Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)
1863 / 58. szám
258 ján a tulajdonjog reájuk feltétlenül volt atkebelezendó, s hogy az átadási okmány idő előtt lett volna kiállítva, az i semmivel sincs igazolva; mert fölebbezó Bender Lajos a nyilván könyvön kivül más értesitést szerezni nem tartozott és az elleniéi teeudőihez tartozott a birtok peres voltát a telekkönyvbe bejegyeztetni; mert végre az átadási okmány bíróság által levén kiállítva, annak érvényét fel söbb bíróságok határozatai le nem ronthatják. A kir. Hétsz. táblán határoztatott : „A kir. it. táblá- ' nak határozata helybenhagyatik s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek." (1863. jan. 26. 7394. sz. a.) kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 57. Herbstein IgnáczDak. Lázár Jakab mint Streckenbach Bernát kezessé elleni 500 p. mérő kukoricza szállítása és jár. iránti perében ítéltetett : Az A. a. okiratból alperesnek kezességi kötelezettsége világosan ki nem tűnvén, minthogy az ott előforduló egyes tanú Krönberg Simonnak vallomása arra nézve, hogy alperes Streckenbach Bernátért kezességet vállalt, habar nyomós, de magában teljes bizonyítékot nem képez, ily esetben azonbau pótló hit által kiegészíthető : ugyanazért alperes csak azon esetre marasztatik el, mint kezes, az A. a. okmány értelmében Streckenbach által felvett 650 pfrtnyi kukoricza arának, és ettől járó, a kikötött de meg nem tartott szállítási határidőtől vagy is 1858. é. april 30-ától 1861. é. jul. 24-ig 4% száztolival, ezentúl pedig 6°/0 tolival számítandó késedelmi kamatok megfizetésében, ha felperes leteszi a póthitet arra : „hogy alperes Lázár Jakab az A. a. üzlet megkötése alkalmával Streckenbach Bernátért kezességet vállalt." Ha pedig felperes ezen esküt le nem tenné, alperes annak keresete alól felmentetik ; a perköltségek azonban mind a két esetben kölcsönösen megszüntetnek. Ehez képest tartozik felperes jelen ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt az eskü leiételre jelentkezni, s azt az arra kitűzendő tárgyalás alkalmával a fenn kitett következmény súlya alatt annál bizonyosab- j ban letenni, minthogy különben arra többé bocsajtatni nem fog. És eképen megváltoztatván, a költségekre nézve j pedig helybenhagyatván a tekiutetes kir. tábla ítélete, a per további stb. (1863. jul. 1. 8185. P. sz. a. Előadó : j Raisz Szilárd ktb.) 58. Erdős Mária és Sárának, Erdős Ádám, András, Áron és Dávid eileni osztályos örökösödési perében itél- j tetett : Az alperesi hit alatt kihallgatott tanúknak vallomásai által igazoltatván, miszerint néhai Erdős András, a keresetbe vett vagyonát, még 1848. évben fiai, jelenlegi J alperesek közt félosztotta, tűinek folytán egyik alperes Erdős Ádám osztály utján rea jutott egy rész földet, bi- ' zonyos Vas Jánosnak eladván, ezen eladásnak a 2. sz. a. [ ítélet szerint lett megerősítése által pedig, a kérdési s va- j gyon felett megtörtént osztály tettleg véghezvittnek bébizonyittatott, továbbá felperesek azt, hogy csak 1836 év I ut;m házasittattak volna ki, be nem igazoltak, annálfogva mindkét alsó bírósági ítéletnek megváltoztatása és a perköltségeknek kölcsönös megszüntetése mellett, felperesek keresetüktől elmozditatnak, és az összes iratok további j intézkedés végett illetőségükhöz vísszaküldetnek . (1863. í jun. 25. 8766. P. ~z. a. Előadó : (J*?er Mihály ktb ) ' 59. Márcz Izrael és Léni hitestáisakuak, Lefkovies Sámuel elleni 4151 frt 20 '/2 krnyi végrehajtási ügyében határoztatott : A Hétsz. tábla mint legfőbb biroság által hozott jogérvényes ítéletnek végrehajtása jelen esetben a büntető törvényszéknél alperes féladása következtében folyamatba tett bűnvádi vizsgalat miatt felfüggeszthető nem lévén, mind a két elsőbirósági végzés megváltoztatásával, a polgári perben megkezdett végrehajtásnak szabályszerű fogauatositása rendeltetik el s az ügyiratok stb. (1863. június 27. 3907. P. sz. a. Előadó : Raisz Szilárd ktb.) 60. Néhai Far kasJJanos csőd perében határoztatott: Farkas László leifolyamodó a közárveres utján eladatni rendelt szerb utczui arany lakathoz czimzett házra nézve igényét még a csőd megnyitása előtt, állítólag szerzett jogánál fogva a csodperbe b«jelentvén, és a nevezett háznak természetben kiadatását kérvén, miután a zerint ezen kérdésnek megvitatása minden esetre csődperben eszközlendó, ós erre nézve az ott hozandó itélet a fel folyamodott határozat által ruegnem előztethetik; annálfogva a kérdéses háznak elárvereztetóse ez úttal annál kevésbé rendeltethetik el, minthogy a felfolyamodó által ezen haz iránt folytatott igényperben is a volt pesti cs. kir. orsz. tszék a főtszékileg is helybenhagyatott 1853. dec. 10. 9926. sz. a. hozott ítéletében íélfolyamodót ebbeli igényétől nem érdemileg ütötte el, hanem csak a per utat formaság tekintetéből szállította le. És igy a volt pesti cs. kir. fotszék határozata ennyiben megváltoztatván, a felterjesztett periratok további intézkedés végett azon meghagyással küldetnek az eljáró bírósághoz vissza, miképen oly hoszszu időtől fogva már folyamatban levő csődpernek végső befejezését és elitéltetését minden lehető módon szorgalmazza. (1863. jun. 3. 5125. P. sz a. Előadó : Gedeon Gábor ktb.) 61. Mosel György ilietőleg ennek Öszve^ye szül. Simonyi Nepomucena hagyatéki ügyében határoztatott : Polgári perekben az ellentél meghallgatása nélkül sem bírói zárnak, sem letiltásnak helye nem lévén, és erre csak a feleknek kölcsönös nyilatkozatuk után lehetvén bíróilag határozni, a tek. kir. itélő tábla végzésének megváltoztatásával, a bírói tilalom megszüntetik, és az ügyiratok továbbiszabályszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. jun. 30. 4760. P. sz. a.Előadó: Gedeon Gábor ktb.) A kir itélő táblán. 546. Beremendi Horváth Ádamnak,Horváth (Perich) József és György elleni tulajdonjog igazolási petében itéltett: Felperes a birtokbiróság előtt kezdett tulajdoni igényt es ezzel kapcsolatosan tkönyvi kiigazítást tárgyazó perének az illető tjkönyvbeni feljegyzését, csak külön kérelem mellett eszközölhetvén, és igy a kivánt peráttételnek helye nem lévén, az általa a megye tszék e részbeni végzése ellen emelt felfolyamodásnak hely nem adatik. A per érdemét illetőleg : miután az alperesek által 2/. ós 3/. szerint félperes ellen lefolytatott per, nem flperes által indíttatván, az általa a tkönyvi hatóság utasításából tulajdoni igény érvényesítésére támasztott perrel nem egynemű, es igy az, hogy felperes két uton bosszantást szándékból kereskednék, a perbeli adatokból ki nem tűnik ; ennélfogva a perpatvarkodási büntetésnek helye nem találtatván, az elsőbiróságnak ítélete meg\áltoztatik. Minthogy azonban a felek a perpatvarkodási büntetés alapjára szorítkozván, a per érdemére ki nem terjeszkedtek, és igy az ügy érdeme kellő