Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 67. szám

302 a fentebbi felsőbb bírósági határozatok folytán keresetének ujabbi beadására hallgatag utasítva lett. Ezenujabbi kereset folytán ismét tárgyalás tűzetvén ki, annál alperes következő kifogásokat tett : a) A kereseti váltó körül elkövetett csalás iránt a vizsgálat Pestmegye tszkénél folyamatban lévén, a periratok oda átteendők. b) Felperes a Uvh sz. feltszki, és UU hétszemélyes táblai végzésekhez képest jelen keresetet már elvesztvén, az ujabban csak perújítás utján indítható meg. c) Felperes csak engedmény utján jutván a kereseti váltó birtokába, a vtk. I. r. 38. §. szerint előzői ellen csak köztörvényileg léphet fel. d) Alperes a váltóra értéket nem kapott. Felperesnek válasza a következőkben pontosul öszsze : ö-ra. A váltó keletkezése körül netán elkövetett csalás őt mint forgatmányost nem illetheti, b-re. Felperes a korábban lefolyt pert nem érdemben veszté el. Itt perújításnak helye nem lehet. A keresetnek újbóli beadása a felsőb bírósági határozatokban hallgatag meg van engedve, c-re. Felperes nem engedmény, hanem üres forgatmány utján jött a váltó birtokába, végre d-re. Az érték nem kapás iránti kifogás törvényszerüleg elvetendő. Ezen tárgyalás folytán a pesti e. b. v. tszk 1863 feb. 9. WFV sz- a. következő végzést hozott : „Felperes keresetével a köztörvény útjára utasittatik, s köteleztetik alperes részére 11 frt 36 krnyi perköltséget stb. Mert : Felperes az 1861. nov. 21. beadott keresetet illetéktelenség miatt visszautasító 1861. 50,848. sz. végzés ellen közbetett felfolyamodását az 1862. jan. 3. 273. sz. a. beadott kérvényével feltétlenül visszavonván, s azt magának elintézetlenül visszaadatni kérvén, daczára annak, hogy felperes az ezen visszavonásról a kérvény fel nem terjesztése miatt tudomással nem biró kir. v. feltszk 1862. febr. 5. 385. sz. a. hozott s az elutasító e. b. végzést feloldó határozatához képest rendelt tárgyalást még is megtartani kikivánta, s ezen tárgyalás folytán az eljáró kir. v. tszk 1862. apr. 10. 22,706. sz.a. alperest a felperesikeresetben elmarasztaló ítéletet is hozott, ezen ítélet mind a kir. váltófeltörvényszék 1862. jun. 25. 4055* sz. a. hozott végzésével, mind a Hétsz. tábla 1862. aug. 29. hozott határozatával megszüntettetvén, kimondatott, hogy felperes a felfolyamodás visszahuzása, s ennek folytán a neheztelt elutasító e. b. végzésnek jogerőre emelkedése által tettleg megszűnt váltókereseti jogát fel nem élesztheti. Ezen felsőbb bírói határozatok világos értelménél fogva felperes váltókereseti joga végképen elenyészett, s ő az alperes elleni követelését most már csak köztörvényileg keresheti." K. E. Illíriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 640. Eisenbacher Györgynek, Lerner Erzsébet s pertársai ellen 511 frt tartozás iránti perében ítéltetett : Az A. a. magában véve törvényes bizonyítékot nem nyújtó iratnak támogatására hivatolts hit alatt kihallgatott Verner Márton egyik felperesi tanú az érintett A. alattinak mikénti keletkezése körülményei tekintetében, minthogy úgymond : nekie arra gondja nem igen volt, határozatlanul tanúskodván, FriczGyörgy ugyan csak felperesi másik tanú pedig amaz A. alattinak keletkezésekor még jelen sem lévén és igy vallomásaik a kereseti, alperesek által különösen mennyiségére való nézve kétségbe vont követelés valóságának törvényszerű begyőzésére elegen iő alapul az ismételve érintett A. a. tulajdonképpen csak is az elsó rendű alperes közbejöttével készült irattal egy üt véve sem szolgálhatván : mind ezeknél fogva felperes kellőleg nem bizonyított keresetével a két első alperes irányában iselmozdittatván, az alperesek részéről is óhajtott öszveszámolási per útra utasitatik, és az e. b. ítélete eképpen megváltoztatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntettetvén, az ügyiratok stb. (1863. jul. 15. 3826. P. sz. a. Előadó : Blaskovits Kálmán ktb.) 641. Rigiczai Kovács Nep. Jánosnak (képviselve Szécsényi József által) Beck szül. Fischer Jozefa elleni végrehajtási ügyében végeztetett : Felperesnek végrehajtási joga az A. a. legfőbb tszéki ítéleten alapulván, minthogy ő a kiváltási határidőre nézve hozott B. a. Ítéletnek, mely 1858. é. oct. 27. kézbesittetett, a C. a. 1859. é. oct. 28. beadott nyilatkozata által megfelelt - sőt Beck Jozefa E. szerint időközben 1858. é. dec. 8. a beruházások megállapítása iránt keresetét is beadta, melynek folytán az általa felszámított beruházások a H. a. másodbirósági jogerőre emelkedett Ítélet által megállapittattak, s igy ezen ítélet kézbesítése után 1862. é. jul. 17. a beruházásoktóli elállása iráfit benyújtott nyilatkozata felperes kiváltási jogát nem gyengítheti; minthogy továbbá felperes a zálog összeget D. szerint 536 frt 34 krral, a megítélt beruházási összeget pedig 290 frttal birói kézhez letette, következőleg mind a két ítéletnek maga részéről megfelelvén, végrehajtási jogát minden tekintetben igazolta: ezeknél fogva a kért végrehajtás elrendeltetik s ekkép megváltoztatván az eljáró tszéknek végzése, az ügyiratok az idigl. törv. szab. 119. és 121. §. értelmében további eljárás végett stb. (1863. jul. 15. 2587. P. sz. a. Előadó : Haisz Szilárd ktb ) 642. Ifj. Vermes Mária férj. Erős Józsefnőnek, néh. ifj Vermes Mihály Örökösei e. 2/i telek tanyai birtok s haszonvétele és perköltségek iránti perében ítéltetett : Miután id. özv. Vermes Mihályné az A. a, felvallás szerint két fiát u. m. Vermes Mihályt és felperesnő édes atyját néh. Vermes Jánost még 1833 esztendőben egyenkint, és különkülön 2/4 telekföldben részesítette, és ezen osztály habár uradalmi átírással nem is, de a leánytestvérnek Klémánt-Vermes Máriának kielégítése, a birtokon fekvő adósságoknak, ugy özv. Vermes Mária élelmezésének át, illetőleg elvállalása, és az V. a. kihallgatott tanúk vallomása szerint birtokba vétel, és valóságos használat által teljesedésbe is ment, és igy ugyan azon Vermes Mihályné 1837. évben kelt J. a. felvallásban fiát Jánost, vagy ennek törvényes örökösét ezek közbenjötte, és beleegyezése nélkül a földbirtokából annál kevésbé zárhatta ki, mivel a hivatolt A. a. felvallásban magának nem is az őt különben sem illethetett korlátlan rendelkezési jogot, hanem csak az osztálynak a körülményekhez képesti kiigazítását tartotta fenn, miután tovább ama körülmény, hogy mindkét rendbeli V* telek időközben Vermes János halála után az uradalomnál másik fiára ifj. Vermes Mihályra átíratott, a felperesnő jogait nem csorbíthatná, ugyan azért az 1837. é. J. a. ujabb felvallás félretételével felperesnőnek atyja néh. Vermes János által bírt kereseti 8/i telek megítéltetik, és ennek kiadásában alperesek marasztaltatnak. Mi a követelt haszonvételeket illeti : miután a felperesnő és édes anyja özv. Vermes Jánosné részére H. szerint évi élelmezés adatott, és J. szerint számára a nagyanyai ápolás, és ellátás biztositatott, sőt az öreg