Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 10. szám - A váltó törvényi oktroyrozás s v' fogság

Pest, péntek 1863. Február 6. 10. szám, Ütődik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A vtörvényi oclroyrozás. — Benyovszkyféle számadási jogeset. — Kúriai Ítéletek : magán- s büntetőjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. A váKó törvényi oktroyrozás s v fo^sáí?. I. Ujolag fel-felmerülnek a kereskedelmi - v á 11 ó törvényi oktroyálás leverő s aggasztó hirei. Ez az egyik tárgy, mi jelenleg kiválóan foglalkoztatja az elméket fővárosi köreinkben nemcsak, hanem országszerte is. A másik azon fontos kérdés vitatása; váljon a váltó üzletnek egyik legfőbb biztosi téka, a váltó fogság behozattassék-evagy nem? E lapok mindkettőre nézve több izben tüzetesen s határozottan nyilatkoztak. A tárgy fontossága azonban igényeli, hogy az eszmék tisztázásahoz, a kellő szakismeretek terjesztéséhez, s igy a dolog érleléséhez, csekély erőnk s hatáskörünkhöz képest mi is minél többször hozzájáruljunk. A pesti k e r e s k e d ő s ég részéről, mint hirlik, komoly s erélyes lépések történtek a m. kormánynál, sőt a fejedelemnél is, az alkotmányos formák közt visszaállított és szentesitett magyar váltó keresk. törvény nem alkotmányos formák szerinti megváltoztatása végett. A hitel viszonyai, mondják, ziláltnk, az üzlet pang, a nemzetközi forgalom napról-napra csökken, s a legfőbb nemzetgazdászati érdekek, a nemzeti élet főcsatornái, átalános veszélyezésnek néznek elébe.Es innen azt következtetik, hogy a nemzetnek, még az októberi diplomákban is biztosított jogi törvényhozás iránti jogának mellőzésével, sőt annak egyenes megtámadásával, még az or. gyűlés előtt, önkényszerű oktroylás utján javi'ások eszközöltessenek p. o. a váltó fogság, osztrák váltó törvény stb. viszszahozatala által. E hiányokat s ezekből mindnyájunkra nehezülő bajokat mi is ismerjük és sohasem palástoltuk; miért legközelebb nem a magyar v. törvény foltozgat ását, mi üdvös hatályú reformot sehol és sohasem nyújthat, hanem a legtökéletesbnek elismert német országi codex elfogadását sürgettük. Midőn pedig 1861 b. a magyar törvények restituálása forgott szőnyegen, a v. törvény mellett a legfőbb biztosítékoknak a fogság s betáblázásnak megtartását javaltuk. De tettük ezt akkor, midőn a reform alkotmányos uton, az or. gyűlés közbenjöttével volt létesíthető. Míg ugyanakkor a kereskedői testületek, talán szinte a pressio alatt, népszerűségük féltésében, nem fejtettek ki e reformok mellett oly erélyt, mint érdekeik igényelheték. Sőt azt merjük állítani, a kereskedőség képviselői akkor abnormis viseletük által sokat tettek arra, hogy a törvényhozási munkálatra hivatottakat tévedésbe hozzák az üzleti ügyek állása s igényei iránt Már ez által is teljesen elvesztettek minden jogosultságot arra, hogy később a reformokat alkotmány ellenesen követelhessék. A fejedelem és kormány, az érintett és átalános indignatióra talált kérelmüket nem is méltathatják figyelemre, az alkotmány világos határozatai ellenében, melyek őket is szorosan kötelezik. Nem forog itt fenn a ,Salus publica suprema lex' esete. Mert, nemcsak a bel állam viszonyok rendezésének égető szükségessége, hanem a naponta viharosb kül európai bonyodalmak is, hosszabb időre elhalaszthatlanná tevén a magyar or. gyűlés egybehivatását, néhány hó, talán fél év alatt, kell, hogy a törvényhozási működés kezdetét vegye, s a törvénykezési súlyos bajok orvoslást nyerjelek. Ily rövid idő miatt igazolható lenne-e a rendkívüli intézkedés, miután a forgalom s kereskedőség azon bajokat már két év óta eltűrte — és pedig oly bajokat, melyeket a kereskedők nem válhatnak kizárólag sajátuknak, mert azok mindnyájukra súlyosodnak, mindenikünk által naponta éreztetnek s folyvást türetn^k. A politikai eszélyesség pedig épen ellentanácsolhatja ezen alkotmány sérelmet. A korona és nemzet közti kibékülés ftn og a szőnyegen, e felé irányoztatnak minden részről a legkomolyabb törekvések. Eszélyesség lenne-e tehát annak útjait újább alkotmányi sérelmek által még jobban nehezíteni? Eszélyes bmne-e ily fontos sérelmek által a bizalmatlanságra, mi a legfőbb akadály, újabb tápanyagot nyújtani? Eszélyes lenne-e ismét okot szolgáltatni a gyanakodásra, s a jogfolytonosság megtámadására? Azt hisszük a m. korona tanácsosai ily felelőséget nem válalhatnak magokra. Sőt maga a sürgetett reformok ügye is veszélyeztetnék, mert a nemzeti jogaira s önállására oly méltán féltékeny törvényhozás csak épen azért is gyűlölettel viseltethetnék irántuk, mivel azokat oktroyálás előzné meg. Mindenikünk láthatja, mikép az országbíró és főkanczellár ritka gondossággal, s mélybőlcsességü tapintattal, mindent elkövetnek igazságszolgáltatásunk régi időkből fennmaradt hiányainak, az alkotmány korlátai között kellő orvoslására. Többre nem lehetnek kötelezettek, de jogosultak sem. Benyovszkyféle számadási jogeset Közli Mihály József ügyvéd ur. (Folytat) A fent közlött, donatio inter vivos okirat alapján Benyovszky Vincze és érdektársai mint felperesek a fenállott cs. kir. Pozsonyi or. törvszék mint delegált bíróság előtt 1860. jun. 28-án keresetet indítottak Benyovszky Péter és Lajos alperesek ellen, kérvén nevezett alpereseket a néhai Benyovszky János féle vagyonróli szigorú szám adástételre szoríttatni. Ezen per irásbelileg tárgyaltatván, 1861. april 18án becsomoztatott, az eljáró or. törvszék feloszlatása után 10