Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 77. szám

Pest kedd 18t>3. okt. 13. 77. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, f - ~ — _ _ ==> Tartalom : Örökjogi eset.(Folyt ) — Kúriai ítéletek: magánjogi és úrbéri ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Örökjogi eset. (Folyt.) Miután Mosel Gy. hagyatékára az oldalas örökösök mint ősi vagyonra nézve igényt támasztottak, mindenekelőtt az összes hagyatéki vagyont mindaddig, mig igényeikre ki nem eléghetnek, zar alalt tartatni kérelmezték; továbbá kifejték, hogy miután néhai Mosel György s neje 1852. íebr. 28. tett kölcsönös végrendeletükben csak vagyonuk egy részéről, illetőleg a szabad rendelkezésük alá tartozó szerzeményeikről intézkedtek, és ezt kötötték le egymásnak, az ősiről pedig nem intézkedtek, mi a végrendelet utolsó soraiban ezen szavakból „az ősi pedig minden esetre a törvényes örökösökre háromland" kitűnik; továbbá, miután az ősiekről érvényesen nem is intézkedhettek, mert 1852. íebr. 28. ősi vagyonról törvényesen intézkedni még nem lehetett, és igy erre nézve a ptk. rendelete szerint a törvényes örökség- beállvan. ez, miután a végrendelkező mag nélkül meghalt, őket mint Mosel G-y. legközelebbi rokonait illeti, kivánják, hogy az 1836. 14. 1840. 13. tcz. értelmében az ősi javakban az osztály eszközöltessék, részükről osztoztató bírákat nevezvén, mire az özvegy is felszólítandó; annak igazolására, hogy ők Mosel Gy. legközelebbi oldalagos örökösei : nyilatkozatukhoz egyszerű másolatban mellékelvén az osztály levelet és a származási táblát. Ezekre az özvegy mint férje általános örököse válaszában előadta; hogy a hagyaték eddigelé sem volt zár alatt, tehát a nyilatkozók azon kérelmének, hogy a hagyatéki vagyon továbbá is zár alatt tartassák, helyt adni nem lehet; osztoztató birák választására felhívásnak csak azon esetben van helye, ha akár atyával, akár anyával is testvér vagy unoka testvérek a szüléikről, vagy magvaszakadott testvérek után reájuk háromlott nyilvános örökségre nézve még osztatlanok, mely eset azonban itt fen nem forog, minthogy az özvegy nyilatkozóknak sem anyjuk sem testvéruk, Mosel Gy. után pedig javukra, ha a vérségi összeköttetést bebizonyítanák is, nyilvános örökség nem keletkezett, annál kevesbbé háromlott; mert nyilatkozók ősi igényekkel lépvén fel, az ősiség pedig már az 1848. 15. tcz. szerint elvben eltöröltetvén, ősi igényük iránt keresetet sem támaszthatnak; mig pedig az özvegy él, és férje nevét viseli, özvegyi jogánál fogva az örökségnek nyilatkozókrai báromlásáról szó sem lehet, és igy őtet osztoztató birák választására utasítani nem lehet; de továbbá, miután Moeel Gy., az özvegyét kölcsönös végrendeletükben minden, szabad rendelkezése alá tartozó vagyonában,mag nélküli kimúlása esetében, átalános örökösének nevezte, kétséget sem szfnvedhet, miszerint férje után maradt minden vagyonban, melyről az még halálozása idejekor szabadon rendelkezhetett, az emiitett végrendelet alapján ő az egyedüli ötökös, nyilatkozók mellett pedig még a törvényes örökösödés esete sem állott be; végül miután a végrendelet a hagyatéki bíróságnál le nem tétetett, és e szerint az ősis. pát. 6. §. szerint jelen halál esetérei intézkedés és az öröklési jog az oszt. ptk. szerint megítélendő, mely ősi és szerzett vagyon közti külömbséget nem ismer, és az élők közötti, vagy a halál esetérei rendel kezhetési jogra befolyással nem bir, más különben is a végrendelet utolsó soraiban előforduló ősi vagyonróli intézkedés csak azon esetre tétetett, ha az özvegy férje előtt meghalna, és házasságukból gyermek maradna, mely pont elveszté erejét, mert gyermek házasságukból nem maradt : világos, hogy a férje után maradt hagyaték egyedül öt, mint egyedüli átalános örököst illeti. Ezek kifejtése után, a birói illetőség kifogás alá nem vétetvén, 1862. jun. 25. 3905. sz. végzésben az özvegy felszólhatott, hogy osztályos biráit 15 nap alatt kinevezze, 1862. jul. 2. 3Ó96. sz. a. pedig részére hivatalos bizonyítvány kiállitatott, hogy özvegyi jogánál fogva, de mint átalános végrendeleti örökös is, mag nélkül meghalt férje Mosel György után hátramaradt javainak birtokában, és használatában, a felvett hagyatéki tárgyalás alatt megmaradván, e javakból folyó jövedelem is megszorítás nélkül ugyan ezen hagyatéki tárgyalás ideje alatt őt illeti. E két végzés e. az özvegy felfolyamodást és semmiségi panaszt adott be, és kérte, hogy a 3996. sz. bizonyítványnak az özvegyi jogra vonatkozó része kitöröltessék, és számára a beadványában formulázott öröklési bizonyítvány kiadassák, mert ő néhai férje után maradt javainak birtokába mint ennek végrendeletileg kinevezett átalános örököse lépett ; ő a beadványaiban sehol sem hozta elő, hogy férje vagyonába özvegyi jogánál fogva lépett, az özvevegyi jogot csak annyiban emiitette, menyiben az oldal örökösök kérelmüktől még akkor is elmozditandók lennének, ha ősiségi igényök csak ugyan törvényben gyökereztetnek, minthogy még ez esetben is,mig el, és férje nevét viseli, özvegyi jogánál fogva, férje ősi vagyonában ben maradna; a 3905. sz. végzést szinte megváltoztatni és az oldalas örökösöket, Török Gábort és érdektársait a (elhozott körülményeknél fogva kérvényükkel elmozdittatni kéri. Erre a kir. itélő tábla (6037. sz. a.) következő végzést hozott: „A. feleknek oly esetekben, midőn azok az örökség felett igényeikre nézve ki nem egyezhetnek, az id. törv. szab. 170. §. szerint, az 1836. 14. es 1840. 13. t. czikkek szabta rövid utoni osztály eljárást igénybe venni joguk lévén, annak meghatározása azonban, hogy ezen eljárásnak a fénforgó körülmények közt lehet e helye, az osztoztató küldöttség további intézkedésétől függvén, ily megjegyzéssel a felfolyamodott 3905. sz. végzés az 77