Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 54. szám

241 gatlanok visszaadása iránti ügyében végeztetett : Csányi I Mária és Ludovika részéről, a megye tszék által 1860. j maj. 21. 2959. sz. a. hozott abbeli végzése ellen benyuj­tott felfolyamodásuknak, melynél fogva a viszvégrehaj­tási végzés ereje fel függesztett'k, és az csak is jogerőre emelkedésével rendeltetik foganatba vétetni, annak tekin­tetbe vételével, hogy a Hétsz. táblán 1863 márt. 24.3235. sz. a. hozott határozat szerint, a felfolyamodók mindazon javakba, miknek birtokában az 1860 évi febr. 20. eszköz­lött végrehajtás előtt voltak, visszahelyeztetni rendeltet­nek, hogy tehát ezen általában és jogérvényesen elren­delt viszvégrehajtás felfüggeszthető sem volt, hely adat­ván; az e részben megsemmisittetik. De azonképenlnkey Szidóniának, mint néhai Csányi Elek első férjétől szárma­zottgyermekeiterm. és törvényes gyámanyjának, ugyan­azon megye tszeke által, 1863. máj. 13. 2631. sz. a. ho­zott, a viszvégrehajtás részletes kivitelét tárgyazó végzés ellen benyújtott fel folyamodása is elfogadtatván és egy­idejűleg vizsgálat alá vétetvén, miután az előbb nevezett Csányi Mária s Ludovika, a most czimzett Hétsz. táblai határozat szerint, csak is azon állapotba visszahelyezen­dők, melyben a végrehajtás alatt voltak, e végzésnek 14. pontja szerint azonban, a viszvégrehajtás a térképen 24. sz. a. előforduló ujfalusi határban fekvő egész 4% hold­nyi rétre, sőt ugyanannak 18. pontjához képest, 44 hold­nyi úgynevezett „Cseri" földre is ki terjesztetik, holott az 1860. febr. 20. végbevitt végrehajtásról szólló jegyző- ] könyv 16. lapja szerint, ama rétnek csak hasonfele, ugy- i mint 23/8 hold, eme szántóföld pedig a 20. és 22. lapjá- . nak tanúsága szerint, még az 1854 évben, gróf Batthyá­nyi Gedeonnak cserébe adatván, az árvák részére el sem foglaltatott, s tehát most vissza sem adható, ugyanezen végzés e pontjaiban megváltoztatik, és ezeknek folytán, a felhívott Hétsz. táblai határozatban kimondott elvhöz ké­pest: a) a végrehajtás az imént érintett 14 pont alatti rét­nek csak hasoníelére vagy is 23/8 holdra szőritatik ; b) a 18 pont alatti 44 holdra nézve a visszahelyezésnek helye nem találtatik; de továbbá elrendeltetik, hogy : c), a jelen visszahelyezés foganatosításának eszközlése alatt, mind az 1860 febr. 20. ki végrehajtáskor elfoglalt, mind az idei függötermés, ugy minőségére, mint nienynyiségére nézve kinyomoztatván, a mostaniból Csányi Máriának és Ludovikának annyi, a mennyi tőlők a végrehajtáskor elfoglaltatott,természetben, a többlet pedig hasonlóan ter­mészetben Csányi Elek árvái részére adassék át; d) az épületeknek mostani állapota, az 1860 évi febr. 20. volt állapotukkal egybevettetvén, ugy nem különben, az 1860 febr. 20. a jelen visszahelyezés foganatosításáig az árvák részéről állítólag tett javitások is, a netáni rongálásoknak számbavétele mellett kiderittetvén, és ekkép az akkori, és a mostani becsérték kinyomoztatván, a kérdésben íorgó javak, csak ezen becsár különbözetnek, Csányi Mária s Ludovika által leendő lefizetése, vagy a mennyi re ez nem történhetnék, miután a Hétsz. tábla által elrendelt vissza­helyezést mindenesetre foganatosítani kellene, az árvák részére netán fizetendő összeg helyett ngyanannyi értékű ingatlannak ideiglenes használat végetti kihasitása után, adassanak nekiek tettleg át. Ekként a felfolyamodással illetett végzések részben megváltoztatván, részben hely­benhagyatván, az iratok a visszahelyezésnek ily értelem beni foganatosítása végett, ugyanazon bírósághoz vissza­küldetnek. (1863. jul. 4. 5494. és 6544. P. sz. a. Előadó: Vitái Alajos ktb.) 515. Tömből Sámuelnek, Cséry Imre elleni 2400 frtnak telekkönyvi zálogjogi előjegyzése kitörlési ügyé­ben végf ztetett : Előjegyzést nyert hitelező Cséry Imre ezen előjegyzés igazolása iránti keresetlevelét, saját beis­merése szerint is — a már letelt határidőnek nyitva tar­tása nélkül, mint saját 3/. a. bizonyítéka igazolja, nem előbb mint 1862. april 9. és így azután adván be, midőn adós Tömből Sámuel által az igazolás elmulasztása miatt ezen előjegyzés kitörlése iránt ennél előbb, vagy is 1862. april 1. 972. sz. a. beadott kérvénye már be volt adva, ezen kérvény nyomán kitűzött tárgyalás és az ennek nyo­mán hozandó határozat feladatához pedig, a tkönyvirend. 99. §-ának értelmében, csak annak megvizsgálása, valljon az igazolásra engedélyezett idő nyitva tartatott, vagy az igazolási kereset idejekorán lett-e beadva, tartozhatván; az elsőbirósági végzés megváltoztatása mellett, a kérel­mezett előjegyzési kitörlésnek helye találtatik, s annak foganatosítása elrendeltetik, e végett a felterjesztett ügy­iratok ahhoz leküldetvén. (1863. jul. 1. 5714. P. sz. a. Előadó : Nyeviczkey József kir. szem. itélőmester.) 516. Ozv. Vandlik Sámuelnő szül. Malet Erzsébet­nek, Braun Mihály és neje Malet Erzsébet ellen örökszer­ződés érvénytelenítése és néh. férje Vandlik Sámuel ha­gyatékaképen összeirt ingó s ingatlan vagyonoknak női hozománya fejében kiadása iránti perében Ítéltetett: Fel­peres a D. alatti szerződés valódiságát nem tagadván, és olyanképeni létrejövetelét, mely érvénytelenítés okául szolgálhatna, még nem is állítván, annál kevésbé bizo­nyítván, az pedig, mintha alperesek azon D. a. szerződés­ben irányában vállalt kötelezettségeket teljesíteni elmu­lasztották volna, őtet csak ezen kötelezettségek telje­sítésének, illetőleg a netaláni mulasztás kipótlásának megkivánására jogosítván, de ez azon szerződésbe az esetre sincs kikötve, e nélkül nem eredményezhetvén; az elsö­biróságnak felperest ezen szerződés érvénytelenítésére, egyszersmind a kérdéses javaknak mint állítólag hozo­mányának átadására intézett keresetétől elmozdító ésaD. a. szerződést, évényben meghagyó ítélete , e részben jóváhagyatik ugyan; ezen D. alatti szerződés alapján az örök osztály megtételét elrendelő része azonban, miután azon D. a. szerződés alpereseket csak az őket örökbe fo­gadók mindkettejének és így csak felperesnek is halála utánra teszi a kérdéses javak tulajdonosaivá, és igy, mig felperes életben van, ki azon szerződésben köztulajdonosi jogáról épen le nem mondott, a tulajdonijogot alperesek nem követelhetnék, oda változtatik, hogy alpereseket a D. a. szerződésben megszabott kötelezettségeknek felperes irányában teljesítése mellett, a kérdéses javaknak jelen­ben még csak használata illeti, ellenben felperes, mig élet­ben leend, a kérdéses javak tulajdonosául tekintendő. Ek­ként tehát az elsőbirósági Ítélet részben jóváhagyva, rész­ben pedig változtatva lévén, a per további intézkedés vé­gett stb. (1863. jul.2. 3320. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey József kir. szem. itélőm.) 517. Fogarasy Teréznek néhai gróf Csáky Tivadar örökösei, jelesül özv. gróf Csáky Tivadarné szül. Rholly Klára mint 1-ső, gróf Csáky Kálmán mind 2-od, és végül előbb Kertész József hivatalból kinevezett gondnok, utóbb pedig gróf Csáky Tivadar mint 3 ad rendű alpere­sek ellen 1050 frt tőke és jár. iránti perében Ítéltetett : Lényeges formasértés mely a neheztelt ítélet megsemmi­tésének alapjául szolgálhatna, fen nem forogván, az alap­talan semmiségi panasz elvetésével az ügy érdemét ille­tőleg, miután az, hogy első rendű alperes özvegy Csáky grófnő született Rholly Klára néhai férje idősb gróf Csá­ky Tivadar után örökösödött volna, a per folytán be nem bizonyittatott, ugyan az a kereset terhe alól felmentetik,

Next

/
Thumbnails
Contents