Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 67. szám

302 a fentebbi felsőbb bírósági határozatok folytán kereseté­nek ujabbi beadására hallgatag utasítva lett. Ezenujabbi kereset folytán ismét tárgyalás tűzetvén ki, annál alperes következő kifogásokat tett : a) A kereseti váltó körül el­követett csalás iránt a vizsgálat Pestmegye tszkénél folyamatban lévén, a periratok oda átteendők. b) Felpe­res a Uvh sz. feltszki, és UU hétszemélyes táblai végzé­sekhez képest jelen keresetet már elvesztvén, az ujabban csak perújítás utján indítható meg. c) Felperes csak en­gedmény utján jutván a kereseti váltó birtokába, a vtk. I. r. 38. §. szerint előzői ellen csak köztörvényileg léphet fel. d) Alperes a váltóra értéket nem kapott. Felperesnek válasza a következőkben pontosul ösz­sze : ö-ra. A váltó keletkezése körül netán elkövetett csa­lás őt mint forgatmányost nem illetheti, b-re. Felperes a korábban lefolyt pert nem érdemben veszté el. Itt perújí­tásnak helye nem lehet. A keresetnek újbóli beadása a felsőb bírósági határozatokban hallgatag meg van enged­ve, c-re. Felperes nem engedmény, hanem üres forgat­mány utján jött a váltó birtokába, végre d-re. Az érték nem kapás iránti kifogás törvényszerüleg elvetendő. Ezen tárgyalás folytán a pesti e. b. v. tszk 1863 feb. 9. WFV sz- a. következő végzést hozott : „Felperes kere­setével a köztörvény útjára utasittatik, s köteleztetik alpe­res részére 11 frt 36 krnyi perköltséget stb. Mert : Fel­peres az 1861. nov. 21. beadott keresetet illetéktelenség miatt visszautasító 1861. 50,848. sz. végzés ellen közbe­tett felfolyamodását az 1862. jan. 3. 273. sz. a. beadott kérvényével feltétlenül visszavonván, s azt magának el­intézetlenül visszaadatni kérvén, daczára annak, hogy fel­peres az ezen visszavonásról a kérvény fel nem terjesztése miatt tudomással nem biró kir. v. feltszk 1862. febr. 5. 385. sz. a. hozott s az elutasító e. b. végzést feloldó hatá­rozatához képest rendelt tárgyalást még is megtartani ki­kivánta, s ezen tárgyalás folytán az eljáró kir. v. tszk 1862. apr. 10. 22,706. sz.a. alperest a felperesikeresetben elmarasztaló ítéletet is hozott, ezen ítélet mind a kir. vál­tófeltörvényszék 1862. jun. 25. 4055* sz. a. hozott végzé­sével, mind a Hétsz. tábla 1862. aug. 29. hozott határo­zatával megszüntettetvén, kimondatott, hogy felperes a felfolyamodás visszahuzása, s ennek folytán a nehez­telt elutasító e. b. végzésnek jogerőre emelkedése által tettleg megszűnt váltókereseti jogát fel nem élesztheti. Ezen felsőbb bírói határozatok világos értelménél fogva felperes váltókereseti joga végképen elenyészett, s ő az alperes elleni követelését most már csak köztörvényileg keresheti." K. E. Illíriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 640. Eisenbacher Györgynek, Lerner Erzsébet s per­társai ellen 511 frt tartozás iránti perében ítéltetett : Az A. a. magában véve törvényes bizonyítékot nem nyújtó iratnak támogatására hivatolts hit alatt kihallgatott Ver­ner Márton egyik felperesi tanú az érintett A. alattinak mikénti keletkezése körülményei tekintetében, minthogy úgymond : nekie arra gondja nem igen volt, határozatla­nul tanúskodván, FriczGyörgy ugyan csak felperesi másik tanú pedig amaz A. alattinak keletkezésekor még jelen sem lévén és igy vallomásaik a kereseti, alperesek által külö­nösen mennyiségére való nézve kétségbe vont követelés valóságának törvényszerű begyőzésére elegen iő alapul az ismételve érintett A. a. tulajdonképpen csak is az elsó rendű alperes közbejöttével készült irattal egy üt véve sem szolgálhatván : mind ezeknél fogva felperes kellőleg nem bizonyított keresetével a két első alperes irányában isel­mozdittatván, az alperesek részéről is óhajtott öszveszá­molási per útra utasitatik, és az e. b. ítélete eképpen meg­változtatik, a perköltségek azonban kölcsönösen meg­szüntettetvén, az ügyiratok stb. (1863. jul. 15. 3826. P. sz. a. Előadó : Blaskovits Kálmán ktb.) 641. Rigiczai Kovács Nep. Jánosnak (képviselve Szécsényi József által) Beck szül. Fischer Jozefa elleni végrehajtási ügyében végeztetett : Felperesnek végrehaj­tási joga az A. a. legfőbb tszéki ítéleten alapulván, mint­hogy ő a kiváltási határidőre nézve hozott B. a. Ítéletnek, mely 1858. é. oct. 27. kézbesittetett, a C. a. 1859. é. oct. 28. beadott nyilatkozata által megfelelt - sőt Beck Jozefa E. szerint időközben 1858. é. dec. 8. a beruházások meg­állapítása iránt keresetét is beadta, melynek folytán az általa felszámított beruházások a H. a. másodbirósági jog­erőre emelkedett Ítélet által megállapittattak, s igy ezen ítélet kézbesítése után 1862. é. jul. 17. a beruházásoktóli elállása iráfit benyújtott nyilatkozata felperes kiváltási jogát nem gyengítheti; minthogy továbbá felperes a zá­log összeget D. szerint 536 frt 34 krral, a megítélt beru­házási összeget pedig 290 frttal birói kézhez letette, kö­vetkezőleg mind a két ítéletnek maga részéről megfelel­vén, végrehajtási jogát minden tekintetben igazolta: ezek­nél fogva a kért végrehajtás elrendeltetik s ekkép meg­változtatván az eljáró tszéknek végzése, az ügyiratok az idigl. törv. szab. 119. és 121. §. értelmében további eljá­rás végett stb. (1863. jul. 15. 2587. P. sz. a. Előadó : Haisz Szilárd ktb ) 642. Ifj. Vermes Mária férj. Erős Józsefnőnek, néh. ifj Vermes Mihály Örökösei e. 2/i telek tanyai birtok s haszonvétele és perköltségek iránti perében ítéltetett : Miután id. özv. Vermes Mihályné az A. a, felvallás szerint két fiát u. m. Vermes Mihályt és felperesnő édes atyját néh. Vermes Jánost még 1833 esztendőben egyenkint, és különkülön 2/4 telekföldben részesítette, és ezen osztály habár uradalmi átírással nem is, de a leánytestvérnek Klémánt-Vermes Máriának kielégítése, a birtokon fekvő adósságoknak, ugy özv. Vermes Mária élelmezésének át, illetőleg elvállalása, és az V. a. kihallgatott tanúk vallo­mása szerint birtokba vétel, és valóságos használat által teljesedésbe is ment, és igy ugyan azon Vermes Mihály­né 1837. évben kelt J. a. felvallásban fiát Jánost, vagy ennek törvényes örökösét ezek közbenjötte, és beleegye­zése nélkül a földbirtokából annál kevésbé zárhatta ki, mivel a hivatolt A. a. felvallásban magának nem is az őt különben sem illethetett korlátlan rendelkezési jogot, hanem csak az osztálynak a körülményekhez képesti ki­igazítását tartotta fenn, miután tovább ama körülmény, hogy mindkét rendbeli V* telek időközben Vermes János halála után az uradalomnál másik fiára ifj. Vermes Mi­hályra átíratott, a felperesnő jogait nem csorbíthatná, ugyan azért az 1837. é. J. a. ujabb felvallás félretételével felperesnőnek atyja néh. Vermes János által bírt kereseti 8/i telek megítéltetik, és ennek kiadásában alperesek ma­rasztaltatnak. Mi a követelt haszonvételeket illeti : mi­után a felperesnő és édes anyja özv. Vermes Jánosné ré­szére H. szerint évi élelmezés adatott, és J. szerint számá­ra a nagyanyai ápolás, és ellátás biztositatott, sőt az öreg

Next

/
Thumbnails
Contents