Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 13. szám - Váltó fogság kérdése 2. [r.] (Folytatása a Váltó törvényi oktroyrozás s v' fogság, l. 10. sz.)

54 n mii a legújabb korban a hitel rendszerében látunk legraagasb tökély fokra emelkedve lenni. Innen következik, mikép a földhitel sehol sem versenyezhet az ingók hitelével. Azért hazánkban is, már azért is csekély a földhitel, mert azt az ingó értéke s a forgalom viszonyai, ezek bármily csekélyek is, s bármily távol állanak is Anglia stb. forgalmától, háttérbe szoritják. Azon processus tehát, melyet némelyek magoknak képzelnek, és a mely szerint akarnák a törvénykezés intézményeit is szabályozni — t. i. azon processus, hogy a földhitel előbb felemelkedend, - azt csak követni fogja az ingók értékét képviselő forgalom hitele — az, hogy a váltó és törvénykezési szigort azon időre kell hagynunk, midőn a földhitel megszilárdulása után az üzlet és forgalom hitele is kifejlődend — merő képtelenség. Nekünk, mint teszi azt minden európai törvényhozás, a hitel viszonyok és intézmények szabályozását egyenesen azon érdekekhez kell alkalmaznunk, melyeket a forgalom, a személyes hitel kívánalmai igényelnek. Mert csak ez uton segélhetni a földbirtok szükségletén is, a mennyiben az igy kifejlődöttebb hitel annyi tőkét hozhatand össze, miből a földbirtokra is maradhat. Szóval, azon hitel, mely korunkban a vagyonosodás tényezői közt túlnyomó uralommal bir, azon hitel, melytől függ közvetve, vagy közvetlenül összes nemzetgazdászati kifejlődésünk, nem más, mint a személyi hitel, az, melyet főleg a váltóhitel képvisel. Kérdés tehát, ezen hitelnek érdekei kiválóan miben központosulnak s mily alapokat szükségeinek ? Nézetünk szerint annak legelső, leglényegesb feltétele: a lehető legnagyobb szigor az igazságszolgáltatásban. És ennek tisztára hozatalával további kérdés: v a 1jon ezen szigor, melyet állítólag- a hitel kifejlődése szükségei, lé ny eges kellékül igényeli-e aváltó fogság b iz tosit é k át? Ezek fejtegetésére fogunk most áttérni. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. ítélő, táblán. 155. Juhász Józsefnek a czeglédi ref. egyház ellen egy malomhely iránti perében ítéltetett: Annak tekintetbe vételével, mikép alperes azon állítását, a keresetbe vett egyház malma s illetőleg malomtelke, az 1815. évbeni szabályozás alkalmával kijelelt helyen fekszik, s hogy azt azon egyház ez idő óta békeségesen birtokolván, onnani kimozditatását senki nem szorgalmazta , — az ellenbeszédében NB. alatt mellékelt két tanúnak hit alatti vallomásával igazolta, — tekintetbe véve továbbá : miként felperes az imént emiitett tanúvallomásoknak ellenére azt: hogy a már egyszer szabályozott helynek, még pedig minden kárpótlás nélküli uj szabályozás alá vétele elrendeltetett volna, — mivel sem bizonyította, — sőt még azt sem igazolta, váljon a kérdéses malom a pusztulandó épületek közé volt-e valaha sorolva, miután a törvszéki végzés folytán kihallgatott felperesi tanuk is e részt nem határozott tudomás, hanem csak okoskodásokból vont következtetések szerint tesznek vallomást, de tekintetbe véve, hogy a kereset levélhez '/. a. zárt 1830. évi úrbéri jegyzőkönyvi kivonatban és az ahhoz képest tett egyoldalú uradalmi intézkedésben oly támaszpont, melynek alapján felperes a, kérdéses malomholyhez tulajdon jogot szerezhetett volna, ép fel nem lelhető, miután egy részt a többször emiitett malomhely a felperesnek tettleges birtokába soha nem juttatott; más részt pedig e helyett az alperes egyháznak egy ujabb hely soha át nem adatott, miként, hogy a C. a. felhívott uradalmi tisztség bizonyítványa szerint is az csak ezután kimutattatni ajánltatott, mindezeknél fogva az eljáró biróság ítélete megmásittatván, felperes keresetével elmozdiUatik, a vislkeréseti joga mindazáltal a vételár összeg're nézve, az eladó Ditrich János ellenében fenhagyatik, a perköliségek végre két különböző Ítéletnél fogva kölcsönösen megszüntetnek, a periratok sat. (1862. decz. 16. 1336. P. sz. a. Előadó: Vitái Alajos ktb.) 156. Gróf Desewfiy Egyednó szül. Örményi Ágotának Schlesingcr Mór ós Schvarcz Jakab elleni haszonbéri perében Ítéltetett: A felperes saját előadása szerint 1861. jul. 23. nagykorúságát elérvén, mivel a törvény é~ t rmészet szerinti gyám beleegyezésével kötött haszoubéri szerződéshez képest fizetett haszonbéreket az 5—H-ig beperesitett iratok szerint a szerződési idő tartama alatt a legutóbbi időig, t. i. 1862. évi jul. l-ig és igy a perfolyama alatt is már nagykorúságában részint maga felvette, részint megbízottja által felvétette, ez által a mi- t egy részről azon tagadását, hogy a bérlet tudtán kívül létesült és állott volna fenn, maga megczáfolta, ugy más részről a szerződést saját használatával megerősítette, ily előzmények után saját tettének érvénytelenítése vagv félretétele végett nem ügyködhetvén, az e. b. ítéletének feloldása mellett felperes grfnő keresetétől elmozdhtatik, alperesnek okozott 15 frt költségek 15 nap alatti végrehajtás terhe melletti lefizetésére köteleztetik, és a periratok sat. (1862. decz. 23. 7850. P. sz. a. Előadó: Németh János ktb.) 157. Disztinger Józsefnek a nagy váradi p. ü. ügyészség elleni 1682 frt 10 kr. iránti perében Ítéltetett: Semmiségi ok fenn nem forogván, a semmiségi panasz félrevettetik, egyébbiránt alperes az által, hogy a kérdésben lévő ügylet folytán őt illethető követelésre nézve, felperes ellen külön pert. indított, az e perben vezetett beszámítástól tettleg el állván, az 1080 frtnyi szállítási bérre nézve, az eljáró biróság ítélete, az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, mi már az eredetileg 522 frt 24 krral követelt, és a per folytán 394 frt 40'., krra leszállított ki- és berakodási költséget illeti, miután felperes semmi nemű hiteles bizonyítékot fel nem mutat, sőt keresete támogatására maga is az alperes által beperesitett okmányokra hivatkozik, és a IV. sz. a. okmányban foglalt azon kiszámítása, mely szerint nékie e czim alatt csak 220 frt 25 kr. járul, megczáfolni, és saját leszállított követelését jog érvényes adatokkal igazolni nem képes, felperes a ki- és berakodási költségek czime alatt, a IV. sz. alapján csak is 220 frt 25 krban marasztaltatik. Végre felperes eredeti követelését, a per folyta alatt leszállítván, és jelen ítéletben még az sem ítéltetvén meg egészben, a perköltségek kölcsönösen megszüntettek, iíy képen módosíttatván az eljáró biróság ítélete, a periratok sat. (1862. decz. 18. 5237. P. sz. a. Előadó : Szerényi Ferencz ktb.) 158. Ozv. Galambosnö szül. Hangonyi Annának Galambos Fülöp ellen néhai Galambos János hagyatéki tömege iránti ügyében ítéltetett: Számadó alperes a periratokhoz csatolt pp. okmány által az 54. tídM »Wt o Nanossy Mihály szomszédság ;