényszék a fentebbiek irányában a felek meghallgatásával eszközlendő tárgyalás nyomán, a kifejlendőkhöz képest ujabb ítélet hozatalára utasitatik (1864. febr. 22-én 11904. P.sz. a, Előadó: Huszár Ferencz.) A kir. itélő táblán. 151. Glück Bibett és G-oldberger Salamonnak, Waiczner Sámue! elleni 200 frt bánatpénz s jár. iránti perében ítéltetett : Jelen kereset az A a. felmutatott adásvevési szerződés alapján, az alperes, mint szerződéstől elálló fél ellen, a bánatpénz megvétele végett támasztatván, miután alperes ezen kereset ellenében a 3/. a. telekkönyvi kivonattal azt, hogy az eladott és általa megvett ház csak a másodrendű felperesre mint tulajdonosra telekkönyvezve vagyon, a 2/. a. szerződéssel pedig azt, hogy ő, miután ezen szerződés csak G-oldberger Sámuel mint tulajdonos által aláíratott, eltérőleg a felperesek birtokában létező szerződés párjától, nem mindkettőjükkel, hanem csak a tulajdonossal szerződött, igazolná, és a 4/. a. kifogás alá nem vett bizonyitványnyal végre azt, hogy a kérdéses ház még az átvételre szabott nap előtt 1862. sept. 28-án nyilvános árverés utján eladatván, a szerződő és eladó fél rendelkezéséből elvonatott, bebizonyítaná,