Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 59. szám

264 sának igen is hatályos óvó szerei leendettek vala, hanem felperes a nevezett pénztárnoknak az oskolai pénzalapot i megkárosító sikkasz'ásait, valamint keresetlevelében, ugy következő perirataiban is olyauképeu történtnek mondja, hogy a naplóból a bevételeket részben vagy egészen is kihagyta, a hátralékokat pedig a valóságnál nagyobb öszszegekben tette ki,ésa Ballaféle pengő pénzben bevett kamat szelvényeket a bevételben váltó pénzképen vezette, mely nem előbb, mint a nevezett pénztárnok halála után, ' — a készpénzek — és számadási könyveknek — az ujo- j nan kinevezett pénztárnok részére történt átadása alkálim, val, — akéut lett felfedezve, hogy a nevezett pénztár- j nok által hamisan vezetett kettős naplók is megtaláltattak, — egyszersmind tagadásba nem vette felperes azt, hogy az oskolai pénzalap kezelésére az 0. a. pótló utasitással is meghagyott azon gyakorlat állott fen, miszerint a pénztárba befolyó pénzek közvetlen a pénztárnokhoz küldettek, és hogy ettől, valamint a pénztárnok, ugy különösen az illető befizetők is eltiltattak volna, még nem is állította, mely soha meg nem szüntetett gyakorlat fenállása mellett,a beküldött pénzeket részben vagy egészen is, igy mindannyiszor eltitkolható pénztárnok nyugtatványának, az R. a. intézvényben az elnök vagy helyettese által elrendelt ellenjegyzése is, — gyakorlatilag sikert nem ígérhetett, sot azon alperesi védők ellenében, hogy a pénztárt és az összes irományokat, a n. m. kir. helytartótanács által kiküldött több bizottmányok ismételten megvizsgálták, és jóreodben találták, és hogy a számvevőileg megvizsgált számadásokban a kérdéses sikkasztások fel nem fedeztettek, felperes valamint válaszában — ugy végirataban, sőt felebbezvényében is erősségül használta azt , hogy ezen vizsgálatok azért maradtak eredmény nélkül, mivel a pénztárnok hamisan kettős naplót vezetvén, ez által csalásaira áthatlan lepelt boritott, mely arra nézve, hogy alperesek, kik a pénztárnoki számodásokat számvevői vizsgálat végett észrevételeik kíséretében tartoztak az alapszabályok értelmében felterjeszteni, ezen előző vizsgálatkor az ily módon eszközlött kérdéses sikkasztásokat hasonlóul észre nem vehették, reájok, mint nem is szakértökre nézve annál alaposabb mentségül szolgálhatna,dehogy a közelebb emiitett gyakorlat fenállása mellett, — az ily sikkasztások az 0. P. Q. és R. a. kezelési szabályok foganatba jövetele és megtartása, sőt az ellenőri hivatal betöl- i tése után sem valának elhárithatók, ugy an ezen pénzalap- { nak utóbbi a 60. sz. rekesztvényből kinyilvánuló— és felperes által hasonlóul nem tagadott megkárosítása is igazolja, és igy, hogy a kérdéses sikkasztásokat nem az alperesek mulasztása, — de a pénz alap kezelésének hiányos szervezete eredményezte, teljes bizonyosságra hozatott, ily esetben pedig, midőn ezen szervezési hiánynak megszüntetése, amit alperesek — 1845. évben az 59. sz a. beperelt jkönyvben íoglaltak szerint, melyeknek valóságát, felperes az által,hogy ezt ellenökben az ellenőri hivatal be nem töltésének elhaladására nézve erősségül használja, maga is beismerte, az illető egyházi előjáróságoknál meg is kisértették, alpereseknek — mint a következés mutatta, — hatalmukban nem állott, oly eredmény terhe, melynek elhárítására megkívántató joggal nem bírtak, reájok jogszerüleg hárítható nem lenne, ezen okokból, az eljáró városi törvényszéknek alpereseket felmentő Ítélete, e részben jóváhagyatik, a perköltségek felperes általi megtérítésének azonban, tekintve, hogy felperes ezen pert az alapítványok képviseletében felsőbb rendeletből, és igy rem oknélkül kezdette, helye nem találtatik, s a per további intézkedés véget fihoz leküldetik. (18G3. jun. 26. 6569. P. sz. a. Előadó : Nyeviczkey József kir. szem. itélőmester.) 558. Ifj. Muskovits Istvánnak, ifj. Muskovits János ellen egy ház, udvar tér és kert fele részére tulajdonjog bekebelezése iránti tkönyvi ügyében végeztetett : Ámbár az •/. alatt eredetben felmutatott ifj. MuskovitsJános mint eladó és Muskovits István mint vevő között 18G0 márt. 15. kelt és minden kellékekkel ellátott eladási szerződés által a vevő, a Tárnoki 32. sz. tj könyvben 1 sor és 'g1 sz. a. házból Muskovits János nevére telekkönyvezett részére törvényes jogczimet nyert, még is miután kérelmező ezen eladáshoz okvetlen megkívántató közigazgatási engedélyt fel nem mutatta, annyiban az első bírósági tulajdon jog bekeblezéstől elutasitó végzés jóváhagyatik ; — ellenben ezen felhívott okirat az előjegyzésre megkívántató kellékekkel el lévén látva, annál fogva az irt tkönyvi testrészre, vevő Muskovits István tulajdonjoga előjegyeztetui rendeltetik ; s ezen le és bejegyzésnél a telekkönyvi rendszabály 56. §. d. pontja figyelembe tartásával s a törvényes idő alatti igazolási kötelezettséggel az előjegyzés bevezetése és további szabályszerű eljárás végett, az iratok illetőségűkhez leküldetnek. (1863. jun. 17. 7700. P. sz. a. Előadó : Perlaky János ktb.) 559. Ihász Dánielnek, Vörös Márton ellen szerződés betöltése iránti ügvében végeztetett : Az eljáró ker. tábla, alp. semmiségi panaszával neheztelt Ítéletében, felp. keresetleveléhez rekesztett B. a. összeírásban foglalt és közös osztály alá tartozóknak kijelölt birkák, gazdasági szerelvények mennyisége és becsértéke meghatározását, alp. állal az elleubeszédben megnevezett, s a 2. 3. 4. 5. 6. és 7. számok alatti bizonyítványt kiállító tanuknak, valamint felp. által válaszában H. a. kérdő pontra kihallgattatni kért Nagy Pál nevű tanúnak mellőzésével, és a felperes által válaszában javaslatba hozott közös szerelvények iránti bírói becsű figyelmen kívül hagyásával és felp. által előmutatni kélt juhászati könyvnek bírói szemle alá nem vételevei törvényellenesen a végrehajtás idejére halasztván, s ekként egy részről a B. a. összeírás ellenében ajánlott ellen bizonylatok teljes mellőzésével — mts részről a kereseti tárgyaknak az Ítéletben megnem határozott mennyiségével, végre az Ítéletnek felperes által keresetlevelében külön perutra fenntartott, és a jelen per során nem is tárgyalt kái követelési igényekre is kiterjesztésével, a íőügy alapos elhatározását lehetlenné tévén, a semmiségi panaszszal neheztelt itélet feloldatik, s a íenntebbi tanuk kihallgatása, birói becs és szemle, s azok alapján folytatandó ujabbi tárgyalás és a kifejlendőkhöz képest ujabbi itélet hozatala elrendeltetik stb. (1863. jun. 25. 2023. P. sz a. Előadó : Rozgonyi Bertalan ktb.) 560. Ráczkevi Nagy Sándornak, Halassy Eduárd ellen 656 Irt iránti perében ítéltetett : Ámbár a kereset kézbesítése azon tekintetnél fogva, hogy az nem alperesnek, hanem a nála taitózkodott Kelemen Károlynak lett kézbesítve, semmisnek tekintendő volna,miután még is alperes peibeszédikg beismerné, hogy azt a tárgyalást megelőző napon, vagyis 1862. évi márt. 23. kezéhez kapta, az idézés ennél fogva igazoltnak kimondatik, miután azonban alperesnek az idő rövidsége miatt védelme elöadhatására elegendő idő nem adatott, az első bírósági itélet feloldásával a per az alperes kezéhez jutott kereset alapján leendő ujabb tárgyalás, és a kifejlendők szerinti ujabb itélet hozás végeit illetőségéhez visszaküldetik. (1863. július 20-án. 3849. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 561. Kopácsy Józsefne"