Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 37. szám - Büntető jogi értekezések. 1. [r.] A bűntetti tévedésről

Pest péntek Május 15. 37. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Büntető jogi értekezések. — Kúriai ítéletek : magánjogi ügyekben. — Udvari rendelvény. — Hivatalos tudnivalók N/f^mtet() értekezések. *) l. K bíintetti tévedésről. Ahhoz, hogy valakit büntetni lehessen, megkívántatik, hogy oly cselekedetet szándékosan vitt legyen végbe^nely törvény által büntetés fenyegetése mellett tiltva van. 'E szerint a cselekvőnek bűntethetésére megkívántatik a) hogy tudata legyen a cselekvény tiltott voltáról, b) hegy önkényt határozza el magát a cselekvésre, c) hogy tudata és ön kény ti elhatározása bizonyos tárgyra vonatkozzanak, melyen t. i. azok nyilvánitatnak, külsőleg is mutatkoznak. Például tudom, hogy lopni tilos,szándékom is van lopni ; de hogy büntethessem, megkívántatik még, hogy e szándékomat valami tárgyon nyilvánítsam, azaz : hogy azt valóban el is lopjam A két első kellék az embernek belső, a harmadik annak külső cselekvőségére vonatkozik ; azok alanyi, az utolsó pedig tárgyi kellékek. E három kelléknek jelenlététől és fokozatától függ a betud hatás (impuiatio) lehetsége és fokozata is. (Enyhitó vagy súlyosító körülmények.) Az okok, melyek az emiitett kellékek közül valamelyiket megszüntetnek, vagy csak annak (okozatát változtatják, különfélék; igy péld. némelyek a tudatra hatnak, mint elme háborodás, részegség; mások ismét az önkényti elhatározásra, mint phisicai vagy psychicai kényszerítés ; mások végre a szándéknak külső nyilvánítására, annak valamely tárgyrai alkalmazására vonatkoznak, mint az eszközök (alkalmasak-e vagy nem) és azok használatának módja (czélszerüleg használtattak-e azok a szándékolt czélnak létesítésére, vagy nem) stb. Amaz okok között, melyek a büntethetésre megkívánt kellékeknek lételére, vagy fokozatára befolynak, emiitik a büntetőtörvény és tankönyvek a tévedést is (error), mi a cselekvőben, és a cselekedetben különféleképen mutatkozhatik és e szerint annak több fajai említetnek. ?*) Említetik különösen : a) tévedés a törvény*) E czikk sorozatot, melyet időszakonként megfogunk újítani, nem kezdhetjük meg illőbben, mint egyik legjelesb jogtudósunk czikkjével, ki nem csak a tudomány terén, hanem mint a nm. Kúria tagja a gyakorlati jogterén is kitűnő helyet foglal el. Ezzel némileg azon hézagot is pótolhatni hisszük, melyet e téren az Academia működéseiben tapasztalunk, hol évről évre, a szokásos székfoglaló beszédeken kivül, alig egy jogtudományi értekezés mutatkozik, mintha a törvény tudomány,mely ott külön osztálylyal is bir, az academia körébe már nem is tartoznék. Szerk. **) L. Oszt.bttvényk. 2.S- e.id. és 233. $• porosz bün.t. 34.$. 1) 44. $. vürtembergi btk. 72. 99. 100. S. Braunsveigi btk. 28. 31. 32. 36. 41. SS- Jageman Crim. Lexik. art. irrthum, Feuerbacb, Mittermaier Lehrb. d. peinl. Rechts 46. 57. 90. 101. SS 1840. orsz. választ, jelentése 40. 121. S I ben (error in lege in jure), midőn a cselekvő ama véle[ ményben van, hogy a tett átalában nem tilos: b) tévedés • a tettben (error in íácto), midőn a cselekvő a végbeviendő tettet megengedettnek véli, mert abban valami tilost nem lát, péld. lányát minden erőszak nélkül idegen gyanánt testileg használja, tehát nem tudja, hogy vérfertőzést követ el; más vagyonát a véleményb°n,hogy az az ő sajátja, viszi el ; golyóval töltött puskából oly véleményben, hogy az csak fojtásai van megtöltve, valakire lő, s azt megsérti, vagy agyonlövi; választó vízzel, mit tiszta viznek lenni vélt, valakit leónt és azt megsérti, vagy károsítja stb.; c) tévedés az eszközben (error in instrumento), péld. a puskát golyóval megtöltve lenni vélte, és gyilkoló szándékkal másra lőtt; mérgetakart másnak beadni, és a helyett, ártatlan szert, ezukrot adott be stb.; d) tévedés a tárgyban (error in objecto),péld. azt akarta alvás közben ágyában megölni, ki már előbb szélhűdés következtében meghalt; a tolvajt akarta éjjel meglőni, és helyette valami állatot, péld. a gyümölcsfán a majmot lőtte agyon; más jószágát akarta ellopni, és magáét vitte el; idegen személlyel vélt közösülni, és saját nejével tette azt stb.; e) tévedés az eredményben (error in effectu), péld. B—t gyilkoló szándékkal főbe ütötte, s az összerogyván, holtnak látszik,és a tettes által is holtnak tekintetvén, a gyilkosságnak eltitkolása végett vagy felakasztatik, vagy vizbe dobatik, (azon vélemény gerjesztése czéljából, mintha az önkényt rette volna ezt) később pedig a vizsgálatból kitűnik, hogy B. nem a főbeütés, hanem a felakasztás, vagy vizbedobás folytán fosztatott meg életétől stb. A tárgybani tévedés akként is lehetséges, hogy a bűntettes a személy, vagy tárgy ugyanazonságában téved, péld. A — t akarta bántalmazni, és a helyett B —t bántalmazta; C. hazát akarta felgyújtani, és a helyett D. hazát gyújtotta fel sat. A. személybeni tévedés különösen oly bűntetteknél , melyek rögtön vitetnek végbe, mint péld. gyilkosság, agyonlövés által, kétfelekép történhetik, t i. vag\r ugy, hogy (setétes időben) A— t B—nek, kit meglőni akar, vélvén lenni, meglövi A— t, ki a lövés következtében megsértetik, vagy meghal ; vagy rá lö B—re, kit agyonlőni szándékozik, de ez véletlenül meg, vagy oldalt hajulván, elkerüli a gyilkoló lövést, mely asztán A—t találja, kit a tettes a bokrok között nem is látott. (Aberratio.) A tárgybani tévedés olyan is lehet, hogy az nagyobb büntetéssel fenyegetett bűntettet képez, mint szándékolva volt, péld. becstelenitő szavakkal illette a fejedelmet, kit ő nem ismervén, magános embernek tartott; idegent akart bántalmazni, meggyilkolni, és attyát bántalmazta, gyilkolta meg stb.; az előbbi esetben abecstelenités felségsértéssé, az utóbbiban a gyilkosság rokon és különösen szülegyilkossággá válik. 37