Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 63. szám

282 örököseinek, a mezőtúri Kállay családot illető javak egy hatod része megítéltetik, s ezek kibocsájtásába alperesek ezen itéfet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe alatt, köteleztetnek. Továbbá, minthogy az úrbéri tehermentesítés a jószág állagához tartozik, és felperesek keresetlevelükben az egész úrbéri kárpótlás megtérítését kérték, e tekintetből tehát felpereseket elmozdítani nem lehetne, ezen egy hatod részre eső úrbéri kárpótláshoz, fizettessék az a magokat megváltott volt jobbágyok, vagy az állam által, felperesek joga a kárpótlási tőke, és ez után a per kezdetétől számitandó szelvényi kamatokra nézve, ezennel megállapíttatik; minthogy azonban felperesek ezt mennyiségére nézve öszvegileg ki nem mutattak, az iránt külön perutra utasíttatnak. A mi a haszonvételeket illeti: Miuthogy felperesek magok beismerték, hogy ezen egy hatod rész birtokot, Kállay Péter az őtet illetett jutalom és költségek lehajtása fejében vette által, sőt az M. a. zálog visszaeresztése után az egri káptalannak járó kamatokat is alperesek fizették, és így a birtoklást törvényes jogczimmel kezdték meg, ezen javak pedig tőlük e per megkezdése előtt vissza nem követeltettek, ugyanazért, a haszonvétel k csak e per kezdetétől 1854. é. apr. 24-től évenkint 7854 frt 17 krban oszt- ért., mely évi jövedelem merynyiségét alperesek ne m kifogásolták, ítéltetik felpereseknek meg, valamint más részről a B. a okirat keltétől, midőn alperesek ezen kereseti birtokba léptek, 1854. évig e p r megindításáig, hogy alpereseket jutalom fejében illetett három, illetőleg négy évi haszonélvezeten kivül, a közös költségek fejében a 6-ik sz. szerint felszámított 41,522 írt 30 kr. váltóczédula, az ezen per kezdete előtt vett haszonvételből, hogy ]e nem törlesztetett volna, alperesek nem is állítják, ezek tehát lehajoltaknak kimondatnak, az egri főkáptalannak járó kamatok fizetése pedig, a javak birlalását terhelvén, azokat a per kezdetéig alperesek tartoztak viselni, végre a perköltségek egymás ellenében kölcsönösen megszüntetretnek, ekkép részben helybehagyatván, részben megváltoztattatván az e. b. Ítélete, a per illetőségéhez leküldetik. (1863. jul. 10. 6362. és 6363. P. sz. a. Előadó : Szalay Zsigmond ktb.) 588. Goldstein Izsák és társainak, Szklenka Mária szül. Hibben és társai mint Szklenka Jáno= sat. elleni birtok atkebelezése iránti ügyében végeztetett : A periratok bizonysága szerint, a jelen jelzálogi átkebiezéssel terhelni kívánt birtok Szklenka féle ősi vagyon lévén, s mint ilyen sem 1. r. alp. volt Szklenka, jelenleg özv. Kaprininé szül. Hibben Mária által kisk. gyermekei, sem 2-od rendű alp. Szklenka János által többi testvérei kárára adóságokkal nem terheltethetvén, miután továbbá az átkebleztetni kivánt átalános betáblázás csupán 1. s 2-od r. alp. által aláirt kötvény alapján követeltetik, ennélfogva felperes, az 1. s 2-od r. alp. kívül a többi kötvényt alá nem irt alperesek tkönyvileg kimutatott birtokára vezetni kivánt jelzálogi átkeblezés iránti kérelmével, az egész kereseti öszvegre nézve, valamint az 1. s 2-od r. alp. irányában u 1650 frt öszlet erejéig, mivel a tkönyvi rendelet 31. §. ellenére csupán csak 1000 írtról szóló kötlevél mutattatott fel, a többi abban felhívott három db kötvények pedig.melyekkel együtt a kereset 2650 írtra emeltetett, előadat ni elmulasztanak, feltétlenül elmozditatik, a hátralevő 1000 í'rtnyi követelésié nézve pedig és csupán az 1. és 2-od r. alperesek saját még eddig határozatlan arái yu illetőségére nézve a jelzálogi átkeblezés ez által függőben tartatni azért határoztatik, mivel az egész kereseti összeg iránt felperes által ugyan ezen 1. s 2-od r. alperesek ellen külön per tétetett folyamatba, s igy a jelen csupán 1000 írtig szabályszerűen követelt jelen keresetének birói elintézése is, egyébiránt a bekebelezési kérvénye feljegyzésének épségben tartása mellett, az előbb érintett külön pernek kimenetelétől feltételeztetik. s most akkorra íennhagyatik. Melyekben az e. b. végzése megváltoztatván, az ügyiratok stb. (1863. jul. 3. 1589. P. sz. a. Előadó : Nagy Sámuel ktb.) 589. Kun szül Jakabíalvy Emiliának, Kóós Károly elleni zálogkiválíási jogának telekkönyvi feljegyzését szorgalmazó bejelentési ügyében végeztetett : A bíróságok csak azon esetre lévén hivatva a hozzájok illetékesen beadott íellebbezvények s ugyan azokkal hason tekintet alá eső felfolyamodványok és semmiségi panaszoknak hivatalbóli visszautasítására, ha azok nyilván elké.-ve lettek benyújtva, azt pedig : hogy az Abauj megye tszékének végzése ellen irányzott !$j}£-ik sz. fVI folyamodás elkésve nyújtatott volna be. maga azon tszék sem állítván, a nehéztelt r^il-ik sz. végzésnek megváltoztatásával az elólemlitett iélíolyamodvány elfogadtatik, ellenben az annak folytán Abauj megye tszékének vizsgálat alá vett jinrz-ik sz. a. végzése az abban felhozott okoknál fogva, jováhagyatik; Torna megye tszéki rVfiVik sz. végzés pedig, miután az az elleni felfolyamodvány Abauj megye tszékéhez, s a szerint nem az illetékes bíróságnál lett benyújtva,*s ez okból már ez utóbbi tszék által is a felhívott irol-ik sz. végzéssel helyesen visszautasítva, ez úttal vizsgálat alá nem vétethetvén, érintetlenül hagyatik, ilyképen tehát az egyik íelfólyamodványnak hely adatván, a másiknak azonban helye nem találtatván, a semmiségi panaszok pedig mint alaptalanok elvettetvén: az iratok további kellő intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. jul. 4. 573. P. sz a. Előadó : Monaszterly Sándor ktb.) 590. Schubert Jánosnak, Hubényi Ernő ellen 173 frt 46kr. iránti szóbeli perében ítéltetett : A felperesi kereset alapját tevő döntő azon körülményt, miszerint alperes napszámosainak, és bánya munkásainak felperes által kiszolgáltatott ital és ételek ára fizetéséért jót állott, s mint kezes készfizetést vállalt, két kifogáson kívüli felperesi tanú határozott vallomásával begyőzetvén, ezen tevőleges vallomások ellen pedig az alperes által javaslatba hozott tanúknak alperes által szövegezett kérdő pontokra adandó tagadólagos vallomásaik a törvény rendelte bizonylatot annál kevésbé eredményezhetnék, mert felperes két tp.núi vallomásával előálliíott törvényes bizonylaton kivül szükség esetére még pótló esküjét és felajánlá,s ekként az alperesi lanúk kihallgatásának szüksége elenyészvén, különben pedig alperes, a felperes által kiszolgáltatott étel és italok ára mennyisége ellen kifogással nem élvén, ez indokoknál, valamint az e. b. itéletéhen kifejtett okoknál fogva az e. b. ítélet helybenhagyatik, és a per további törvényszabta intézkedés végett stb. (1863. jul. 4. 7930. P. sz. a. Előadó : Rozgonyi Bertalan ktb.) 591. Pesti Istvánnak, Ercsey Géza elleni szerződés teljesítési perében Ítéltetett: Jóllehet Beznák Béla, Kovács József, Olasz Menyhért és Neufeld Lőrincz eskü alatt kihallgatott tanúk vallomásaikból az, hogy alperes a Patayféle Kovácsi javakat birlalja, azt haszonbérbe kiadta, sőt ugyancsak a kereseti ház eladása iránt Neufeld Lőrinczel is szerződésre lépett, világosan kitűnik, és így az, hogy a'peres az általa szabad rendelkezéssel kezelt birtokokat immár mégis vette, jogilag vélelmezhető is; miután azonban felperes azt, hogy az A. a szerződés szerént általa alperestől megvásárolt, ház és szőllő alperes nevére telekkcnyvileg már átiratot | is állította, és így az átadás es