Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 46. szám

206 folyamodtak a Felséghez, az országbíró és a tárnokmester által kir. engedély folytán alapított majorátusok kir. megerősítéséért, és pedig az idősb grófi ágnak Tatát, Tataváralját s a grebicsi pusztát, az ifjabbnak Cseklész és Szentz városokat, ők az 1762-i szerződést akkép értelmezvén, hogy E. József or. biróféle majorátusi javak 22,000 frt évi tiszta jövedelem erejéig tekintessenek majorátusnak, annyit jövedelmezvén az érintett Tata, Váralja és Grébicfíéle birtokok. A kir. helybenhagyó levél, befoglalva a tatai jószágra keit adománylevelet, E. József s Ferencz majorátust alapító végrendeleteit, s az 1762-i, 1 793-i, s 1799-i családi egyezkedések arra vonatkozó pontjait, 1801-b adatott ki, a helybenhagyás következő szavaival: „Majorátus seu successionis primogeniturae et fidei couimissi institutioni aliisque omnibus et singulis in iisdem maioratus constitutionibus et respective divisionalibus tractatibus clarius et uberius contentis et expressis conditionibus et clausulis benevolum consensum p r a e b u i rn u s." És ezen oklevél, melyet gr. E. Ferencz az ifj. grófi ág akkori feje 1802-b. kelt levelében, .diploma maioratus dominii Tata' nevez, Komárommegyében kihirdettetett. Ezt megelőzőleg azonban a családtagjai 1801. decz. 22. uj tractátusra léptek, melyben a pápai, ugodi s devecseri uradalmakat tartalmazó megyékben a kihirdetéstől elálltak, kimondva, hogy annak elmulasztása a majorátusok teljes állagukba való visszahelyezését rendelő 1793-i s 1799-i szerződéseknek sérelmet ne okozzon. Az 1801. kihirdetéskor a tata- gesztesi, s a pápa- ugod- devecseri uradalmakat, az ifjabb ág kizártával, az idősb ág birtokolta, neveztessen E. Ferencz; csak a gesztesinek jövedelmeit családi szerződésekként a másodszülöttség húzván. Ferencz elhunytával (1813-b) azok Miklósra az egyetlen örökösre szálltak, ki azokat 43 évig birta, a nélkül, hogy a tataira nézve kérdésbe vétetett volna, váljon azt majorátusi vagy öröködési jogon birja-e? ő 1856. jan. 13-i végrendeletében összes javait Miklós, Pál és Mór fiai közt rendelé egyenlően felosztatni, kivéve a majorátust, amelyet | az 1799-i tractátusra hivatkozva csupán évi jövedelemből állónak s Tata városra alapítottnak nyilv ánitotta, hozzáadva az elsőszülöttrészére 90000 frtot, mint a hitbizományból eladott javak egyenértékét; rendelve azt is, hogy fiai az igy nyeit javakat 3 külön majorátusként birják. Ezek megerősítése a Felségtől kéretett is, de azóta függőben maradt. És most állt elő legelőször azon eset, mikép a nevezett javakat birtokló Eszterházy több fiút hagyván hátra, az elsőszülöttnek a tatai majorátushozi ősei rendelkezésein al apuló joga előtérbe lépett és kérdésbe jött. Az elsőszülött Miklós t. i. 1857-ba fehéivári tszéknél kérelmet adott elő, a végett: hogy neki a tatai uradalom járulékai s beruházásaival, s a pozsonyi ház egyenértéke s az ősi ezüst készlet mint elsőszülöttségi hitbizomány kiadatassék. Ennek fivérei Pál s Mór grófok ellen mondottak, miért az ügy rendes per útra utasíttatott, melyről a követ, számban. (Folyt, köv.) lúiriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 45. Weczler Jánosnak Helfrich Mihály és Margit elleni egy fél telek visszaadása és jár. iránti perében ítéltetett: Felperes azt, hogy közte és alperes Helfrich Mihály között még 1845. évben egy, nagy-jécsai fél telek iránt szerződés keletkezett, ugy szinte azt is, hogy ezen fél telek alperesnek 2950 vfrt lefizetése és bizonyos évi járadék kiszolgáltatása mellett tettlegesen át is adatott, és alperes annak birtokában jelenleg is létezik, hogy végre ezen féltelek 1850. évben alperes és annak neje nevére telekkönyvileg átíratott, maga is beismervén, azon körülmény pedig, hogy a nevezett fél telek alperesnek nem zálogképen, a mint ezt felperes tanúival bebizonyítani igyekszik, hanem örök áron adatott át, és a telek könyv beni beiratás a felperes jelenlétében, s beleegyezésével történt légyen, az alperesi 4. sz. a. kihallgatott tanuk vallomásaival igazoltatván, és igy ezen ilyképen beigazolt és mostanáig birtokolt tulajdona alperesnek a felperesi, különben is jogérvényes ítélet által aggályosoknak nyilvánított tanuk vallomásaival meg nem döntetvén, ezen okoknál fogva felperes keresetével elutasittatik, s ekképen mindakét alsó birósági ítélet megváltoztatván, a per további intézkedés végett sat. (1863. máj. 13. 2788. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 46. Kern s Enoch fiai kereskedő czégnek Kovács Ágoston ellen 5000 pfrt tőke s jár. iránti perében ítéltetett: Miután alperes a tárgyalás során nem csak az A. a. váltónak általa és időközben elhalt fivére általi elfogadását, hanem annak a közöttük s felperes czég jogelőde között létezett kölcsön viszonyból lett származását is beismeri, és ebbeli beismerése a B. a. saját nyilatkozatával is támogattatik; a felhozott uzsora vétség tekintetében pedig egyátalában mit sem bizonyít: ugyanazért a felperesi jog czim és érték le nem számlálásából merített kifogásai bírói figyelembe nem vétethetnek—de másrészről tekintetbe véve azt is, hogy a hivatolt A. a. váltó elévült, és ez által, váltói erejét veszivén, sa természetéből különbenönként folyó kötelezettségi egyetemlegesség is elenyészett: mindezeknél fogva alperes a kereseti összeg felében azaz : 2500 pfrt tőke tartozásban, ennek a per megindítását megelőző három évektől vagyis az 1855. évi oct. 30tól az 1861. évi jul. 23-ig 4°/0, azután pedig 6%-val számítandó késedelmi kamataiban elmarasztatik, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetvén, a két alsó birósági ítélet ekképen megváltoztatik s az iratok stb. (1863. máj. 11. 2425. P. sz. a. Előadó : Blaskovics Kálmán ktb.) A kir. itélő. táblán. 444. Kállay Kálmánnak Kállay Lőrincz ellen a kiskállói két tornyú urilak nemesi telek visszaadása, elvett haszonvételek megtérítése s jár. iránti perében ítéltetett: A kereseti javak haszonbéres minőségére, visszabocsájtására és alperesileg követelt, de jelen per folyta alatt nem tanúsított jobbitmányokra nézve, az e. b. ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, a mi azonban a haszonbér mennyiségét illeti, minthogy felperes maga sem veszi tagadásba, hogy alp. a keresetbeli belsőséget a Kállay fiágra való visszajutás után is haszonbérbe birta, sőt attól a fiág akkori képviselője 1834-ik évb. a 4 db aranyból álló haszonbért lel is vette, annál fo<yv» ínnitár, Tol. peres ujabb szerződést