Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 78. szám

350 vény rendelkezett, az pedig a vt. R. II. 11. fej. foglalt biztosítási és kielégítési végrehajtás utján, egy harmadiknál lévő tárgyak és pénzeknek rendeden történt összeírását és zár alá vételét, és azoknak kiadásátóli eltiltást értette. Az 1852 i perr. bevez. L p. szerint, az előbb fenállott, ezen perrendtartás tárgyaira vonatkozó minden szabályok megszűntéknek nyilvánitattak. Tekintve, hogy ezen perrend XX. fej. a birói tilalom körüli eljárást világosan tartalmazza, kétséget nem szenved, hogy ez által az előbb fenállott és a tilalomra vonatkozó szabályok hatályon kivül léptettek. Ezután következtek az 1861 i id. törv. szab. melyek 1. §. által csak a magyar anyagi törvény állíttatott vissza, az alaki törvény 20. §. pedig következő szavak szerint „az egyidejűleg visszaállított itt alább következő magyar alaki törvények értendők" más nem lehet, mint a mely ezen 20-ik §-ban „itt alább" szavak által a 24—144. §§-okban foglaltatik. — Annál fogva egybevonva mindezeket, világos, hogy az egyszerű bírói tilalom nem létezik, és az csak a biztosítási vagy kielégítési végrehajtás utján eszközülhető. A városi törvényszék az id. törv. szab. 36-dik §. szerint csak a rendes perben, a rendes perek mindkét nemére nézve, a 88-dik §-ban előirt szabályok értelmében biráskodhatik; rnárpedik az ezen §-ban í'entartott 1840-dik 15. tcz. II. R. 8. 9. 10. 12. 13. 14. fejezetei, és az id. törv. szab. 54. §-ban hivatkozott 7. fejezete birói letiltást, — végrehajtási összeiiás alkalmával elővehető zárlaton kivül — nem ismernek. — Erre nézve a Hétsz. tábla határozata következőleg szól : „Polgári perekben az ellenfél meghallgatása nélkül, sem birói zárnak, sem letiltásnak helye nem lévén, és erre csak a feleknek kölcsönös nyilatkozatuk után lehetvén bíróilag határozni, a tek. kir. itélö tábla végzésének megváltoztatásával, a birói tilalom megszünteti k." (1863. jun. 30. 4760 sz. a.) Zs. J. Kúriai keletek. Magánjogi ügyekben. A kir itélö táblán. 745. Katona Pálnak, Lenkey József és Szegheő József elleni visszahelyezési perében ítéltetett : Felperes azt, hogy a nevére telekkönyvileg bekeblezett kereseti birtok neki, vagy birtok elődjének bíróilag átadatott, és az átadá- erejénél fogva törvényes használatába belépett volna, a per során nem igazolván, de egyébként is a telekkönyvi bekebelezés által nyert jogok birtokbavétele sommás visszahelyheztetés utján követelhető nem lévén, a másodbíróságnak ítélete, az abban felhozott indokoknál fogva is helybenhagyatik. (1863. sept. 15. 6108. P. sz. a. Előadó : G-ellén József ktb.) 746. Pócs Gáspárnak, Zelinka József elleni visszahelyezési perében ítéltetett : Alperes mint ön elismerése szerint is csak haszonbéri birtokos.a kereseti földbirtok tettleges tulajdonosa, s ennek jogutódja ellenében az állítólagos zálog kiperlése idejéig tulajdonjogot igénybe nem vehetvén, s mint ilyen a birtoknak a tettleges tulajdonos akaratja ellenére leendő megtartására jogosítva nem lévén,a 2-od bíróságnak Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva is helybenhagyatik, s a per további stb. (1863. sept. 11. 5084. P. sz. n/Előadó : Gellén József ktb.) 747. Hertschka Mór és Deutsch Ignácznak, Hengelmüller Károly e. 15,859 pfrt haszonbér megszüntetéséből származott kárpótlási összeg és jár. ir. perükben Ítéltetett: A jelen per tárgyára nézve már ugy sem eszközölhető szemle mellőzése miatt emelt, egyebekben is alaptalan semmiségi panasz félre vettetik. A kereset érdemét illetőleg. Miután az urbériség törvény által lett megszüntetve, és az illetők teljesen kármentesítettek olyképen, hogy az utalványozott váltsági összeg évi kamatai a vesztett urbériségeket pótolják, felpereseknek mint az urbériségeket a földesúri hatóság terheinek elvállalása mellett haszonélvező bérlőknek, az ezek megszűnte utáni időre más mar ezen törvényes alapra fektetett felszámítása helyt állhatván, ugyanazok a kárpótlási összegnek a haszonbéri idő tartamára eső, törvényesen megállapított kamataival megelégedni tartoznak. Miután továbbá a határbeli erdőnek az A. a. haszonbéri szerződés 1 pontjában d) a. meghatározott, és körülírt használata iránti rendelkezés világosan a haszonbérlők korlátolására történt, az erdő felméretésének, és vágásokra osztá=ának elmulasztása annál kevésbé jöhet figyelembe, mivel a fölmérésre, és felosztásra sem határidő kitűzve, sem ezen munkálat elmaradása esetére, felperesek az erdő használatától eltiltva nem lettek, és mivel felperesek azt, hogy az erdőnek szabad használatában alperes által bármiképen akadályoztottak, vagy csak korlátoztattak volna is, nemcsak nem bizonyították, de nem ÍL- állították, sőt alperes azon állítását, hogy az egész határbeli erdőt szabadon, és kelletén túl is használták, csak tagadták, de megnemezáfolták; ha tehát az állítólag évenkint 32 l/z holdat tevő vágásokat a különben nem korlátolt erdő használattal teljesen fel nem használták volna is, az csak is önmaguknak, de nem az őket nem akadályozó alperesnek tulajdonítandó, és beszámítandó. Ezekhez képest felperesek azon keresetüktől, hogy alperes a haszonbéri időre eső urbériségek vesztesége fejében 88íJ írtban, 234 írtban és 1920 írtban, összesen 3043 írtban, és három évre eső erdővágásért összesen 6825 írtban marasztaltassék, elmozditatnak ugyan, ellenben a vesztett urbériségekért. minthogy felperesek azt, hogy alperes úrbéri váltság .fejében a 2. sz. a. kimutatott 9700 írtnál többet kapott volna, nem bizonyították, az ezen úrbéri váltsági összeg után egy évre és tíz hóra járuló 5% kamatoknak megtérítésében, a mennyiben e tekintetben az alperes állitásához képest más helyen a beszámilás nem történt volna, elmarasztatik. A pálinka égetés elmaradásából felszámított 6000 pfVtnyi vesztett haszon, ugy a perköltségek tekintetében az eljáró bíróság ítélete az ott felhozott indokokból helybenhagyatik. Ily képen megváltoztatván az eljáró bíróság ítélete, a per további stb. (1863. sept. 2. 5349. P. sz. a. Előadó : Szerényi Ferencz ktb.) 748. Tauer Mihálynak HerrAdám mint kisk. Kiefert Henrik gyámja és Kiefert Anna Grosch Józsefné ellen szerződés teljesítése ir. perében Ítéltetett : A birói illetőség ellen a peres felek kifogással nem élvén; miután a felperesi kereset alapjául beperelt A. a. házassági szerződési fogalmazványnak sem keltje kitéve,semaz a szerződő felek által aláírva nincsen, és az eként még csak szerződési pontozatoknak sem lenne tekinthető; miután továbbá felperes azt, hogy özv. IíiefertAnna saját rendelkezése alá tartozó vagyonnal bírt volna, s arról a kiskorú árvák jogai sérelme nélkül, halálesetrei terhes szerződést köthetett volna, mivel sem igazolván, felperes keresetlevelében az A. a. melléklet értelmében támasztott követelésétől a fent elősorolt indokokból elmozditatik, s a perköltségek az Ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek, eként az eljáró megyei tszék ítélete megváltoztatván, fel-