Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 70. szám

318 szonvételétől elmozditatván, az innen keletkezett kárai iránt a pert nyomban az uj haszonbére?ek, és annak be­végeztével, az alperes ellen megindította, az ellenvetett elévülésnek helye nem találtatik, és a felperesi kereset megállapíttatik. A kereset egyes pontjait illetőleg: a) Az eljáró bíróság ítéletének azon pontja, mely szerint az M. a. elfoglalt és 166 frt 54 krra becsült ingóságok össze­géből 64 frt 32 kr. pp. a felperesnek odaitéltetett, a többi 102 pfrt pedig az alperes követelésének lehajlására szá­míttatott, ugyanazon M. a. becsülevélnek alapján helyben­hagyatik b) Az M. a. becsű ellen a felperesnek kifogása nem csak nem lévén, sőt arra az A. a. követelését ál lapít­ván, miután az elköltözködésre különben is elég ideje volt, de a tanúk állítása szerint az árverelés a templom előtt is kihirdettetett, azon ezim alatt,hogy a tőle elfoglalt tárgyakat drágábban eladhatta volna, támasztott követe­lésének hely nem adatik. Ellenben : c) A keresetlevélhez csatolt F. a. nyugta szerint felperes, illetőleg édes auyja 8 frt 4 krt az 1854. évi földárenda fejében fizetvén, a ha­szonbérlet ideje ez évre kiterjesztettnek tekintetik; de az ítélet azon része, mely szerint ez évre haszonbéri nyere­ség megszüntetése fejében 200 pfrt Ítéltetett, megváltoz­tatik, és figyelemmel arra, hogy a kihallgatott tanuk a kérdéses haszonbéri birtokrész kiterjedését hol 7, hol 6 hol épen csak 5 holdnak gondolják, az alperes pedig azt határozottam 6 hold és tVIT0(T • ölnek lenni vallja, ennél­fogva az bíróilag is 6. hold és TVOV • ölnek ismertetik; mihez képest jóllehet e tszéknek 1859. évi nov. 29. 6433. sz. a. kelt végzése folytán 1860. évi márt. 19. 750. sz. a. jkönyv szerint kihallgatott felperesi két tanú,ugymint Lé­vai István és Pajko Mihály e birtokrésznek minden mun­ka és haszonbér levonása után, az egy évi tiszta jövedel­mét 200 pfrtra becsüli, miután mindazáltal alperes emez tanuk ellen alapos kifogásokat tévén, ez összeg, ugyanezen tanuk abbeli állításuknak figyelembe vételével, hogy fel­peres e földektől, holdankint csak 3 pfrt 30 kr. haszon­bért fizetett, nagyon is túlságosnak, és igy alperes ellen­vetése alaposnak találtatnék, felperes ezen egyéb adatok­kal nem támogatott, összeg iránti követelésével elmozdit­tatik, azonban tekintve alperesnek azon állítását, hogy e birtokrész a földadó levonása nélkül holdankint legfel­jebb hét frt jövedelmet nyújthat, ez okból más alaposb adatnak hiányában, és mivel a most említett földadónak összege az alperes által számszerint kimutatva nem lőn, a megszűnt haszonbéri nyereség az 1854 évre holdankint 7 írtban állapitatik meg, és a 6 hold és tVA • öltől hol­dankint 7 írtjával számítandó, ugy a már előre az évre felvett bérösszegnek is megfizetésében elmarasztatik. Mi illeti továbbá a házbér fejében követelt összeget; mint­hogy felperes e részbirtokból 1854. évi husvétutáni na­pokban mozdittatott ki, a tanúk abbeli vallomása alapján, hogy felperes egész évre 16 frton szállást kaphatott, ugyanannak a még hátralevő kilenez hónapra 12 frt Ítél­tetik. Többire a H. a. melléklettel felperes azt, hogy a 7 frt 38 kr. összeget az 1855 évre kiterjedő haszonbér fe­jében fizette volna, nem igazolván, de az irott okmány el­lenében az eskünek helye sem lévén, miután különben is a kihallgatott tanúk azt vallanák, hogy a földhaszonvétel és a ház az árverelésre hirdetve, és tehát a haszonbér tett­leg is felmondva volt, az 1855. évre eső követelésétől el­mozdittatik. Végre a két Ítélet különbözőségénél fogva a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Eként rész­ben helybenhagyatván, részben megváltoztatván az eljá­ró bíróság ítélete, a periratok stb. (1863. jul. 25. 5630.P. sz. a. Előadó : Vitái Alajos ktb.) 682. Németh András örököseinek, ugy Boros Antal­nak ingatlan birtokróli bizonyítvány kiállítása iránti ké­relmök tárgyában végeztetett : A kérelmező testvérek néhai édes atyja, ugyan csak kérelmező Boros Antalra nézve pedig ipa néhai Német András, a kérvényhez A. betű a. mellékelt végrendeletének 5-ik pontjában, minden ingó és ingatlan vagyonai, melyek második neje, később pedig özvegye néhai Szabó Anna holtiglani használatá­ban meghagyattak: annak a kérvényhez C. a. mellékelt halottkönyvi kivonat szerint immár hasonlóul bekövet­kezett halála után Németh Antal fia és Németh Rozália leánya között egyenlő mértékben megosztatni rendelvén, az udvarán lévő uj épületet pedig, Boros Antal nejének pénzén épültnek beismervén, s e miatt arról nem is ren­delkezvén, de kérelmező tulajdoni joga épen néhai Szabó Anna irányában a főméltóságu Hétszemélyes táblán a ké­relmezők által pótolólag F. a. bemutatott ítélete által bí­róilag és jogérvényesen is már elösmerve lévén, és igy az eljáró tszéktől mint birtok bíróságtól kért bizonyítvány megtagadására alapos ok fenn nem forogván; a felfolya­modással megtámadott végzés megváltoztatása mellett a kért bizonyítvány kiadása elrendeltetik, s e végett a fel­terjesztett ügyiratok stb. (1863. jul. 28. 8520. P. sz. a. Előadó : Nyeviczkey József királyi személynőki itélő­mester.) 683. özv. Dengeleghy Károlyné szül. G-erlóczi Ma­tek ovits Rózának és pertársainek, idősb Grerlóczi Mateko­vits Imre özvegye végrendelete megsemmisítése iránti ügyében ítéltetett : Alperes felek közös annyukat mint a ki néhai férjét túl élte, a 3. sz. közösen tett végrendelet 1. és 2. pontja, valamint élők között ugy halál esetére ren­delkezhetési joggal, azon egyetlen megszorítás mellett, hogy a közös vagyont csak a gyermekekre hagyhatja, különben korlátlanúl felruházván, s ez alóli kivétel a 2. pont után, különben is csak azon esetre, ha az utóbb élet­ben maradott végrendelkezést nem tehetne intézkedő, többi pontokban sem foglaltatván, és igy alperesnek azt, mintha közös annyuk azon végrendelet 5. és 6. pontjában a gyermekek magszakadása esetére tett intézkedés mel­lőzésére jogosítva nem lett volna, saját bizonyitékja elle­nére annál alaptalanabbul állítván, az eljáró városi tör­vényszék Ítélete az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett ezen, s az abban felhozott indokoknál fogva hely­benhagyatik s a per stb. (1863. jul. 80. 5354. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey József királyi személynőki itélő­mester.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pétiteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre e^ész évre 8 frt, — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői sz állás Balváros. aldunasor 7 sz Nyomatott Kozma Vazulnál (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. Sz.) Pesten 1863.

Next

/
Thumbnails
Contents