Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 14. szám - Váltó fogság kérdése 3. [r.]

Fest. pentefe 1863. Február 20. 14. szám, Ötödik évfolyam. TŐRVÉWSZÉkl (SAIttOk, Tartalom : Vattó fogság kérdése. 111. — Kúriai ítéletek : magánjogi ügyekben. — — Hivatalos tudnivalók. Váltó fogság kérdrse III. A hitelnek, mely korunk nagyságának, bámulatos kifejlődésének legfőbb forrását képezi, és pedig mind a személyi, főleg a váltó által képviselt, mind a földbirtok hitelnek, úgyszólván élet feltételét a j o g i szigor képezi. Mert azt nem pótolhatja, fölöslegessé nem teheti, akár a vagyon s tőkék bősége, akár a morális becsületesség. Eleget tapasztalhattak mi magunk, mikép a közel államokban nagy tókepénz összegek különben 3 — 4 % könnyen kaphatók, gyüniolesözés nélkül veszteg hevertek inkább, mintsem honunkba hozattak s itt kikölcsünüztettetnének — és nem kölesüneztettek i«Je. habár a biztosságot nyújtó vagyon, és a becsületesség létele kétsegeD kívüli. Xem kölcsönöztettek, mert jog- és törvénykezési rendszerünk az adósok legyezgetésére s túlságos istápolására, nem pedig a hitelt nyújtó hitelezők biztosítására iranyoztatott. A becsületesség, bár az üzlet világban s a hitelezési ügvekben szinte kellő tekintetbe vétetik, önmagában a hitel üzlet alapjául elégtelennek tekintetik: miután az adósnak minden kifogáson túli becsületessége sem gátolhatja sokszor ügyleti kötelezettségei teljesítésének elmaradását vagy elkésését; igen sokszor oly körülményekből, melyek az adós akaratján s hatalmán kivül esnek, melyeken tehát becsületessége változást nem is tehet. Azért is nagy alaptalanság azon nézet; i) hogy a kereskedői világban a hitelnek legerósb alapja a becsületesség légyen. — miután az másában elégséges és biztosító nem lehet. Mindazok az üzlet világban a hitelezésre alapul csak akkor fogadtatnak el. ha azokhoz a kényszerítés ereje, a jogi szigor is járul. E- ezazt igényli, hogy a jogrendszerben minden lehető biztosítékok, és kényszerítő eszközök meglegyenek, melyek segélyével a hitelező, nem fizetés esetében, egész biztonsággal kielégitetését eszközöltethesse. Sőt ez még nem elégeltetvén. az szükségeltetik különösen, hogy a minél pontosabb, szorosan időszerinti fizetés nyerhetésre legyenek biztosítékok : ha máskép nem, birói kényszerítés utján, de lehető legrövidebb idő alatt. Ez utóbbira napjainkban épen nagy. sót túlnyomó súly J) Mert iga', ugyat. : „a túlfeszített hitel okozója azon keres k. erisiseknek, melyek Angliában s egyebütt időszakonként vissza térnek" (Honján 20. sz.) — de csak a hitelnek túlvitele, tehát kinövése — mi főkép a vállalkozási szédelgésig vitt merészségben nyilvánul. A kinövés pe dig mi a legüdvosb intézményektől sem marad el. magának a hitelnek kárhoztatására, hasznossága tagadhatására, alapul nem szolgálhat J) P. Napló febr. 4 ,Egy biró czikkjében íektettetik. Mert azon rendkívüli ügylet-áradatban, azon majd nem végletig emelkedett forgalomban, mely korunk minden virágzóbb társalmi életét jellemzi, egy ily korszakban , midőn minden perez haszonnal kínálkozik, midőn minden nap ujabb és ujabb vállalatba , s nyerészkedési üzletbe engedi a tőkepénzt befektetni, — minden üzlet embernek érdekében lekszik pénzéről szabadon rendelkezni, tehát azt mindenkitől pontosan annak idejében behajthatni. Azért távolról sem elegendő előttük, hogy pénzüket, követelésüket megkapják, hanem a nyereség elmaradásának meggátlására, annak a kitűzött időben, vagy ezután a lehető legrövidebb idő alatti megnyerhetesét szükségelik. Ennek elmaradása tetemes haszon s nyeremény elmaradását eredményezheti; mi annál nagyobb veszteség, minél nagyobb nyerességgel kecsegtetők korunk vállalatai. A tókepénz és üzlet emberei pénzeik pontos, időrei befolyását, épen annyira becsülik, mint a fizetés biztosságát. Azért általuk túlnyomó számításba vétetnek — az üzletre vonatkozó ügylet kötéseknél — mindazon főleg törvénykezési intézmények, melyek, nem fizetés esetében, annak kikényszerítését minél rövidebb idő alatt eszközölhessék. Épen ezen kellékeknek nem létele, a kegyeletnek inkább, minta jogszigornak ápolása, a jogi intézményeknek humanitásra, philantropicus érzelmekre fektetése, azoknak az üzlet érdekei fölébe emelése jellemzé a 48. előtti jogrendszerünket; és innen, a szükségelt jogszigor hiánya miatt, a tőkepénzeseknek, külvállalkozók s üzlet embereinek irántunki bizalmatlankodása, mi a hitel hiányát képezé. Es ha ezekkent az, hogv a jogi szigor a hitelnek szukségképi feltételét képezi, kétségen kívüli tény; további kérdés az: váljon a váltófogság —- mellőzve a többi személyi végrehajtás eseteit,a jogi szigornak eleméül s feltételéül, és igy a hitelnek is egyik alapjául tekintendó-e? Mellőzve specificus magyar viszonyainkat, melyekre később térünk át, magából a dolog természetéből is a váltó fogság szükségességét kell következtetnünk. A jogi szigor ugyanis, mimt láttuk, a tartozás biztos s a huzavonást kizáró, rövid utu kielégitetést eszközló biztosítékokban rejlik. Már pedig a váltó fogság szinte ily hatályú, ily czélt eszközlő biztosítékul szolgál. És pedig e téren a váltó fogság igen hatalmas biztosítéknak tekintetik, egész Európában, minden elfogulatlan biró, s minden felvilágosult szakértő által. Azon tudat, mikép a hitelező nem fizetés esetében nemcsak vagyonunkat, mi sokszor közömbös, hanem személyünket is, mi bizonyosan kissé drágább valami, végrehajtás alá vétetheti, komoly megfontolásra kénytet min 14