Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 93. szám

Pest, kedd 1863. decz. 8. 93. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Hollündei-Davidsohn féle telekk. ügye. Vége — Holliinder-Davidsolin féle telekk. ügy.(vége) A Királyék nevére bekebelezett újpesti házak — mint említettük — a gödöllői szbiróság által (1856. apr. 15.) Neuman I. házaiként elárvereztetvén, azokat annak végrehajtató hitelezője Hollánder testvérek megvették, s ezek az összes 4095 It vételárt. mely 11 ezer ft követelé­süket úgy sem fedezé, megtartották.; minél a Királyék e. telekk. zálogjogot nyert hitelezők jogai egyszerűen mel­lőztettek. Davidsohné különösen az okból, mert az a vé telár felosztási a meg nem jelent; ámbár arra, mint ké­sőbb kifejté, meg nem jebnhetett, mert neki csak Ki­rályék e. s c?ak az ő nevükie irt, házakra volt jelzálog­joga, s követelése, nem pedig Neuman I. ellen, kinek neve ;> telekkönyvbe bekebelezve nem volt. A vételár felosztás után Hollánder testvérek folya­modtak a gödöllői cs. k. szbirói hivatalhoz, hogy azon házak, saját nevökre telekkönyvileg átkebeleztessenek. Az ezt elrendelte,s foganatosítása végett, a pesti cs. k. telekk. tanácsot megkereste. Ez azonban azt megtagadta (1856. szept. 22. 5116. sz.) mert az átírandó 38. 39. 40. sz. házak a telekkönyvben Király házastársak nevére vannak be­és átkebelezve. Hollánder testvérek ezen elutasító végzés e. felebbviféllel n^m éltek s az jogérvényre emelkedett. Erre majd 2 ét után t. i. 1858. apr. 20. Neuman Izsák át­íratást kérvényt nyújtott be a pesti cs. k. telek hőnyit ta­nácshoz, hogy az újpesti 38. 39. -.0. sz. a. házak az o ne­vére telekkönyrileg átirattassanak; (M. a. telekk. kivonat) tehát azon hazak, melyek mint az ö sajátjai, 2 érrel ez előtt Hollánder testvérek részére már a gödöllői cs. k. szol­gabírói hivatal által elárvereztetlek. Ezen kérelemre az érdek­lett felek kihallgatására, 1858. nov. 25. tárgyalás tűzetett ki. Neumann Izsák ezen, a telekk. bekebelezett és átkebele­zett terheket átrállatni nem akarván, Davidsohn S. II. ké­relmére az ügy bírói eldöntés alá jött. Ennek folytán a pesti cs. telekk. tanács (1858. decz. 10.12368. sz.)határozá: „In Ansehung, der auf diese Realitáten haftenden Lasten, als die Forderung des S. H. Davidsohn per 1200 fl, 1000 fl, 360 fl. und 220 fl. dann die Forderung des Pensions­fondes der Waitzner Notáre per 25 fl, 127 fl. 15 kr. und 100 fl. C. M. Avird dem Eigenthums-Werber Isák Neuman bedeutet, dass nachdem das Pfandrecht bezüglich dieser Forderungen auf die obbezeichneten Realitáten vorUeber­reichung seiner, nach Ablauf des Edictal-Termines — de praes. 20. apr. 1858. Z. 4691. angebrachtc n Eigenthums­Anspruches erwirkt wurde, so können 3ie?e Lasten nun mehr von Amtes wegen nicht gelös -' f den. etc. etc." Ezen végzés Hollánderéknek és só^.. . Neuman Izsák­nak kézbesitetett, de ők ellene fellebbvitelit! nfiu éltek. Neuman Izsák ugyanazon 12368. sz. végzés értelmében be­jegyeztette tulajdon jogát a kérdéses újpesti házakra, s Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. miután ez megtörtént, annak folytán folyamodtak Hollande­rék 1858. Dec. 13. hogy a sógoruk, Neuman Izsákra atirt 3 újpesti ház most az a nevökre átirattassanak. Es ez meg­történvén, ezáltal Hollánderék, annyi jogot szereztek, a meny­nyivel maga Neuman I. bírt és rendelkezhetett, miután pe­,1'KJ Neuman I. a 12368. sz. jogérvényes végzés folytán, a 3 újpesti házat csak a rajta bekebelezett terhekkel vette tulajdonába, ennél fogva Hollánderék is, sem több, sem kevesebb jogot nem igényelhetnek, annál inkább, mert a terhek ellen semmi kifogást sem tettek. Csak akkor, mi­dőn Davidsohn decz. 8. a gödöllői cs. k. szolgabírói hiva­talhoz folyamodott, az iránt, hogy a kérdéses 38. 39. és 40. sz. alatti újpesti házak végrehajtásilag megbecsültes­senek, s midőn ez el is rendeltetett, léptek fel Hollánderék a telekkönyvileg bekebelezett és átkebelezett záloghitele­zők ellen; 1859. dec. 20. kitörlést keresetet nyújtván be a pesti cs. k. telekkönyvi tanácshoz, Davidsohn S. H. ellenében. Ennek folytán a pestmegyei tszék telekk. osztá­lya azt határoza (1861. nov. 26. 8301. sz. a.), hogy Da­vidsohnnak kérdéses 38. 39. 40. sz. újpesti házakra beke­lezett zálogjoga semmisnek tekintendő s mint ilyen ki­törlendő. Mert: a gödöllői cs. k. szbirói hivatal midőn 1856. jan. 15. 134. sz. végzésével az újpesti 38. 39. és 40. sz. házaknak elárvereztetését elrendelte, egyúttal a hivatalos lapokban közzé tett hirdetményben mind azokat, kik a végrehajtás alá vont fennebbi hazakra netalán dologbani jogokat, nyertek, felhívta, igényeik árverezés előtti bejelentésére, különben a vételár felosztásánál figye­lem nélkül maradván. Az 1856. apr. 15. Újpesten tartott 2-ik árverésen a felperes Hollánderék a kérdésben forgó házakat, mint legtöbbet ígérők 4095 pftért vették meg és miután a vételár felosztási terv szerint 110 ft. 17 kr. adó­hátralék, 250 pí't. 52 kr. perköltség és Hollánder Lajos betáblázott 11800 pft. követelése lehajlására a vételárból fen maradott összeg kifizetését kellően igazolták, a gödöl­lői szbirói hivatal az átíratást ugyan elrendelte, de végre­hajtható nem volt; mert a fenemiitett házak, az időköz­ben foganatba vett helyszínelés alkalmával, nem a végre­hajtást szenvedő Neuman Izsákra, hanem hibásan Király Antal és Karolina hitesek neveikre vétettek fel, mely hi­bás felvétel a nevezett házastársak elismerő nyilatkozatuk folytán csak 1858. decz. 10. 12368. sz. a. igazitatott hely­re. Ezen kiigazítást megelőzőleg, a fenállott telekk. tanács 1858. apr. 23. 763. és 762. sz. végzésében Davidsohn S. H.-nak Király Antal és Karolina elleni 360 ft, 220 ft, 1200 ft és 1000 ftnyi követeléseknek jelzáb gos átkebele­zését ugyan elrendelte; de ezen átkebelezés a felperesek ártalmára fennem állhat, mert az 1855. decz. 15. rend. 3-ik §-1 an foglalt ama kitétel : hogy a hirdetvényi határidő lefolyta után tulajdon jogigények oly harmadik szemé­lyek kárára, kik a hirdetmény hatályossága kezdetének 93

Next

/
Thumbnails
Contents