Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 98. szám

433 folytatott sommás utu visszahelyezési ügyökben ítéltetett : Az, hogy a zálog váltó perben álló Lővey családbelieknek, vagy ezek jog utódainak, a Patay csaladot is közösen illető „gyűjtő" nevezetű egy tagu térből 199% holdnyi terület, akár mely irányban, törvényrendelte mód kihasítva és a nyertes Lüveyeknek, vagy e-zek birtok jogába lépett 3-acf rendű alperesnek tettleg által adva, annak azok valóságos, s békés birtokába jutottak volna, alperesi részről kellő mód nem igazoltatván; az pedig, miszerént a foglalás idejében az érintett „Gyújtó" beli rész nem felperes, vagy ennek bérlői által hasznaitatott volna, nem igazoltatván; miután jelen, a pprtartás hatálya alatt kezdett, és igy az id. törv. szabályok 1 74 §-hoz képest a fennállott szabályok szerint elintézendő sommás utu birtokháboritási ügyben, csak is az utolsó tettleges birtoklás jöhetne tekintetbe, 3-ad r. alperes azon joga, iuiszermt a zálog perben hozott ítéletnek megkezdett, de törvényrendelte módon be nem végzett végrehajtását éivényre juttathassa, t'enhagyatván, a főleg jogi szempontból, mi j len esetben helyt nem foglalhat, kiinduló megye tszék. Ítélete niegmásitásával, az alispáni bíróság ítélete, mennyiben az által a visszahelyezésnek hely adatott, alp. a kölcségekben elmarasztatoit, nem különben a végrehajtás is elrendeltetett, a felhozott indokoknál fogva hagyatik helyben; -p miután azonban a felp. által megtéritetni kért károk alperesi ellenvetések daczára kellőleg felderítve s megvitatva nem is voltak, azokra nézve felp. az e. b. ítélettől eltérőleg a rendes perutra utasittatik. (1863 évi november hó 27-én 5518. P. sz. a.) 933. Lerch Toldás és Lerch Johannának mint felpereseknek Probstner Artúr és társai ellen jelzálogi átkeblezés iránti ügyökben ítéltetett : Habár az elévülés, annálfogva, hogy az alperesek bírásában lévő azon javak, melyekre az átkebiezés kéretik, a 9-ik sz. adásvevési szerződés keletkezéséig alperesét által csak zálogjoggal birattak, s ilyképen tulajdonjoggal az elzálogosító Máriásy Tamás örököseit ilették ; s e mellett az átkebleztetni kért tőkék kamatai a jószág tulajdonosa Máriásy Tamás által az 186'0-ik évig fizettettél ; a jelzálogi átk'-blezesnek ellent nem állhatna is, miután azonban az 5. 6. 10 13—16 és 18 sz. alperesi okintok tartalmából kiderülne, hogy Máriásy Tamá-nak a 9-'1 sz. csere szerződés foganatba vétele s illetőleg az abb . felemlített 1822 é. febr. 8- dik kelt s Probstner Andin részere teljesített javak átadása után is még jelentékery s felperesek betáblázott követéléseiknek kieégiiésére ízolgálható javai maradtak fenn, tekintve, hogy felpereseknek azon mulasztása, miszerint ezen javakbóli kielégitésöket is alperesek e. elsőbbségi joguknak érvény* sitését annak utján nem eszközölték, alperesek ellenében az ezek által előbb zálogban tartott, utóbb pedig tulajdoni .joggal megszerzett javakra nézve jog hátranyúl nem szolgálhatna, tekintve továbbá, miszerint a telekkönyvi kivonat igazolása szerint a keresetbeli betáblázott követelések csak az 18G0 é. máj. 15-en s ilykepen az átkeblezési bejelentésekre kitűzött, s azoti évi fc-br. hő végén már lejár; hirdetményi határidő után elkésve jelenteitek bé, rninún ennél fogva is a telekk. 9- ik §-a 4. értelmében felpereseknek a régi b-táblázás alapján általuk követelt elsőbbség megadható nem lenne, ugyanazért az e. b. ítélet irdokaiból s a költségek viszonyos megszüntetésére nézve is helybenhagyatik. (1863. é november 25-ik 427^. P. sz a. ktb.) 934. Jarmy Endre és Kristóf Ján< s Boris telekkönyvi ügyében végeztetett : Annál fogva, hogy felfolyaj modó a nékie kézbesitett 4565/858 számú végzést, melyben Kristóf János Boris ingatlan javáról felvett telekjegyzőkönyvek számai felemlítve találtatnak, jogerőre emelkedni engedte,a telekkönyvi számoknak a 4565 számú küllapján vezetett feljegyzéséből és a nevek hasonlatosságából felmerült ön maga felfolyamodó által is az ujabbi kérvény beadásáig, illetőleg Kristóf Ökonom János ingatlanságai vételárának felosztásáig elhallgatott tévedés, az időközben telekkönyvi jogokat jóhiszemüleg nyert hitelezők jóg hátrányára kiigazítható nem lévén, e. b. végzés a felhozott indokokból is jóváhagyatik. (1863 évi nov. 25-én 49 12. P. sz. a ktb.) 935 Ádám Veisz Johanna felperesnek férje Veisz Ignácz elleni végrehajtási ügyében, Veisz Ábrahám és érdektársainak az árverés alá ve;t ház közös birtokosai ji'ta], Veisz Johanna vevőnő ellen beadott zárlati ügyében végeztetett, : Az árverési feltételek meg nem tartásából ftredő jogok érvényesithetési módját — az id. t. szab. 143. §-a meghatározván, a zárlat pedig csak a per birája altnl lévén elrendelhető, az eljáró megj'eitvsz. zárlatot rendelő, s íélfolyamodással neheztelt végzése megváltoztatik, a zárlatért folyamodók kérelmüktől elniozditatnak, és az ügyiratok sat. (1863. évi nov. 2ó-án 8293. P. sz. a. ktb.) 936. Soós János félperesnek, Soós Mártha, Erzsébet, és Dombay József alperesek ellen egy ház és V4 telek úrbéres föld iránt lefolytatott pernek előbbi állapotbai visszahelyezési ügyében végeztetett : Felperes előbbi 'állapotbai visszahelyezését uj bizonyítékok talá'ása miatt kérvén megengedni, azonban azt, hogy azon tanúit, 1 kiknek kiveendő vallomásukra ujabbi bizonyítékait fektetni törekszik, az anyaperben meg nem nevezhette, s ezen | tanubizonylatot nem használhatta, nem csakbe/jem gyö17-, ! vén, de ennek igazolását meg sem kisértvén, harmadrení dü alperes p^dig az anya perben nem is állván — felp. ' előbbi állapotbai visszahelyezési kérelmének hely nem adatik, és ennek folytán — különben is a ki nem mutatott veszély miatt alappal nem biró zárlat feloldatik, és j ezen okoknál fogva az e. b. határozata helybenhagyatik, ! (1863. évi nov. 26. 5678. P. sz. a.) Udvari rendeletek. I. A kivándorlás tárgyában. Ö cs. k. stb. Az 1832. márt. 24. kibocsátott kivándorlási ny. par. különösen annak magánjogi része csak is az ausztriai polg. törvkönyvvel kapcsolatban hozatott be Magyarországba. A menynyire tehát az ideigl. törv. szab. értelmében a magyar polg anyagi törvények legnagyobb részben viss/.aállittatván, ez által az ausztriai 1 polg. tkönyv, az azzal kapcsolatba álló rendeletekkel az ott kijelölt kivételeken kivül hazánkat illetőleg megszüntetett, kétségét nem szenved, hogy a kivándorlási pátens magánjogi része is, mely t i. az ideiglenesen érvényben hagyott szabályok közé nem soroztatott, szintén hatályon kivid tétetett. Ennélfogva a kivándorlási ügyek tárgyalását illetőleg is, a mennyire egyes külállamokkal időközben kötött szerződések mást nem határoznának, az 1848 előtti eljárás követendő, mely szerint a kivándorlási ügyek előre bocsátott tárgyalás s a m kir. Htótanacsnak véleményezése után mindenkor legfelsőbb helyen lettek elintézve s ennélfogva ezentúl is ott fognak elintéztetni. Kelt stb. (1863 1443. sz a.) 2 Megyei székház lakók birói illetősége. Győr város tszékének f. é. jun 25 "230. sz. a; kelt azon felterjesztésére, melyben az iránt kér utadtást, váljon a városi tszéknek személyi bírósági illetősége kiterjed-e a város területén létező megye székházában lakó személyekre vagy nem? további intézke-