Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 95. szám

419 jen határozatnak jogerőre emelkedése utáni foganatba vételére utasittatik, s ily képen az e. b. végzés megváltozhatván, az ügyiratok stb. (1863. nov. 18. 4309. P. sz. a.) 907. Franki Ignácznak. Simon Péter és neje elleni, sommás visszahelyezési perében következőleg Ítéltetett : Felperes az A. a. becsatolt, az akkori malom tulajdonosnő férje által kiadott bérleti szerződéssel teljesen igazolván azt, miszerint ö a kereseti lűrészmaloninak bérleti hasznalatába , 1862. jan. 1. jóhiszeműleg belépvén, azt a kihallgatott 2. 3 4. sz. a. tanuk üszhangzó vallomásuk szerint, az alperesek által elkövetett foglalás idejéig, a szerződésileg lekötött bérfizetés teljesítése mellett békésen használta, s ennélfogva ő, ugy az akkori tulajdonos, mint j a malmot később megvevő alperesek irányában, mintbérlő lévén tekintendő, alperesek az id. törv. szab. 53. §. ' által kiszabott út mellőztével önhatalmú foglalásra jogosítva nem voltak; minthogy alperesek a kihallgatott tanuk által igazolt erőszakos foglalást magok sem vonták kétségbe ; azon alperesi kilogas pedig, mintha az A. a szerződés, az erre nem jogosított előbbeni tulajdonos férje által érvényesen kiadható nem volt, az által, hogy a férj, ki az 5. sz. a. eladási egyesség kötésébe saját neve alatt szintén befolyt, nejét, ki az A. szerződést sem az előtt, sem az átadáskor vissza nem vonta, e tekintetben jogszerűleg képviselhette, figyelmen kívül hagyandó volt. Mindezeknél fogva felperes az erőszakkal kiütött bérlet további használatába, fennmaradván alpereseknek az idézett törvény által kiszabott uton való keresetük, visszahelyeztetik ; és alperesek a foglalás által okozott, és végrehajtáskor kivilágosítandó közvetlen károknak, és fizetett perköltségeknek, nem különben a perrel okozott, 20 , fit 80 krban meghatározott perköltségek megtérítésében | elmarasztaltatván, az elvesztett időközbeni haszonvételekre j nézve pedig felperes a rendes törvény útjára utasittatik. I (1863. nov. 30. 10,341. P. sz. a.) Úrbéri iréletek. j 11. A Kápolnás-Ragyolczi úrbéri perben végezte- j tett : Felperes volt úrbéres község a keresetlevélben nem 1 egy ujabb felmérést, hanem az 1845-b. a felek kölcsönös ' beleegyezése folytán kihasított, s azonnal birtokba vett úrbéri uj kiosztási birtokállapotnak meghitelesitését kérvén, de a fenálló úrbéri törvények egyebbként is, csak a mérés által elkövetett hibák orvoslását, nem pedig az egyszer végrehajtás által foganositott, több éven általi használattal erősített, és sem lényegére, sem a telkek számára, sem pedig helyzetére nézve meg nem támadott tagosztályos kihasitásnak felbontását és a tettleges birtok állapotnak ujabb felzavarását engedvén meg, az alsóbb bíróságoknak a kápolnás-ragyolczi, ugy különösen a puszta Ragyolcznak nevezett, határoknak ujabbi felméretését elrendelő, a kereseten túl terjeszkedő határozatai, tekintve, miszerint a puszta ragyolczi határ, a perhez csatolt mérnöki munkálatok össze illesztése szerint szintén szabályo zas alá vonatván, abból az úrbéri illetmények egy része tettleg kihajtatott, — hivatalból feloldatnak, —s a periratok azzal küldetnek vissza, hogy figyelembe véve azon körülményt, miszerint a lelolyt úrbéri szabályozási perben hiányzó csatolmányok és mérnöki munkalatok nlperes földesúri birtokosok hibáján kivül veszvén < 1, ezek azoknak csak is kiegészítésére s a netaláni hibás kiha-itás pótlólagos orvoslására lehetnének törvényszerűleg kötelezhetők, az eljáró bíróság, a barátságos egyesség előleges megkísértése mellett, tovább teendőit a felperesi k reset értelmében a hiányzó segéd adatok kiegé-zitésére, és a jelenlegi kiosztási uj birtok állapot hitelesité-ére, illetőleg a netalán a •//. a. ön maga félperes részről becsatolt küldöttségi jelentésben foglaltaktól eltérőleg felmerülendő hibák kijavítására, nem különben a még részben elintézetlenül maradt úrbéri fajzás kérdésének végleges kiegyenlítésére irányozza. (Kir. tábla. 1863. oct. 31. 499. sz. a.) 12. Rudnabányácska helység úrbér rendezési és tagositási perében végeztetett : Az úrbéri ügyekbeni eljárásnál anyagi tekintetben szabályul szolgáló 1853. úrbéri szabályok 35. szakasza értelmében, a perfeleknek Írásbeli nyilatkozataik, illetőleg védelmük előadá-árajoguk levén, tekintve, hogy az eljáró bíróság ezen szabályok mellőztéve1, s a nélkül, hogy a segédadatok, különösen a mérnöki munkálatok ma^a rendje szerint részre nem hajló mérnök közbenjöttével hitelesítve, s egyúttal a III. sz. a. megcsonkított jegyzőkönyv által elintézettnek éppen nem tekinthető arányossági kérdést egyidejűleg eldöntötte, és fit úrbéri fajzás minéműségét kinyomozta, s az ennek megfelelő erdőrészt szakértők közbenjöttével megbecsültette volna, azonnal végső Ítéletet hozott, s ez által a feleket törvényszerű védelmüktől elzárta; mindezeknél fogva az alsóbb bíróságok ítéletei féloldatnak,s a periratok a végből küldetnek vissza, hogy mindenek előtt a felek közötti barátságos egyességet a 10-ik sz. a. tettleg létrejött egyesség alapján, minden vita pontokra nézve megkísértvén, s annak sikerültével a feleket a fenidézett úrbéri szab. 33. 35. §§-ban megszabott módon kihallgatván, a peres tárgy minden pontjai felett újból itéletileg határozzon. (Kir. tábla. 1863. oct. 31. 476. sz. a.) Rövid Közlések: Felfolyamodás, semmiségi panasz elvettetik: Dedinszky János mint Schaffer Gáspár örökösei megbizottja Czvirn Károly és neje e. telekk. ii. mert felfolyamodó óvásnak czimzett beadványához csatolt elintézetlen felzettel azt, hogy a szabadkai 8681 sz. tjkönyvben 6916 h. r sz. a. foglalt szőllőre Sohaffer Gáspár és örökösei javára a végrehajtás valóban elrendeltetett volna, nem igazolta, de különben is a végrehajtási okirat az id. törv. szab. 123 §. szerint a történt végrehajtási cselekvény bejegyzése végett a telekkönyvi hatósággal a per birája által hivatalból levén közlendő. (2104 szept 29 ) Lövi Ignácz és Fuchs Simon Schulcz Gusztáv e. inditott gyárkezelési ügyükben, mert az eljáró törvszék jelentése szerint Schulcz Gusztáv gyárigazgató a Fucbs Simon részére 1863. jan. 22-én foganatosított biztositási végrehajtás alkalmával általa zárgondnokul ajánltatván, s azóta tényleg e minőségben működvén, következőleg a gyárűzlet megszűntetésével fennmaradt, s nevezett gyárigazgató jeleutésekint romlás veszélyének kitett anyagkészlet törvszékileg megengedett eladása felfolyamodási uton megsemmisíthető nem lehet, panaszlók netaláni kártalanítási igényeik egyébiránt épségben hagyatván (10156 szept. 30) Szmrecsányi László Szmrecsányi Miklós e. elekk. ü. Szmrecsányi Miklósnak az 1861 febr. 8.5577 sz a. hozott, az:;i tvi mart. 12 én kézbesitett határozat e. azon évi mart. 27-én az akkor még életben volt prtás szerint elkésve beadott felfolyamodása hivatalból visszautasittatik, Szmrecsányi Lászlónak a fentebb érintett határozat e. a mennyiben a perköltségek megtérítésében Szmrecsányi Miklóséi nem marasztaltatott, közbetett felfolyamodásának, tekintve, hogy a tárgyalás folyamodó érdekében történt, hely nem adatik. (1863 oct. 1.) Pfelfer Terézia Dollinszky Ferdinánd e. végrehajtási ü. mert a szóban forgó árverésnek elrendelése jogérvényes ítélet, s a marasztalási összeg betáblazásával terhelt s elárvereztetni rendelt ingatlan vagyon becsértékének meghatározásakörüli jogérvenyes birói intézkedések alapján történt (2400 oct. 6.) Müller György Müller Henrik és János e. telekk. ü, mert a kérdésben