Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 53. szám

Pest, péntek 1863. Jul. 17. 53. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Jogeset. (Vége.) - Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. — Úrbéri ügyekben. - Irodalmi értesités — Hivatalos tudnivalók. Jogeset. (Vége.) Az e. b. Ítélet alperesek által íolebbeztetvén, s a fólebbvitel birtokon kivül megengedtetvén, Biharmegye tvszékén 1862. jul. 4. 2082. sz. a. Ítéltetett : Felperes rövid utn visszahelyezési keresetének hely nem adatik, al perts Bárányi Imre az általa visszafoglalt pusztai birtokában megbagyatik, a megítélt s végreh^jtásilag fölmerült költségek alperes részére visszaitéltetnek s ezenkívül felperes alperes részére 20 írt 45 kr. perbeli költségek megtérítésében elmarasztaltatik, ebből fo'yólag felperes ellen a végrehajtás elrendeltetik, s felperes követelésével rendes per útjára utasittatik. Indokok : Mert a tárgyalásijegyzőkönyvhöz A. a. csatolt haszonberi szerződésnek 2ik p. szerint felperes köteles lett volna alperesnek félévi haszonbért 210 Irtot o. értékben f. é. april 24. kifizetni, már pedig felperes keresetlevelében maga beismeri, miszerint az april 24. fizetendett összeget csakis f. évi máj. 7. küldötte ki fia által, a ki ezen pénzzel nem is az annak felvételére az A. szerint egyedül jogosított lső, hanem ennek fia 2. r. alperest kínálta meg, s ennélfogva az A. a. szerződés 2. pontjában nyilván kifejezett kötelezettségét, jóllehet ugyanezen haszonbéri szerződés végpontjában a többször hivatolt haszonbéri szerződés minden pontjainak megtartására magát ugy kötelezi, hogy bármely pont megszegése esetében a haszonbér azonnal felmondottnak tekintetnék, nem teljesítette. Mert 2. nem áll felperesnek azon mentsége, hogy a szerződésben fizetési hely kikötve nem levén, a 210 irt félévi haszonbérnek f. évi máj. 7. birói kézhez történt letevése által, ő a szerződés 2. pontjának tökéletesen eleget tetr, s igy a szerződés ezen pontját meg nem szegte, nem pedig azért, mert jóllehet igaz az, hogy az A. a. szerződésben fizetési hely kikötve nincsen, s nincs törvény, mely, ha csak szerződésileg kikötve nincs, azt rendelné, hogy az adós hitelezőjének helyébe vigye tartozását, jóllehet igaz, hogy felperes nem tartozik tudni állítása szerint hitelezője lakását, jóllehet igaz az is, hogy alperes által hol tartózkodásáról, vagy ezen pénz felvételére megbizott felhatalmazottjáról felperes nem értesíttetett , de másrészről elvitázhatatlan az is, hogy alperes a íelévi haszonbért f. évi april 24. alperes részére lefizetni tartozott 8 ha csakugyan nem tudta, hogy alperes hol tartja lakását, vagy nem érezte magát kötelezettnek arra, hogy az alperest illető íelévi haszonbért ennek Micskóre szállítsa, miután a törvényhozás ily esetre is kiterjeszkedett, tartozott volna ezen haszonbérleti összeget, melynek használata april 24. tul felperest egy perczig sem illette, másnap, azaz april 25. birói kézhez letenni, és azzal f. évi marj. 7-ig késnie nem lehetett, miután pedig ezt nemtette,s igy az A. a. szerződés 2. pontjának eleget nem tett, az 1802 : 22 tcz. erejét, ugyan ezen tcz. 4. §. 2. pontja szerint, mely nyíltan kimondja, hogy akkor a midőn a bérlő a haszonbéri szerződés pontjainak nem teljesítése indokából háborgattatnék meg a javakban, a törvény ezen intézkedését magára nem alkalmazhatja,s oly bérlőnek, ki az ezen törvény által meg nem engedett ugyan, de megtűrt háboritás ellen a törvény oltalmával élhetne, nem tekintethetik. Ezen itélet ellen felperes fölebbezését következő indokokból jelenté be : Nem áll a 2. bírósági itélet azon kitétele, hogy a panaszló a bérösszeget april 25. letéteményezni tartozott, mert ebbeli kötelezettsége csak a bér elfogadásának megtagadásakor állhatott elő, akkor pedig a letéteményezés meg is történt. Felperes alperes lakváltoztatásáról mit sem tudva, s a szerződés ben fizetési hely kikötve nem lévén, csak az addigi szokás szerint NVáradon tartozott fizetni, s alperes semmi esetben nem volt jogosítva az A. a. szerződés erőszakos felbontására. A kir. itélő táblán Ítéltetett : Az A . a. szerződésben a haszonbér fizetésére nézve különös hely kikötve nem levén, s panaszló az által, hogy 1862 évi máj. 7-én az 1862 april 24. esedékes félévi bérösszeget időközben NVáradról elköltözött 1. r. alperesnek megküldötte, fizetési készségét eléggé igazolván, következőleg reá az 1802 : 22. t. cz. 4. §. nem alkalmaztathatván, az eljáró szolgabíró ítélete jováhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. nov. 27. 6869. P. sz. a. Előadó : Barthos János ktb.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 501. Tschurtz Mihály és nejének telekkönyvi átíratás kipótlása iránti ügyében végeztetett : A nem igazolt közigazgatási hatósági engedély hiánya, valamint a telekkönyvi rendelet 56. §. d. pontja értelmében az eljáró 1 só bíróság által is meghallgatható jelzálogos hitelezők előleges beleegyezésének elmulasztott bemutatása,a minden tvszabta kellékekkel ellátott adás vevési szerződés alapján kérvényezők tulajdoni jogának előjegyzését, az általuk megvett fekvőségekre nem akadályozhatván,kérvényező Tschurtz Mihály és Erzsébet házastársak tulajdoni jogának előjegyzése a Bánfalvi 94. számú tjkönyvben Kappel Sámuel nevére felvett 1904. h. r. sz. részletből 342 • ölnyi területre a törvényes határidő alatti igazolási kötelezettség mellett megengedtetik, s ily képen az elsőbirósági végzés megváltoztatván, az ügyiratok to-