Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 4. szám

ló szerződé? szerint a mezőtúri javak nélkül, ezen akkor már gr. Kállay Jánosféle nyirbélteki rész kiváltása felett a zálogba adó tulajdonossal egyezkedett, és ezen okiratban a kereseti javakon fekvő zálogsomma25,000 rftokban állónak megliatároztatott, ennek ellenébe alperes azon állítása, melyet a felszámítás! perhez A. alá csatolt, és 1799-ki apr. 15-én Zicherman Jakab részére szinte gr. Kállay János által kiadott, s ennek nyirbélteki zálogrészét tárgyazó okiratból meríteni kiván, — mintha egyedül ezen gr. Kállay Jánosféle részen már akkor Zicherman által adott 3000 frt auctionális összeggel egvütt 33,000 írtokból álló zálogos összeg feküdt volna, bíróilag valónak fel nem ismertetik, mert azon A. a. okiratban Kállay László nyirbélteki része is, melyet 5000 frt terhelvén, benfoglaltatván, a keresetbeli egész gr. Kállay Jánosféle részen nem több mint25,000frt zálogos összeg, és Zichermann által auctiókép kötelezett 3000 írtok feküdtek, melyekre, ugy a pénz nemére is, miután sem az 1776. sem 1802-kiszerződésekben a pénz különös neme kitéve nincs, az A. a. 1799-ki szerződésben pedig csak átalánosságban folyó arany- és ezüst pénz említtetik, annál fogva az e. b. ítélete e részben is jóváhagyatik. 4. A zálogtartó által kifizetett 10,000 frt fundaíionális összegre és így zálogos rajtfekvőségre nézve : Minthogy felperesi tagadás ellenébe alperes által semmivel nincs igazolva, hogy ezen kereset alatti javakat 10,000 frtból álló fundatiónális adósság is terhelte, s hogy az később letisztáztatott: Zicherman örökösök C. a. elismerésük pedig, mint szinte akkoroni zálogbirtokos állítása a zálogbaadó vagy ennek örököse ellen épen semmi bizonyerővel sem birna, azért ily értelemben az e. b. ide vonatkozó intézkedése helybenhagyatik. Ellenben: 5. A tagos arányositásí költségekre nézve : Alperes a C. S. és C. T. a. tellyes hitelt érdemlő okiratokkal igazolván azt, hogy összes birtokára ezen költségekből 4910 frt 14 kr. esett ezüspénzben, s ebből a felperesnek megítélt 3/s-ra 1841 frt 23'2/ö vagy is o. é. 1933. frt 40 kr. esik, habár alperes eleinte a kezei között létezett mérnöki adatokat, fel nem mutatta is, mivel mégis azokat az 1856. évi 1084. sz. a. jegyzőkönyv szerint az illető szakértőknek utóbb nem csak átadta, hanem ezek által a végrehajtási munkálatnál csakugyan használtattak is, másrészről pedig az 1855-ki 245. számú határozatban a mérnöki adatok elő nem adása esetére a felszámithatástól el nem tiltatott, mindezeknél fogva az e. b. ítélet e részbeni megváltoztatásával, felperes tagositási költségek fejében alperes részére 1933 frt 40 kr. o. é. összeg megtérítésére köteleztetik. 6. A jövedelem, épület és földadó és közköltségekre nézve : Minthogy a zálogos birtokos a zálogbn vett javaknak ideiglenes tulajdonosa s annak minden jövedelmeit minden megszorítás nélkül ő élvezé; a zálogos szerződésben pedig ezeknek a kiváltáskori megtérítése kikötve nincsen: annálfogva ezek aránylagos viselésére a kiváltó kötelelezhető nem lévén, az első bírósági intézkedés ez okból helybenhagyatik. 7. Az erdő szabályzására fordított költségeket illetőleg az e. b. Ítélete az általa felhozott okokból jóváhagyatik. 8. A gazdászati javitmányok közül az e. b által meg nemitélt tételekre nézve, minthogy alperesnek c-ak a függő termésre forditott beruházásaira nézve lehet alapos követelése, eziránti intézkedés pedig a 2-dik pont szerint a végrehajtásra fenhagyatott, ezen értelmezéssel az első biróság idevonatkozó intézkedése jóváhagyatik. Végre 9. Alperes által a zálogos idő alatt tett és felperesnek eső épületek, mint javitmányok becsértékére nézve: Minthogy ezen felszámitási per 1858. jun. 9. kezdetvén, az ugyanakkor életben volt perrendtartás szabályai szerint intézendő el, s azért alperes által az épületekben tett javitások megbecsültetésénél a polgári prtás 230. és 231. §§-ai szolgálnak zsinórmértékül; s miután fel- és alperes által szabályszerűen választott műértő becsüsök ezen épületek értékének meghatározásában egymástól egészen eltérő véleményben vannak, elannyira, hogy míg a felperesi műértő a felperes részére eső épületeket 29,002 frt 54 krra becsüli, akkor ugyanezen épületeket alperesi műértő 61,793 frt 27 krra teszi, a biróság tehát helyesen járt el, midőn ezen ennyire egymástól eltérő becsük közt a közép szám megállapításának helyét nem találva, a becsüt egy harmadik műértő alkalmazásával ismételni rendelte ; azonban az isméti becsünél ámbár ezen harmadik műértő a bírósághoz tett jelentésében a felperesi becsühez közeledni látszik is, mégis annak becsüjétől 2142 frt 11 kr pp. erejéig eltér, továbbá ámbár a harmadik műértő ezen különbség okául azt hozza fel, hogy a felperesi műértő a becsünél hihetőleg a szállítási költségeket számitásba venni elfeledé; de mivel ezen két becsű számos tételeknél igen is szembetünőlegkülönbözik, sőt több helyen, a felperesi becsünél alább álló összeget foglal magában, minek nem az állított kifeledés az oka, mindezeknél fogva ezen harmadik becsű a két elsőtől egészen eltérő becsünek találtatván, a hivatkozott 231. §. rendeletének esete állván be, mely szerint a három eltérő becsüból egy kó; zépszám állapítandó meg, felperes által ennek fejében alpej résnek megtérítendő épületek becsértéke, a három becsű középszáma szerint 40,680 frt 28 kr. vagyis o. értékben 42,714 frt 47 krban határoztatik meg, s e részben az e. biróság Ítélete megváltoztatván, többire pedig érintetlenül hagyatván, e per illetőségéhez leküldetik. (1862. dec. j 2. 2307. P. sz. a. Előadó : Perlaki János ktb.) 47. Mayerffy Sándornak Korponay Mátyás ellen 200 frt iránti pereben Ítéltetett: Azon döntő körülmény: hogy alperes a részére Farkas István pesti gépész által küldött, és 1860. évi jul. 24-én a szolnoki vasúti hivatal raktárába érkezett két hajtó keréknek 200 o. ért. forintban kitett árát (Nachnahme) és a 12 frt 81 krt tevő szállítási dijt, ugy az 1860. évi jul 27-tól naponkint 17 krokkal számított raktári dijakat a kerekek átvétele alkalmával, a szolnoki cs. kir. szabad, tiszavasuti társaság pénztáránál le nem fizette, — a keresetlevélhez A. B. és C a. zárt csatolványok, és az ezeket támogató felperesi tanuk ! vallomásai által jogszerűen igazoltatván,sőt ezen felperesi bizonylat, az alperesi tanú Kludik Sándor vallomása által is gyámolittatván, és igy a felperes á'tal, különben is csak feltételesen kínált főeskü letételének szüksége fenn nem forogváu: alperes a felperesi kereset terhében feltétlenül elmarasztatik, s ekkép az e. b. ítélete megváltoztatván, a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. decz. 11. 5185. P. sz. a. Előadó : Szabó Menyhért ktb.) 48. Scultéti Máriának 850 frtnyi letét kiadatása iránti ügyében végeztetett : A hagyaték feletti tárgyalás befejezte után, midőn az illető örökrész már árvatári kezelés alá adatott, további intézkedés iránt közbe vetett felfolyamodás elintézése mint nembirói cselekvényre vonatkozó, a kir. itélő Tábla illetőségéhez nem tartozván, az iratok további eljárás végeit a városi tszékhez visszakül-