Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 33. szám

152 és magának a közhiteinek iuegrenditésére és a törvényes biztosíték kijátszására napról napra nónek. Az erkölcste­lenségnek a népesség között elharapódzó ily szomorú jele annál károssabb következményeket képes a közjóra nézve előidézni, mert mint ezt az ide érkezett feljelentések tanú­sítják, legtöbb esetben a bíróságok vagy egészen elinu­tasrtották a bukás okait s illetőleg a bűnös cselekvényt kinyomozni és a bukott ellen bűnvádi uton eljárni, vagy ezen kötelesség teljesítésében nem jártak el a megkíván­tató erélylyel s a törvényszabta szükséges szigorral. Ezen szabálytalanságok elhárítása és a vétkes bukások, valamint is minden egyéb csalások nieggátlása, illetőleg szigorú megbüntetése czéljából emlékeztetnek az ország valamennyi bíróságai, hogy azon esetek, melyekben a bukás a fenyítő törvények szerint bűnös cselekvényt fel­tételez, az 1840. évi 22. törvczikk 130 és 131. szakaszai­ban, a bukottak elleni bűnvádi eljárás pedig az 1844. évi 7-ik törvczikk 5. szakaszában meghatározva lévén: a bí­róságok szoros tisztikötelességükhöz tartozik, szem előtt tartva és szigorúan alkalmazva az 1723. évi 12. tczikk rendeleteit, a bukás vagy fizetés-beállítás minden egyes esetében a bukás okait hivatalból is kinyomozni és ha annak hamis vagy vétkes volta bebizonyittatik, vagy az súlyos gyanu-okokkal támogattatik, a bukott ellen bűn­vádi uton, szükség esetében azonnali befogatás mellett is eljárni. Miután pedig a csalás minden körülmények kö­zött, tehát a csőd esetein kivül is bűnös cselekménynek tekintendő, ennélfogva még azon esetekben is, midőn a hitelezők a közadós ellen, ennek tökéletes vagyontalansá­ga miatt, a csőd megnyitását nem szorgalmazzák, vagy pedig vele, követeléseik egy részének elengedése mellett kiegyezkedvén, a csöd megnyitásától vagy folytatásától elállanak, köteles a bíróság hivatalból a fizetési tehetet­lenség okait kinyomozni, és e tekintetben az alaki fenyítő törvények szerint eljárni; figyelmét a gyakran előforduló bűnös és csalással párosult átruházások eseteiben azon körülményre is fordítván, vájjon az ily átruházások a ha­tóságnál rendesen bejegyeztettek-e — Csőd eseteiben pe­dig, a mennyiben a nyomozásból kiderül, hogy a bukás hamissággal vagy vétkes gondatlansággal párosult, a be­jelentett követelések valódiságáról hozandó Ítéletet be sem várva, a hamis bukás lételér az 1844-iki VII. tczikk 5. §. nyomán kimondani, és a nyomozás eredményét ha­ladék nélkül a fenyítő bírósággal további szigorú eljárás végett közleni. Meghagyatik tehát a megye kormányzó­jának, hogy ezen udvari rendelvényt a kormányzata alatt levő polgári és fenyítő bíróságoknak tudtul adván,azokat minden előforduló egyes esetben az e tekintetbeni törvé­nyek és törvényes rendeletek, ugy a jelen utasítás szoros megtartására kötelezze; a törvszékeknek, ugy a nyomo­zással megbízott egyes bírósági személyeknek bukás ese­teibeni eljárását éles figyelemmel kisérje, és a tapasztalt mulasztásokat és kötelesség-megszegéseket ide haladék nélkül feljelentse. Hogy pedig e részben a törvénynek elég tétessék, még azon esetekben is, melyekben az eddig elmulasztatott, utasittatik a megye kormányzója, hogy magának a kormányzata alatt levő t-zék előtt, a magyar törvények visszaállítása óta tárgyalt csődök, és a bíróság­nál feljelentett fizetés-beállítások vagy kiegyezkedések eseteinek jegyzékét, a bukás okai iránt minden egyes esetben véghez vitt tiszti nyomozás eredményének kimu­tatásával együtt bemutattassa, és a mennyiben egyik vagy másik esetben a bíróságok részéről valamely mu­lasztás tapasztaltatnék, és a további eljárásnak törvény szerint még helye lehet, a törvszéket az elmulasztott kö­telesség pótlólagos teljesítésére utasítsa. Ezen rendelvény szoros megtartásáért felelősökké tétetnek valamint a ha­tóságok kormányzói, ugy a törvszékek elnökei is, oly hozzáadással, hogy a vtörv. I. R. 173. §. értelmében az illető birák is minden e részbeni mulasztásért, halogatás­ért és késleltetésért szigorú felelet alá vonandók lesznek." Kelt Bécsben 18G3. mart. 10. Károlyi L. alkancellár. Hivatalos tudnivalók. A nmlgu kir. Hétszemélyes táblán apr. 23. s a kövekező na­pokon az alábbirt polgári perek adatnak elő: Reinicz Hermán és nejének Pilta Miklós e. kártéritési pere. — Leitner Józsefnek Vid­rich Katalin e. végrehajtási ügye. — Gr. Károlyi István, Lajos és Györgynek Szentes városa ellen örökváltság megvétele iránt indí­tott pere. — Reichardt Gusztávnak Sinai A. M. e. adóssági pere. Előadó: Gedeon Gábor ktb — Prosznicz Mihálynak Kreutzber­ger Ferencz mint Bába Ferencz gondnoka e. adóssági pere. — Darvasi Ambrusnak Hok István és társai e. haszobérleti ügye. — Muncz Ignácznak Rajnay Richárd e. tulajdont követelő pere. — A cs. kir. p. ü. ügyészeinek Lőv Miksa e. haszonbérleti ügye. — Hendrey Pálnak gr. Fekete Ferencz tömege e. adóssági pere. — Csuzy Pálnak néhai Csuzy János örökössei e. három rendbeli zár­lati ügye. Előadó: Szalay Zsigmond ktb. — Strul Bronsteinnak Micsáni Koszta és András e kötbért követelő pere. — Hide^kövy Jánosnsk Dokus Józsefe, visszautasitási jog bejegyzése iránti pere. —• Jagodics Péternek Dadányi Pál és András e. hasonló ügye. — Baumgarten Áronnak Poszek Mihály csődtömege e. igénypere. Előadó : S z e r é n y i Ferencz ktb. —Fridsey Katalinnak báró Bán­hidi Antal hagyatéka e. két rendbeli adóssági pere. — Nikolics Krisztina és társának Barocsek Julianna és társai e. hasonló pere. Előadó : Berzeviczy Manó ktb. Csődök. Trencsin város törvszéke által Freund Izsák ke­resk. e. Bej. jun. 23 — 25. Perü. Plathy Gyula. — Temesvár város tszéke által Albrecht S. gyárkülvárosi vegyes keresk. czég e. Bej. jun. 22 — 24. Per. Rieger Nándor. — Böhm Eleonóra temesvári keresk. e Bej. jul. 6—8. Perü. Tury Albert. — Bihar mtörvszéke által néhai Janovics János nagy ürögdi lakos hagyatéka ellen Bej. jun. 1—3. Perü. Márkus Lajos. — Szabadka város törvszéke által Müller Ede csődperében a bejelentési határidő 1863. május 28—30­ig meghosszabittatik. Igazítás. A 32-ik számban közlött k. t. Ítéletben a 147 la­pon alulról a 9 10 és 11 sorban előforduló értelem zavaró mondat ek­kép olvasandó: „mint a melyek felebbezést nem használó felpere­sek előnyére megváltoztathatók , illetőleg felülvizsgálhatók nem is voltak." felelős szerkesztő es kiatló-tulajdoaos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési á r helyben és vidékre egész évre 8 f rt, — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői sz állás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazulna'l (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.) Pesten 1863.

Next

/
Thumbnails
Contents