Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 75. szám

339 utóbbi a tárgyalásra meg nem jelen,határozand. — A haszonbérbe adást engedélyező végzés a telekkönyvbe beigtatandó. A megkeresett birtokbiróság ezután az árverési hirdetményt külön folyamodvány nélkül kibocsátandja, és az árverésre két külön 30 napra terjedő határidőt oly hozzáadással tüzend ki, iiogy ha az első árverés alkalmával a kikiáltási árt senki sem igéri a második árverésnél a jószág azon alól is bérbe fog adatni. Az árverés kihirdetési módjára nézve az általános rendeletek tartandók meg. A jószágnak haszonbérlő kezére lett bocsátása, illetőleg átadása alkalmával egyszersmind meghatározandó,hogy a haszonbéri járulék feleslege a 14 §-ban említett elsőbbségi tételek kiegyenlítése és a földhitel intézet számára teljesítendő fizetések után, kinek leszen kiszolgáltatandó. 17. §. Ha a földhitel intézet a lezálogositott jószág végre hajtási eladását szükségesnek tartja (§. 9.),,ez esetben az illető jószágnak a kölcsön engedélyezése alkalmával felvett értéke becsértékül és kikiáltási áron alól levén veendő, a végrehajtási becslés szükségtelen. 18. §. A földhitelintézet fel van jogosítva az árverési feltételeket még akkor is kijelölni, ha a lezálogositott jószág eladatása más hitelező kérelmére lett elrendelve, s e mellett fő figyelmét arra fordítani, hogy az intézet követelése lehetőleg leghamarabb elégíttessék ki. Ezen joggal a hitelintézet azon esetben is élhet, ha a lezárolt jószágnak haszonbérbeadása kérelmeztetik egy más hitelező által, vagy ha a jószág csőd folyama alatt eladatni rendeltetett. A birtokbiróság (csődbíróság) mindezen esetekben az árverési feltételeket ezekre nézve, egyedül az előbb betáblázott hitelezőket egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál meghallgatván, fogja megvizsgálni, és ha aggálytalanok, azonnal helybenhagyni. 19. §. A birtokbiróság az árverés elrendelését, a telekkönyvben feljegyeztetendő, az árverési határnapokat az ideigl. törv. szab. 133. és 134. §§-ai rendelete szerint, mindazonáltal a hitelezők meghallgatása nélkül, meghatározaudja, a hirdetvényt kibocsátandja, és annak az országban hivatalos hirdetésekre szánt lapokban háromszori beiktatását eszközlendi. Az elrendelt árverésről egy úttal a telekkönyvekben ezen időpontig bevezetett s azokból kivehető záloghitelezők is a végzés kézbesitése által különösen értesitendők, azok számára pedig, kiknek lakhelye nem tudatik, vagy a birodalmon kivül tartózkodnak, gondnok rendelendő, és ez külön hirdetvény utján tudomásukra adandó. 20. §. A vételár felosztási sorrend iránti tárgyalásnak a jószág eladatása után van helye, mely tárgyalás azonban legfelebb 8 nap alatt megtartandó. E végett már az árverési hirdetményben mind azok, kik noha az árverésről különösen nem értesíttettek, még is azt hiszik, hogy a nyilvánkönyvekben eszközlött beiktatás által az eladandó jószágra zálogjogot szereztek, felszólitandók, hogy azt a jószág eladása előtt a bíróságnál bejelentsék,ellenkezőleg csak önmaguknak tulajdonithatják, ha a vételár felosztása nélkülök foganatosíttatván, a mennyiben az kimerittetnék, abbani részesüléstől kizárva maradnak. — Eme hirdetményben egyszersmind az is tudtul adandóba hitelezőknek, hogy azok számára, kik zálogjogaikat bejelentendik ugyan, de képviselőt a bíróságnál nem neveznek, veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni. Az elrendelt árverésrőli külön értesítés elmulasztása egyébiránt az árverés megsemmisítésének okául nem szolgálhat, 21. §. Ha a földhitelintézet személyes adósának oly ingatlan vagyonára kívánná a végrehajtást intézni, a melyre az intézet követelése betáblázva nincs, az intézet számára a végrehajtás engedélyezendő ugyan, de ez esetben mindenekelőtt a rendes zálogolás s a végrehajtási végzésnek telekkönyvi bekebelezése, s ha az intézet ugy kérelmezte, a becslésnek a zálogolással együttes teljesítése lesz elrendelendő, ezek megtörténtével a végrehajtás további folyama az itt szabályozott eljárás alá esik. 22. §. Midőn más hitelező által oly jószágnak árverés utjáni végrehajtási eladása, vagy haszenbérbe adása szorgalmaztatik, melyre a földhitelintézet követelése betáblázva van,a végrehajtató fél részéről kijelölt árverési feltételek az árverés elrendelése előtt a bíróság által a hitelintézettel oly felhívás mellett közlendők,hogy a 18. §-ban engedélyezett árverési ('eltételek kijelölhetési jogát egy 14 és 30 napok közt kiszabandó határidő alatt érvényesítse, ellenkezőleg az általa ezen határidő lefolyta után netán kijelölendő árverési feltételek nem fognak figyelembe vétetni, az ily közlés mellőzésével foganatosított árverés érvényessége azonban, ezen egyedüli okból meg nem támadtathatik. 23. § Ha a földhitel intézetnek lezálogositott jószág más hitelező által végrehajtás alá vétetik, de a végrehajtási lépések 14 nap alatt nem folytattatnak, az intézet jogosítva van a végrehajtást saját nevében külön folyamodvány nélkül a már teljesített végrehajtási lépések alapján folytatni. 24. §. Az árverés bevégzése után a birtokbiróság a vételár felosztása végett hivatalból rövid határidőre (20. §.) tárgyalást rendelend, melynél az id. törv. szab. 130. 131. 132. 136. 137 138. 141. §§-ban foglalt rendeletek, a mennyiben ezekre nézve jelen szabályokban kivétel nem tétetett, szolgálandnak zsinórmértékül. 25. §. Ha valaki az elrendelt végrehajtás eszközlése által, saját birtok vagy tulajdoni, vagy más dologi jogait megsértetteknek véli, mind a végrehajtató, mind pedig a végrehajtást szenvedett fél ellen intézendő keresetben a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását kérelmezheti a nélkül azonban,hogy ily igények bejelentésére külön felszólitás vagy hirdetmény szükségeltetnék. Az e tekintetbeni keresetlevél, ha a végrehajtásnak tárgya ingó, a végrehajtást foganatosító bírósághoz, ha pedí^ a végrehajtásnak tárgyát az intézetnek lezálogositott ingatlan vagyon képezi, a pesti kir első bir. váltótörvényszékhez nyújtandó be. Ezen kereset a végrehajtás további folytatását meg nem gátolja, azonban felperesnek szabadságában áll, ugyanazon bíróságnál, melyhez a keresetlevél benyujtatott, kérelmezni, hogy a tárgyalás tartama alatt az igénybe vett tárgy iránt a végrehajtás annyiban függeszte ssék föl, a mennyiben különben neki, a végrehajtás foganatosítása által megtérithetetlen kár okoztatnék. Ezen kérelemre az említett feltétel alatt a végrehajtás a biróság által csak akkor függeszthető fel, ha felperes elsőbbségi jogait elegendőképen igazolta, vagyha a felfüggesztés által okozandó minden karokért elegendő biztosítékokat nyújtott. 26. § Az intézet személyes adósa, vagy a lezálogositott jószág birtokosa ellen csőd nyittatván, az intézet tartozik ugyan követelését a hirdetvényi határidő alatt a csődbíróságnál bejelenteni, azonban ezen bejelentés felett a tárgyalás azonnal még a hirdetvényi határidő lefolyta, sőt a hitelezői választmány alakítása előtt is megtartandó, a csődperügyelő erre nézve csak oda lévén utasítandó, hogy az illető bejelentett követelés iránt a hitelezői választmányt, vagy ha ez még alakitva nem volna, a helybenlakó ismeretes hitelezőket hallgassa meg. Az intézet követelésének valódisága felett haladéktalanul ítélet hozandó, és abban egyúttal az intézet zálogjoga felett is határozandó. 27. § A követelés valódisága iránti ítélet jogerőre lett emelkedése után az intézet jogosítva van azonnal, be sem várva a betáblázott és megítélt követelések feletti osztályozási ítéletet, kérelmezni, hogy a lezálogositott jószág tüstént árverés alá boosáttassék, a második árverésnél becsértéken alól is eladassék és követelése a vételárból kifizettessék Ha azonban a csődtárgyalás további folyama alatt kitűnnék, hogy az intézetnek járandóságán túl teljesítetett fizetés, az intézet a felvett felesleget késedelmi kamatokkal együtt a csődtömegnek megtéríteni köteles. Egyébiránt a csődtömeg a hiteliutézeti alapszabályok 116. §-ához képest a csődtartama alatt is köteles a földhitel intézetnek annak végkielégítéséig a szerződési kamatokat a meghatározott időre pontosan fizetni.